Az elmúlt napokban vezető hír volt a forint erősödése, így felmerülhet a kérdés, hogy lesz-e hatása az élelmiszerárakra.

Újabb pénzügyi krízis fenyegeti a magyarokat: alig vagyunk túl az egyik válságon, máris jön a következő?
A magyarok fele már nem áll rosszabbul, mint a járvány előtt, derült ki egy friss jelentésből. Romlott azonban a háztartások megtakarítási képessége, és aggodalomra ad okot, hogy sokan nem tudják nyomon követni, hányfelé és mennyi pénzzel tartoznak.
Az Intrum, Európa vezető követeléskezelő vállalata idén is elkészítette Európa-szintű jelentését a lakossági pénzügyekről (ECPR). A felmérés során több tízezer embert kérdeztek meg Európa 24 országában, köztük Magyarországon is arról, hogy alakult az anyagi helyzetük a COVID-19 járvány első évét követő időszakban.
A 2020-as recessziót Európa-szerte erőteljes gazdasági növekedés követte (az előző év azonos időszakához viszonyítva, 2021 második negyedévében az uniós GDP 14 százalékkal, a magyar össztermék 17,9 százalékkal emelkedett). A gazdaság bővülésével a lakosság pénzügyi helyzete is sok szempontból javul, bár a felmérésre érkezett válaszok alapján nem mindenki érzékeli egyenlően a korrekciót. Az Intrum felméréséből kiderül, hogy a tavalyi gazdasági válság hatásai máig érintik a fogyasztók jelentős részét: saját elmondásuk szerint
a magyar fogyasztók közel fele úgy véli, hogy a Covid-19 még legalább egy évig negatív hatással lesz a pénzügyeikre. 21,5 százalékuk szerint pedig több mint két év is kell hozzá, hogy pénzügyi jólétük normalizálódjon.
A magyar válaszadók csupán 15,9 százaléka állítja, hogy a járványnak már nincs semmilyen hatása a pénzügyi helyzetére, ez a második legalacsonyabb érték Európában (Görögországban 12,7 százalék mondta, hogy már kiheverte a recessziót). A lista élén Svájc áll 44,76 százalékkal, utánuk Észtország (41,3) és Hollandia (39,4 százalék).
"Az adatok meglepőek, hiszen a magyar GDP az európai átlagnál gyorsabb ütemben növekszik" – mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. „Az ellentmondás oka elsősorban a magas infláció lehet, amely ellensúlyozza a jövedelmek növekedését. Szintén közrejátszik az úgynevezett K-alakú kilábalás a recesszióból.” Deszpot Károly szerint az Intrum adatai rámutatnak, hogy a különböző országos átlagadatok, mint a bérszint és megtakarítások növekedése mögött főként az áll, hogy
TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!
A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)
egy viszonylag szűk réteg vagyona növekszik, míg a többségé stagnál vagy csökken.
Ezzel együtt a magyarok fele is azt mondta, a járvány előtti időszakhoz képest már nem áll rosszabbul anyagilag: 42,5 százalék válaszolta azt, hogy szegényebb lett a járvány előtti időszakhoz képest, ami valamivel nagyobb arány, mint a többi európai országban (átlagosan 36,65). Magyarországon az alacsony jövedelmű válaszadók 20,81 százaléka mondta azt, hogy jelentősen romlott az anyagi helyzete; a középosztályban az arány már csak 8,17 százalék, a legmagasabb keresetűek között pedig csak 4,73 százalék. Szintén a korábban is magas jövedelműek között voltak a legtöbben azok (11,15 százalék), akiknek javult a pénzügyi helyzetük a pandémia alatt.
Összességében javult a magyar lakosság számlafizetési képessége is a válság csúcsához képest: a magyar válaszadók közül összesen 27,8 százalék mondta, hogy legalább egy számlát nem tudott időben befizetni az elmúlt 12 hónapban, kevesebben, mint tavaly (31 százalék). Ennek ellenére Magyarországon a fogyasztók 44,3 százaléka azt mondja, hogy a növekvő kiadások negatívan hatnak az általános jólétükre. 54,6 százalék állítja, hogy számláik gyorsabban emelkednek, mint a jövedelmük – Deszpot Károly szerint ez már elsősorban az infláció hatása.
Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.
Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.
Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!
A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.
-
Visszatér a korábbi slágertermék: újra elérhető tőke- és hozamvédett befektetési alap a piacon
Fenntartható élelmiszergazdaság és energetika felpörgése akár 20 százalék hozamot is adhat 5 év alatt az OTP-nél.
-
Újra eljött a bankbetétek ideje?
Már 10 százalék feletti lekötött betét is van a piacon – a MagNet értékelte a helyzetet.
-
5+1 hasznos tanács a pénzügyileg tudatos vállalkozáshoz (x)
Elvárás, hogy a vállalkozó értsen a stratégiához, joghoz, személyügyhöz, értékesítéshez és a pénzteremtéshez. Utóbbihoz már létezik e-learning segítség is.
- Egy fokozattal lefelé módosította a magyar államadós-osztályzatot az S&P Global Ratings
- Szoboszlai duplájával nyert a Leipzig - videó
- Aktívan twitterezik a világ legidősebb embere, egy 115 éves spanyol nő
- Lemondott a párizsi olimpia szervezőbizottságának sportigazgatója
- Orbán Viktor kijelölte az idei legfontosabb célt - a nap hírei
- Emelni a média nyelvezetét - Összefogás az NMHH és a katolikus újságírók között
Digital Transformation 2023
Sustainable Tech 2023
Biztosítás 2023


