Kiderült végre, meddig marad a durván magas olajár: megszólaltak a szakértők

A befektetési bank hétfőn közzétett elemzésében arra mutatott rá, hogy a közel-keleti olajszállítások nem állnak helyre egyhamar. A Brent nyersolaj hordónkénti ára átmenetileg több mint 4 százalékkal emelkedve 105,94 dollárig ugrott, miután Donald Trump amerikai elnök az iráni békejavaslatot "teljességgel elfogadhatatlannak" minősítette.

Teherán Pakisztán közvetítésével válaszolt Washington feltételeire. Az iráni vezetés azonnali tűzszünetet, valamint az amerikai–izraeli támadások megszüntetésére vonatkozó garanciákat követelt. Az amerikai fél többek között a Hormuzi-szoroson való szabad áthaladás helyreállítását, illetve az iráni urándúsítás felfüggesztését szabta feltételül.

A globális olaj- és gázszállítmányok mintegy ötöde halad át a Hormuzi-szoroson. Ezt a kritikus tengeri útvonalat Teherán a február 28-án kezdődött háború kitörése óta gyakorlatilag lezárta, és az áthaladó hajók megtámadásával fenyegetőzik. Az áprilisban meghirdetett, majd Trump által határozatlan időre meghosszabbított tűzszünet nagyrészt kitart. Az olajárak azonban azóta is stabilan 100 dollár felett mozognak.

A JP Morgan előrejelzése szerint az olajárak 2026 egészére vetítve átlagosan 97 dolláron alakulhatnak hordónként. A bank hangsúlyozta, hogy a szoros újranyitása sem hozna gyors normalizálódást. A szűk keresztmetszet ugyanis a tankerek elérhetőségére, a finomítók újraindítására és az egyéb logisztikai korlátokra tevődne át.

A Saudi Aramco hétfőn jelentette be, hogy az év első negyedévében a profitja több mint 25 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Amin Nasszer, az energiaóriás vezérigazgatója elmondta, hogy a vállalat országot átszelő csővezetékrendszere "kritikus ellátási útvonalnak" bizonyult a tengeri szállítások akadozása közepette. Nasszer szerint még ha a Hormuzi-szoros azonnal meg is nyílna, a piaci egyensúly helyreállása akkor is hónapokig tartana. Ha pedig a nyitás heteket csúszik, a normalizálódás egészen 2027-ig elhúzódhat. Becslései alapján a piacot "példátlan, mintegy egymilliárd hordónyi kínálatkiesés" sújtotta.

A nagy nyugati olajcégek szintén az áremelkedés nyertesei lettek. A BP első negyedéves profitja több mint a kétszeresére nőtt, és a Shell eredménye is jelentősen emelkedett. A Reuters felmérése alapján az OPEC áprilisi kőolaj-kitermelése napi 830 ezer hordóval csökkent az előző hónaphoz képest, így napi 20,04 millió hordót tett ki.