100 ezer magyar idős eshet el ettől az új nyugdíjas juttatástól: ők járnak pórul, ha a Tisza beváltja az ígéretét

Ahogy arról korábban részletesen beszámoltunk, a KSH nyilvánosságra hozott adatai szerint 2026. januárban a saját jogon járó nyugdíjak és ellátások összesen 2 millió 279 ezer 766 jogosultnak jártak, melyből 2 millió 15 ezer 552 volt öregségi nyugdíj, a többi egyéb ellátás. A magyar öregségi nyugdíjasok zöme 140-220 ezer forint közötti összegre jogosult, 140 ezer forint alatti nyugdíja 228 ezer idősnek van. Rajtuk segítene elsősorban a Magyar-kormány nyugdíjprogramja.

A minimálnyugdíj bevezetése és a nyugdíjak sávos emelése is a 140 ezer forint alatti jövedelmű nyugdíjasokra vonatkozik majd az előzetes bejelentések alapján - erről részeletesen ebben a cikkben írtunk. Azt is ígérték, hogy Nyugdíjas SZÉP-kártyára a nyugdíjasok 97 százaléka lesz jogosult. A 250 ezer forint alatti nyugdíjat kapók évi 200 ezer forintot, a 250–500 ezer forint közötti nyugdíjat kapók 100 ezer forintot kapnának SZÉP-kártyára. Aki félmillió forint feletti nyugdíjat kap, annak nem járna ez a plusz juttatás.

A legfrissebb számok szerint elérheti az 1,9 milliót a nyugdíjasok száma, akik kisebb-nagyobb összeget kapnak majd SZÉP-kártyára. Nagyjából 1,1 millió nyugdíjas kaphat majd évi 200 ezer forintot és további 750 ezer idős pedig 100 ezer forintot. Tehát a 2026-os év eleji számok alapján a nyugdíjasok 94,7 százaléka kaphat majd nyugdíjas SZÉP-kártyát és nagyjából 37 százalékuk 100 ezer, cirka 56 százalékuk pedig 200 ezer forintot kap majd. A friss számokból az is kiderült, hogy nőtt az 500 ezer forint feletti nyugdíjjal rendelkezők száma és aránya, akik nem lesznek jogosultak: 

A KSH számai szerint idén már több mint 100 ezren kapnak félmillió feletti juttatást, miközben a 2025-ös év elején számuk még nem érte el a 75 ezret. Így a félmillió feletti jövedelmű nyugdíjasok száma 43 százalékkal emelkedett az idei év elejére. A KSH most lapunk kérésére azt is elárulta, hogy pontosan hányan tartoznak a 600 ezer forint feletti nyugdíjsávokhoz.

Félmillió és 600 ezer forint közötti ellátást nagyjából 60 ezren kapnak, 600-700 ezer forint között 26 ezren. 800-900 ezer forint között több mint 5 ezren keresnek, és 900 ezer forint és millió között is csaknem 2700-an. Egy és másfél millió forint közötti nyugdíjjal is rendelkeznek több mint 3 ezren, de 1,5 millió feletti nyugdíjat 436-an kapnak, közülük is 123-an több mint 2 milliót.

Milliós özvegyi nyugdíj, rokkantsági ellátás?

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy az ellátásokat kapók közül hányan voltak öregségi nyugdíjasok és hányan nem. A KSH adatait úgy kell értelmezni, hogy azok teljes ellátás szerinti adatok, tehát a főellátás (pl. öregségi nyugdíj) mellett tartalmazzák a kiegészítő ellátásokat (pl. özvegyi nyugdíj) is. Vagyis az alábbi grafikonon az látható, hogy hány főnek esik a teljes ellátása bizonyos ellátási sávokba, és hányan vannak olyanok, akik öregségi nyugdíjat is vagy csak öregségi nyugdíjat kapnak; illetve hányan nem kapnak öregségi nyugdíjat.

A 2,28 millió ellátásra jogosultnak 11,6 százaléka nem öregségi nyugdíjas, tehát másfajta ellátás(oka)t kap. Ilyenek lehetnek az úgynevezett életkoron alapuló ellátások (korhatár alattiaknak járó ellátások, mint a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, balettművészeti életjáradék), valamint a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások (rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka) összefoglaló megnevezése a nyugdíjstatisztikában. Léteznek még ún. hozzátartozói nyugellátások is, mint az özvegyi nyugdíj, ideiglenes özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj és az árvaellátás.

Viszont érdemes megnézni, hogyan oszlik el az egyes nyugdíjsávokban a nem öregségi nyugdíjas ellátottak száma. A 100 ezer forint alatti ellátásra jogosultaknak például az 56,4 százaléka nem öregségi nyugdíjas, tehát másfajta ellátás(oka)t kap. Ez logikus is, az ilyen kis nyugdíjszerű ellátások esetében gyakori, hogy valamilyen más juttatás, vagy töredéknyugdíj (néhány éves magyar munkaviszonyból származó jövedelem) teszi ki a jogosultak zömét. 

A legmagasabb, 2 millió forint feletti nyugdíjat kapók között mind a 123-an öregségi nyugdíjat (is) kapnak, de például a 1,5-2 millió közötti nyugdíjsávban akadnak 8-an a jogosultak közül, akik még nem öregségi nyugdíjasok. Az 1-1,5 milliós járandóságot kapók között szintén volt év elején 69 fő, akinek a saját jogon járó ellátása öregségi nyugdíj nélkül is milliós volt. 

Sávos emelés, nyugdíjplafon

Valójában nem meg meglepő, hogy Magyarországon ennyire elszakadtak egymástól a nyugdíjak. Hiszen az év eleji nyugdíjemelés rendszeréről már számos szakértő elmondta, lapunk is közölt erről statisztikákat, hogy csak még szélesebbre nyílik a nyugdíjolló így: aki eleve nagyobb ellátást kap, az a százalékos alapú emelés miatt még többet fog kapni, míg aki keveset, annak csak kis összeggel emelkedik a nyugdíja. Így most vannak milliós nyugdíjban részesülők, miközben több százezer nyugdíjas a létminimum alatt él.

Időről időre felmerül a járulékplafon vagy nyugdíjplafon bevezetése, mely meggátolná a luxusnyugdíjasok számának növekedését. Farkas András nyugdíjszakértő korábban hangsúlyozta a téma kapcsán, hogy az egyetlen olyan ország, amelyben sem járulékplafon, sem nyugdíjplafon nincs, a jövedemadózás sem progresszív, és foglalkoztatói nyugdíjpillér sem működik, az Magyarország. Mindenesetre a nyugdíjplafon bevezetésére csak akkor lenne szükség, ha sokkal nagyobbra nőne a luxusnyugdíjasok száma a szakértő szerint.

Az új kormány tervei kapcsán (nem csak nyugdíjjal foglalkozó) szakértők hangsúlyozták, hogy éles határvonalakat húzni nem túl szerencsés megoldás, legyen szó nyugdíjemelésről vagy vagyonadóról. A SZÉP-kártya példáján: akinek 249 800 forint a nyugdíja, az még kap mellé évi 200 ezer forintot SZÉP-kártyán, míg a 251 300 forintos nyugdíjat kapó idős csak 100 ezret. 1500 forint különbség havi szinten, éves szinten 18 000 forint különbséget jelentene alapesetben, de így 118 ezer forintot jelent. 

Van természetesen létjogosultsága a sávos emelésnek, vagy az olyan juttatásoknak, ahol éles határvonalat húznak. Viszont igazságosabb megoldás lenne, ha apróbb lépcsőfokok jelentenék a különbséget nyugdíjas és nyugdíjas juttatása között. 

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.