Megszületett a sorsdöntő kamatdöntés: kíméletlenül őszinte volt a bejelentés, ez vár most a gazdaságra

A döntéshozók egyhangú határozata alapján az irányadó kamatláb a 2025 júniusa óta érvényben lévő 2 százalékos szinten marad. A közel-keleti konfliktus, különösen a Hormuzi-szoros lezárása nyomán kibontakozó energiaválság azonban rányomta bélyegét a makrogazdasági előrejelzésekre.

Az EKB frissített prognózisa szerint a 2026-os várható gazdasági növekedést a korábban várt 1,2 százalékról 0,9 százalékra csökkentették. Ezzel párhuzamosan az idei inflációs várakozást 2,1-ről 2,6 százalékra emelték. A bejelentésre és a jegybankelnök szigorú hangvételű kommunikációjára a piacok élénken reagáltak. A kamatswap-ügyletek árazása alapján a befektetők már két kamatemelést is valószínűsítenek az idei évre, az elsőt akár már áprilisban. Ennek hatására az euró árfolyama enyhe erősödésnek indult - tudósított a Portfolio.

Bár a jelenlegi helyzet a meredeken emelkedő gáz- és olajárakkal kísértetiesen emlékeztet a 2022-es energiaválságra, Lagarde szerint alapvető különbségek vannak a két időszak között. A mostani, sokkal kedvezőbb kiinduló helyzetet a jegybankelnök "3x2-es" felállásnak nevezte. Ez azt jelenti, hogy jelenleg az infláció, a hosszú távú inflációs várakozás és az irányadó kamatláb is 2 százalékon áll. Négy évvel ezelőtt a pénzromlás üteme a 6 százalékot közelítette, a gazdaság pedig a pandémia utáni költségvetési élénkítés miatt túlfűtött volt. Ezzel szemben ma nincs hasonló keresletoldali nyomás, a munkaerőpiac pedig jóval rugalmasabban reagál a strukturális átalakulásokra.

A geopolitikai feszültségek miatt a makrogazdasági kockázatok aszimmetrikussá váltak: a növekedési kilátások egyértelműen lefelé, míg az inflációs kockázatok felfelé mutatnak. Bár az eurózóna inflációja az elmúlt hónapokban a jegybanki cél körül mozgott, februárban az előző havi 1,7 százalékról 1,9 százalékra emelkedett, a maginfláció pedig 2,4 százalékra gyorsult. A tartósan magas energiaárak mellett több tényező is fűtheti az áremelkedést. Ilyen a globális ellátási láncok esetleges újabb sérülése, az amerikai-európai kereskedelmi ellentétek kiéleződése, valamint a bérnövekedés gyorsulása. Az EKB kiemelt feladata most az energiasokk másodkörös hatásainak megakadályozása. Ennek érdekében szorosan figyelemmel kísérik a beszerzésimenedzser-indexeket, a munkaerőpiaci folyamatokat és a vállalati árazási döntéseket.

A jövőbeli lépéseket illetően az EKB nem köteleződik el egyetlen előre meghatározott kamatpálya mellett sem. A Kormányzótanács továbbra is adatvezérelt megközelítést alkalmaz, ami azt jelenti, hogy ülésről ülésre, a beérkező friss gazdasági mutatók tükrében döntenek az esetleges monetáris beavatkozásról. A bizonytalanság kezelése érdekében a jegybank a 2022-es krízisből tanulva már nemcsak alapforgatókönyvvel dolgozik. A várható hatásokat extrém, tartós energiaár-sokkot feltételező alternatív forgatókönyvekkel is modellezik. Bár az esetleges tagállami költségvetési válaszlépések a mostani helyzetben is indokoltak lehetnek, Lagarde határozottan figyelmeztetett: ezeknek az intézkedéseknek szigorúan átmenetinek és célzottnak kell lenniük, hogy ne fűtsék tovább az eurózóna inflációját.