Lassan, de fokozatosan gyorsulhat a magyar gazdaság növekedése a következő években, miközben az infláció ismét emelkedő pályára állhat.
Az új kormányfő több gazdasági és szociális intézkedést is belengetett első nagyinterjújában, köztük támogatásokat és uniós megállapodást.
Áprilisban mind a négy meghatározó jegybank változatlanul hagyta az irányadó kamatot, de a döntés mögött nagyon különböző monetáris politikai helyzetek állnak.
A tárca arra figyelmeztetett, hogy az iráni háború kiváltotta energiaár-sokk késleltetve más termékek árában is megjelenhet.
A jövőbeli növekedés alapját a magasabb hozzáadott értékű termelésnek, az innovációnak és a digitalizációnak kell adnia.
Szerény, a várakozások szerint éves szinten mindössze 1,3 százalékos gazdasági növekedéssel adhatja át a vezetést az Orbán-kormány az új kabinetnek.
Új szakértői javaslat készült arra, hogyan lehetne visszaszerezni a Magyarország számára korábban megítélt, de jelenleg nem hozzáférhető uniós források egy részét.
Az IMF kedden közzétett, frissített makrogazdasági előrejelzése szerint a tavaly őszi jelentés óta eltelt időszak legmeghatározóbb eseménye a közel-keleti konfliktus kitörése volt.
Egy új tanulmány a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket elemzi: arra a következtetésre jut, hogy a jelenlegi konfliktusok állandósulása tartós gazdasági lecsúszáshoz vezet.
A friss előrejelzések szerint a GDP-növekedés a korábban vártnál jóval alacsonyabb lesz, az infláció pedig érezhetően felgyorsul.
Egy friss adatvizualizáció jól bemutatja, hogy bár van átfedés a leggazdagabb és a legboldogabb országok listáján, a pénz nem minden.
Az erős adat arra utal, hogy az ország idén akár túlszárnyalhatja a 2025-ben elért, rekord magas kereskedelmi többletet.
A kínai vezetés 4,5 és 5 százalék közötti GDP-növekedést céloz meg 2026-ra. Ez az elmúlt évtizedek egyik legalacsonyabb hivatalos gazdasági célkitűzése.
A belső fogyasztás lehet a magyar gazdaság növekedésének fő hajtóereje a következő időszakban.
Az ING ismét rontott a magyar gazdaság kilátásain: 2026-ra már csak 1,7 százalékos GDP-növekedést vár a korábbi 1,9 százalék helyett.
Az Európai Unió regionális fejlettségi térképén négy magyar régió szerepel a húsz legelmaradottabb között.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magyar gazdaság gyenge teljesítményét elsősorban külső tényezőkkel, mindenekelőtt a német gazdaság problémáival magyarázza.
A szakértők szerint a fogyasztás tartotta fenn a növekedést, miközben az ipar teljesítménye továbbra is gyenge maradt.
Az elemzők szerint a tavalyi utolsó három hónapban a stagnálás után ismét, bár mérsékelt ütemben, nőhetett a magyar gazdaság.
A tanulmány figyelmeztet: ha a jelenlegi trendek fennmaradnak, Európa tartósan egy évi körülbelül 1 százalékos GDP-növekedési pályán ragadhat.
