Itt vannak az adóemelés részletei: így szed be súlyos százmilliárdokat a kormány

A kormány arról döntött, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. A kormány továbbra is elutasítja, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg, miközben egyes szereplők extraprofithoz jutnak. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta a Bankszövetség elnökségét és ismertette az akcióterv részleteit, amely a bankadót, valamint a tranzakciós illetéket érinti, és külön intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy a bankokra kirótt terheket a bankok ne háríthassák át a lakosságra.

A kormány döntése értelmében – érvényt szerezve korábbi elvárásnak – a bankok csak abban az esetben csökkenthetik az extraprofit-adó befizetési kötelezettségüket a 2024-es évben, amennyiben növelik a teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró állampapírokat vásárolnak. A kormányzati elvárás tehát az, hogy az állampapír-portfolió átrendezése helyett a szektor hosszú lejáratú állampapír vásárlással a teljes állampapír-állományát növelje.

A kormány rögzítette, hogy az 50 százalékos adókedvezmény igénybevételéhez a teljes állampapír-állomány névértékének is növekednie kell, nem elég a hosszú lejáratú, azaz 2027 után lejáró állampapír-állomány névértékét növelni. Ebből fakadóan a 2024-es évre vonatkozóan mind a teljes állomány, mind a 2027 után lejáró állampapír-állomány növekmény figyelembe vételével kerül az adókedvezmény megállapításra.

A vizsgált időszakot 2024 első 11 hónapjában látott napi átlagos állampapírállomány fogja jelenteni a megelőző év, azaz 2023 első 4 hónapjához képest. 2024-ben az extraprofit adó alapja a 2022-es korrigált, adózás előtti eredmény. 2024-ben a bankszektor teljes extraprofitadója tervezetten 260 milliárd forint, amely az előírásoknak megfelelő állampapírvásárlás teljesülése esetén az 50 százalékos adókedvezménnyel 130 milliárd forintra csökkenthető. A kormány döntése értelmében a banki extraprofitadó 2025-ben úgy marad érvényben, hogy annak nominális értéke nem csökken és az adó alapja a 2023-as korrigált, adózás előtti
eredmény lesz.

Jövőre az állampapír-állomány növelésénél a vizsgált időszakot 2025 első 11 hónapja fogja jelenteni 2024 első 11 hónapjához képest. A tranzakciós illeték tekintetében a kormány továbbra is azt rögzíti, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték esetén a bankok és a pénzforgalmi szolgáltatók az illetékfizetésre kötelezett
fél, nem pedig a lakosság vagy a vállalati szektor. A tranzakciós illeték tekintetében a kormányzat az alábbiakról döntött a jelenleg is érvényben lévő tételek esetében:

• általános esetben (ideértve az értékpapír tranzakciókat is) az illeték mértéke 0,45 százalékra emelkedik (0,3 százalékról), de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint lehet (ez utóbbi 10 ezer forintról emelkedik);
• készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik (0,6
  százalékról).

Az új szabályozás 2024. augusztus 1-jétől érvényes, a kormány az intézkedéstől 2024-ben 85
milliárd forint többletbevételt vár, 2025-ben pedig a teljes évet tekintve elérheti a 200 milliárd
forintot.

A jelenleg hatályos pénzügyi tranzakciós illeték mértékének emelése mellett 2024 október 1-
jétől bevezetésre kerül egy kiegészítő illeték is a konverziót tartalmazó ügyletek esetén, amely
a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő meg az érintett tranzakciók esetében.

• A döntés értelmében amennyiben egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást
  (konverziót) tartalmaz (ideértve a deviza swap-ügyleteket is), úgy ezt az ügyletet magasabb tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli.
• A kiegészítő illeték mértéke – az általános tranzakciós illetéken felül – tranzakciónként 0,45 százalék, és szintén a 20 ezer forintos limit alkalmazandó.

Az általános szabályoktól eltérően, ez a kiegészítő illeték belföldi természetes személy vagy vállalati ügyfél által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti ügyleteket, a hitelintézeteken és központi szerződő félen kívül a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek és befektetés alapnak vezetett számla terhére megvalósított fizetési műveleteket is terheli, de nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre. Összességében a kiegészítő tranzakciós illetékből származó bevétel 2024-ben 7 milliárd lehet, 2025-ben elérheti a 30 milliárd forintot.

A tranzakciós illeték tekintetében a kormány külön döntéseket hozott, ezek a következők:

• A jövőben a magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetében az illetékmentes határt a kormány 2,5-szeresére emeli, azaz a jelenlegi 20 ezer forintról 50 ezer forintra tranzakciónként.
• A bankkártyás műveletekre nem vonatkozik a kiegészítő tranzakciós illeték.
• A bankkártyák esetében tételes illeték van érvényben, ami érintéses bankkártyák esetében 500 forint évente, míg egyéb bankkártyáknál 800 forint. A kormány a bankkártya-használat utáni illeték mértékén nem változtat, így az továbbra is alacsony marad.
  

  EZ IS ÉRDEKELHET

  Mégis a lakosságon csattan az újabb banki sarc? Erre készülhetnek a számlatulajok augusztustól

  A szakértő szerint van esély arra is, hogy a bankok ezúttal nem hárítják majd át az ügyfeleikre a jelentős többletköltségeket.

A pénzügyi terhek növekedésének megakadályozása érdekében a kormány díjemelési stop-ot vezet be a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségek vonatkozásában. E szerint 2024. december 31-ig a lakossági ügyfelek esetében a bankszámláknál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók.

Ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, amely a már fennálló szerződésekre és az új szerződésekre is irányadó - zárul a közlemény.