Megvan a vagyonadó végleges tervezete: több ponton szigorítottak a szabályokon

A vállalati vagyon értékelése több ponton finomodott. A külföldi ingatlantartó társaságok esetében mostantól kifejezetten levonhatók az ingatlan megszerzéséhez, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához közvetlenül kapcsolódó kötelezettségek.

Jelentős könnyítés, hogy a legfeljebb 100 millió forintos saját tőkéjű cégek tulajdonosai egyszerűsített, a saját tőkével arányos értékelési módszert is választhatnak. Szigorodott ugyanakkor a kisebbségi tulajdonrész után járó kedvezmény igénybevétele: ehhez a jövőben egybe kell számítani a közeli hozzátartozók részesedését. Ha például egy házaspár mindkét tagja 30-30 százalékos részesedéssel bír, azt együttesen 60 százaléknak kell tekinteni, így elvész a kisebbségi értékelési kedvezmény.

A végleges szöveg pontosítja a vagyonkezelő és holdingcégek fogalmát is, a vállalkozások negatív saját tőkéjét pedig az adóalap megállapításakor nullának kell tekinteni. Amennyiben a tulajdonos önhibáján kívül nem tud megfelelő cégadathoz jutni, végső megoldásként a szerzési értékből kell kiindulni. Eltörölték továbbá a részvényekre vonatkozó, első évi kedvezőbb átlagárfolyam-választási lehetőséget, így már az idei év végén is az általános szabályok lépnek életbe.

Az ingatlanok értékelésénél védettséget élveznek azok az adózók, akik valós adatok alapján használják a NAV hivatalos ingatlanértékelési modelljét. Esetükben az adóhatóság utólag csak akkor állapíthat meg adóhiányt, ha bizonyítani tudja a megadott adatok valótlanságát. Maga a modell is kibővül, így a lakóingatlanok és mezőgazdasági területek mellett már az üdülőkre és a telkekre is kiterjed.

A független ingatlanértékelőkre ugyanakkor szigorúbb szankciók vonatkoznak: 100 ezer forintos bírságot kapnak, ismételt mulasztás esetén pedig törlik őket a nyilvántartásból, amennyiben a valós forgalmi érték 70 százalékát el nem érő értéket állapítanak meg. Újítás továbbá, hogy a korábban vásárolt külföldi ingatlanoknál egyértelmű, visszamenőleges indexálási szabályokat vezettek be a szerzéskori érték meghatározására.

Kiemelten fontos, egyes esetekben pedig adóemelést eredményező változás történt a külföldön adóztatható vagyon után járó magyar adócsökkentés módszertanában. Az új szabályozás értelmében a levonható adó kiszámításakor már a külföldi vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket és az 1 milliárd forintos adómentes értékhatárt is figyelembe kell venni, ami a korábbi elképzelésekhez képest magasabb hazai adófizetési kötelezettséget vonhat maga után.

Az adminisztrációs terhek terén történt némi könnyítés: a rejtett tartalékok megállapításakor például egyes esetekben már nem kötelező a könyvvizsgálói felülvizsgálat. A jogszabály tisztázza a kiskorúak vagyonához kapcsolódó igazolt kötelezettségek kezelését, valamint rendezi az öröklés során felmerülő adómegállapítási határidőket és eljárási szabályokat. Külön nevesíti a törvény az adószámos magánszemélyeket is: a gazdasági tevékenységükhöz használt ingóságok teljes értékét be kell számítani az adóalapba, a személyes használati tárgyakra vonatkozó mentesség ugyanis rájuk nem terjed ki.

A vagyonadó alapvető keretei és főbb sarokszámai az októberi társadalmi egyeztetés óta nem változtak. A fizetési kötelezettség továbbra is az igazolt kötelezettségekkel csökkentett nettó vagyon 1 milliárd forint feletti részére terjed ki. Az adókulcs 100 milliárd forintig 1 százalék, az e feletti részre pedig 1,5 százalék marad. A jogszabály a tervek szerint 2026. december 15-én lép hatályba: az első adóbevallást a 2026. december 31-i állapot alapján, 2027. augusztus 31-ig kell benyújtani és az adót elektronikus úton megfizetni.

Továbbra is mentesülnek a kötelezettség alól a legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar állampolgárok, valamint megmaradt a személyes használati tárgyak és lakásberendezések mentessége is – kivéve a 3 millió forintot meghaladó értékű műtárgyakat, gyűjteményeket, valamint a 10 millió forintnál drágább gépjárműveket. Magánszemélyeknél továbbra is a teljes világvagyon képezi az adóalapot, míg a gazdasági társaságok közvetlenül nem válnak adóalannyá, az ő értékük a tulajdonosok szintjén jelenik meg a vagyonösszesítés során.

Címlapi kép: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA