Elképesztő trükkhöz folyamodnak a magyar autóvásárlók: így jutnak modern kocsikhoz a brutális drágulás ellenére is

Az európai autóipar szerkezete az elmúlt években fokozatosan átalakult: miközben az újautó-szegmens továbbra is az egyik alapvető pillér, a működést egyre inkább a használtautó-szegmens határozza meg. A legfrissebb adatok szerint az autópiaci tranzakciók mintegy 75%-a ebben a szegmensben zajlik, és a háztartások 70–80%-a ezen keresztül jut járműhöz, így a méretében nagyobb és gyorsabban reagáló másodlagos piac ma már meghatározó szerepet játszik az európai autóvásárlási mintázatok alakulásában.

A használtautó-piac súlya nem új jelenség, azonban az elmúlt időszakban tovább erősödött. A szegmens mérete és likviditása olyan piaci környezetet teremtett, amelyben a járművek gyorsan – átlagosan 24 napos értékesítési idővel – cserélnek gazdát és széles választék áll a vásárlók rendelkezésére. A három–öt éves autók különösen keresettek, mivel ezek már túl vannak a legnagyobb értékvesztési szakaszon, ugyanakkor még korszerű technológiát kínálnak.

Az átalakulás az elektromos autózás terjedésében is kulcsszerepet játszik. A használt járművek egyre nagyobb volumenben jelennek meg a piacon, különösen az elmúlt években forgalomba helyezett elektromos modellek esetében, amelyek így szélesebb kör számára válnak elérhetővé. Ez a másodlagos piac hozzájárul az elektromos mobilitás demokratizálódásához: lehetővé teszi, hogy a vásárlók alacsonyabb belépési költség mellett is korszerű, elektromos technológiához jussanak, miközben erősíti a technológiával kapcsolatos bizalmat és a használati tapasztalatok szélesebb körű elterjedését.

A piaci folyamatok hátterében több, egymást erősítő tényező áll. Az új járművek beszerzési ára 2020 óta átlagosan 15–25 százalékkal emelkedett, ami érdemben megemelte az autóvásárlás belépési költségét. Ezzel párhuzamosan a finanszírozási költségek a kamatkörnyezet változásával mintegy 2–4 százalékponttal nőttek, érezhetően megterhelve a havi kiadásokat. Az energiapiac volatilitása tovább fokozta a költségnyomást: az üzemanyagárak 2020-hoz képest 20–35 százalékkal magasabb szinten stabilizálódtak, míg az üzleti áramtarifák időszakonként 30–60 százalékos emelkedést mutattak.

„Az elmúlt években alapvetően megváltozott az autóvásárlás logikája: a használtautó ma már nem kompromisszum, hanem tudatos választás. A vásárlók egyre inkább értik a piac működését, és nem alternatívaként tekintenek a használt autókra az új mellett, hanem sok esetben első számú választásként. Ebben szerepet játszik a szélesebb kínálat, a gyorsabb elérhetőség és az is, hogy ezek a járművek már túl vannak a legnagyobb értékvesztési szakaszon. A trend Magyarországon is egyértelmű, a legfrissebb adatok szerint idén márciusban rekordot döntött a használtautó-piaci forgalom” – mondta Agárdi Marianna, az Arval Magyarország ügyvezető igazgatója.

A háztartások döntéseiben egyre hangsúlyosabb szerepet kap a racionalitás: a használtautó-piac nemcsak szélesebb kínálatot biztosít, hanem lehetővé teszi, hogy a vásárlók az ár, az állapot és a felszereltség mentén optimalizálják választásukat. Különösen a néhány éves járművek esetében jelent ez kiegyensúlyozott kompromisszumot a költség és a technológiai színvonal között.

A piac mérete és dinamikája egy több száz milliárd eurós ökoszisztémát hozott létre Európában, amelynek működését a magas tranzakciószám, a gyors készletforgás és a folyamatosan megújuló kínálat határozza meg. A másodlagos piac stabil működése nemcsak a járműpark megújulását segíti, hanem biztosítja azt is, hogy a különböző árkategóriákban folyamatosan elérhető maradjon a megfelelő járműkínálat a vásárlók számára.