Erről nem mer beszélni senki: tényleg pénzkérdés lett Magyarországon a gyerekvállalás?

A tavalyi évben az Európai Unió lakosságának 20,9 százaléka, összesen 92,7 millió ember volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának. A férfiaknál valamivel magasabb a nőknél a kockázat, náluk ez az arány 21,9 százalék, szemben a 19,8 százalékkal. Nem meglepő módon a foglalkoztatási helyzet jelentősen befolyásolja a kockázatot: a foglalkoztatottaknál az arány mindössze 10,9 százalék, míg a munkanélküliek esetében 66,3 százalék volt.

Meglepő azonban, hogy az Európai Unióban azok a háztartások is nagyobb arányban voltak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának, amelyekben eltartott gyerek élt. Az eltartott gyermekek azok a személyek, akik 0–17 évesek, illetve 18–24 évesek, amennyiben nem dolgoznak, és legalább az egyik szülővel egy háztartásban élnek. A statisztikákból kiderül, hogy míg az eltartott gyerekkel élők 22,1 százalékának valós kockázatot jelent a szegénység, addig a gyerekkel nem rendelkezők számára ez az arány mindössze 19,8 százalék.

Az Európai Unión belül az AROPE-aránynak is nevezett szám az EU 27 tagállama közül 16-ban az magasabb volt a gyermeket nevelő háztartásokban élők körében, mint a gyermeket nem nevelő háztartásokban élők körében. Az arány Spanyolországban volt a legmagasabb (29,9%), ezt követte Románia (29,4%) és Bulgária (29,1%). 

Magyarország az EU-s átlag alatt helyezkedik el: míg a gyermekkel élők 21,4 százaléka, addig a gyermektelenek 17, 4 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának.

Ezzel szemben Szlovénia (10,4%), Hollandia (11,7%) és Ciprus (12,2%) rögzítette a legalacsonyabb arányokat. Bár elég ritka jelenség, de egyes országokban (például Észtországban, Finnországban, vagy Dániában) a három vagy több gyermekes családok szegénységi rátája láthatóan alacsonyabb az országos átlagnál, ami a hatékony családtámogatási politikákra is utal. 

Ezért mondanak egyre többen nemet a gyerekre?

A statisztikákat nézve nem véletlen, hogy sok, családalapítást tervező fiatal számára a gyerekvállalás egyik legfontosabb szempontja az anyagi biztonság megléte. Bár Magyarországon a családtámogatási rendszer európai összevetésben bőkezű, a statisztikák továbbra is azt mutatják, hogy a szülés időzítése egyre későbbre tolódik és megfelelő anyagi háttér nélkül kevesen mernek tervezetten családot alapítani.

Ez a számokban is meglátszik: a KSH adatai szerint 2026 februárjában 5333 gyermek született, ez pedig 6 százalékos visszaesést jelent a tavalyi év azonos hónapjához képest. 2025-ben összesen mintegy 72 ezer gyermek jött világra, ami 7,1 százalékkal kevesebb az előző évinél. A legnagyobb visszaesést az év elején és a nyár végén mérték, míg decemberben már mérsékeltebb volt az éves csökkenés üteme. A tendencia évek óta megfigyelhető, a KSH szinte minden hónapban a születések számának csökkenéséről számol be. 

Más statisztikák szerint azonban a gyermekvállalás nem (csak) attól függ, mennyi pénze van valakinek, inkább attól, mikor érkezik a gyerek. Egy 2025-ben publikált kutatás például azt vizsgálta, hogy a gyermekvállalás, a nagyszülővé válás és a szülők halála milyen módon formálja a vagyonfelhalmozást hosszú távon. Az eredmények azt mutatták, hogy a késői szülővé válás hosszú távon nagyobb vagyonnal jár.

Korábbi interjúnkban Banyár József közgazdász hangsúlyozta, hogy a mai gazdasági környezet továbbra is a gyermekvállalást elkerülőknek kedvez, akár anyagi, akár munkaerőpiaci lehetőségek szempontjából.

Egy másik cikkünkben pedig Nógrády József munkaerőpiaci szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a nők a szülések miatt gyakran 7–10 évre kiszakadnak a munka világából, és a felgyorsult technológiai fejlődés mellett ezt a hátrányt ma már jóval nehezebb ledolgozni. Ráadásul a későn szülők aránya különösen magas Magyarországon, ami tovább növeli az életkor és az idő mint erőforrás jelentőségét.

Egy másik interjúban az anyagi helyzet helyett a gyermekvállalás pszichológiai hátterére koncentráltunk: a hazai társadalom kifejezetten gyerekcentrikus és az önkéntes gyermektelenséget sokan a mai napig normaszegésként kezelik. Tanács Eszterrel körbejártuk, hogy a gyermektelenség hátterében milyen, egymással összefonódó életesemény, értékrend és belső motiváció állhat.