Se pénz, se boldogság nem jut a magyaroknak: ennyire vagyunk lemaradva a többi országtól

A Visual Capitalist nemrégiben két fontos listát elemzett egymás mellé helyezve. Az egyik az országok egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson számolva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai alapján, a másik pedig a boldogságot mérő rangsorokon betöltött helyük, a World Happiness Report adatait figyelembe véve.

Az egy főre jutó GDP az egyik leggyakrabban használt mutató az életszínvonal mérésére, hiszen azt mutatja meg, hogy egy gazdaság mekkora teljesítményt állít elő egy lakosra vetítve. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb projekciói alapján a világ leggazdagabb országai elképesztő gazdasági teljesítményt mutatnak. A rangsort Liechtenstein vezeti, több mint 206 ezer dolláros egy főre jutó GDP-vel, az országot pedig Szingapúr és Luxemburg követi. A lista élén jellemzően kisebb, erősen globalizált gazdaságok állnak, mint Írország vagy Makaó, illetve energiahordozókban gazdag országok, például Katar és Brunei. Az Egyesült Államok is előkelő helyen szerepel, körülbelül 93 ezer dolláros egy főre jutó GDP-vel, azonban a top 20-as lista jelentős részét európai országok adják. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ezek az országok a legboldogabbak is.

A legboldogabb országok északon találhatóak

Bár sokan úgy gondolják, a gazdagabb országok lakosai biztosan a legelégedettebbek az életükkel, a boldogságot mérő rangsorok, amelyeken az emberek saját boldogságukat és országuk komfortját értékelik egy 0-tól 10-ig terjedő skálán, egészen más képet mutatnak. A szempontok között ott van ugyan az egy főre jutó GDP is, de fontos szerepet tölt be egy-egy ország megítélésében a társadalmi támogatás, az egészséges várható élettartam, a szabadság, a nagylelkűség és a korrupció érzékelése. Ezek alapján nem meglepő, hogy az élmezőnyben több észak-európai ország megtalálható.

A World Happiness Reportban idén 147 országot vizsgáltak, melyek közül ismét első helyen végzett Finnország, mely immár kilencedik éve vezeti a rangsort. A lista élén évről évre az északi országok végeznek: Izland, Dánia, Svédország és Hollandia is az élmezőnyben szerepel. A tízes lista második felébe Costa Rica, Norvégia, Izrael, Luxemburg és Mexikó került be.

A nyugat- és észak-európai országok magas pontszáma nem meglepő, hiszen ezekben az államokban erős a szociális biztonsági háló, magas az intézmények iránti bizalom, és széles körben hozzáférhetők a közszolgáltatások. A jól működő egészségügy, az oktatás és a társadalmi egyenlőség mind hozzájárulnak az emberek elégedettségéhez. Érdekes viszont, hogy olyan országok is bekerültek a top 10-be, mint például Costa Rica, melyeknek gazdasági teljesítménye elmarad a leggazdagabb nemzetekétől és bizonyos szempontokban (például a korrupció érzékelésében) szintén nem járnak az élen.

A gazdagság és a boldogság metszete

Meglepő módon az első húsz közül csak néhány ország található meg mindkét rangsor élmezőnyében. Dánia, Izland, Norvégia, Luxemburg, Svájc, Írország és Hollandia azon ritka országok közé tartoznak, ahol a magas jövedelem és a magas életelégedettség együtt jelenik meg. Ezekben az országokban a gazdasági teljesítmény erős szociális rendszerekkel, kevesebb egyenlőtlenséggel és magas társadalmi bizalommal párosul.

Magyarország helyzete és kilátásai

Bár Magyarország semelyik listán nem került fel a legjobb 20 közé, a kilátásai biztatóak. Az egy főre jutó GDP jelenleg 50 ezer dollár körül áll, ami az 56. helyre volt elég idén. Az IMF közelmúltban kiadott előrejelzése szerint azonban 2026 és 2030 között 23,9 százalékkal nőhet a magyar egy főre jutó gazdasági teljesítmény, amivel az ország a világ 16. helyére került a leggyorsabban bővülő gazdaságok listáján. Ez egyébként már önmagában is erős teljesítmény, különösen úgy, hogy a lista elejét döntően kisebb, feltörekvő gazdaságok dominálják, ahol a gyors növekedés sokszor alacsonyabb bázisról indul. Az adatokból az is kiolvasható, hogy Magyarország ebben a mezőnyben inkább a stabil felzárkózók közé tartozik, nem pedig a kiugró, egyszeri hatások által hajtott gazdaságok közé. 

Az azonban, hogy a jövőben ebből mennyit éreznek meg a magyarok, nagyban függ attól, hogy a bővülés hogyan jelenik meg a bérekben és a közszolgáltatások minőségében. Ez a következő években a boldogságindex magasabb pontszámaiban is megmutatkozhat. Hosszabb távon ezen a listán is a közép- és kelet-európai régió felzárkózása látszik: az elmúlt másfél évtizedben több országban nőtt az életelégedettség, miközben több nyugati ipari államban csökkenés figyelhető meg. Magyarország jelenleg a 74. helyen áll, sajnos tavaly óta két helyet visszacsúszott. A legjobb eredményt 2021-ben érte el az ország, akkor az 51. helyen végzett.

A pénz ugyan számít, de nem elég a boldogsághoz

A globális adatok világosan mutatják, hogy bár Magyarországon és a régióban fellendülés várható az egy főre jutó GDP-ben, a valódi kérdés az, hogy a gazdasági bővülésből mennyit érzékelnek majd ténylegesen a háztartások a mindennapokban.

A gazdagság ugyan fontos alapja a boldogságnak, de nem elegendő feltétele, hiszen az életminőség, a hosszabb várható élettartam, az egyenlőség és a közszolgáltatások elérhetősége mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy valaki jobban érezze magát országában. Az északi országok szárnyalásából jól látható, hogy az országok teljesítenek jól mindkét mutatóban, amelyek képesek a gazdasági sikert társadalmi jólétté alakítani.