Súlyos adatokat közölt az EU az egészségünkről: tömegesen viszi el a magyarokat ez a betegség

A jelentés megállapítja, hogy 2021-ben Magyarországon a daganatos halálozás közel harmadával haladta meg az EU-átlagot. A magyar férfiak halálozási aránya majdnem kétszerese volt a nőkének, bár 2011 és 2021 között mindkét nemnél jelentős csökkenés volt tapasztalható. A férfiaknál 17, a nőknél 9 százalékos javulás következett be, ami meghaladta a hasonló gazdasági helyzetű országok átlagos csökkenését.

Aggodalomra ad okot, hogy a rákos megbetegedések kockázati tényezői mind a felnőttek, mind a serdülők körében gyakran fordulnak elő. "A magyarok körében a dohányzás, az ittasság és a túlsúly előfordulási gyakorisága egyaránt meghaladja az uniós átlagot" - állapítja meg a jelentés. Különösen súlyos a helyzet a túlsúly tekintetében: míg az EU-ban csökkent az elhízottak aránya a felnőtteknél, Magyarországon 58 százalékra nőtt.

A kormány több intézkedést is hozott a helyzet javítására. 2012 óta bevezették a napi tesztnevelést, 2023-ban pedig a népegészségügyi termékadót. Ennek ellenére a túlsúly aránya folyamatosan nőtt a serdülők körében: 2014-ben a 15 éves magyaroknak 19 százaléka, 2022-re már 25 százaléka volt túlsúlyos.

A szűrőprogramokban való részvétel is csökkent, különösen az emlő- és méhnyakrák esetében. A vastagbélrák-szűrés lefedettsége szintén alacsony. Magyarországon a leggyakoribb daganattípusoknál következetesen az uniós átlag feletti az elkerülhető halálozás aránya.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hihetetlen, mennyi fiatal hal meg ebben a betegségben: óriási a vész, valamit tenni kellene

Az orvosok és tudósok még mindig próbálják kideríteni, mi okozza a szívrohamok növekedését a fiatal felnőttek körében.

Pozitívum, hogy az elmúlt évtizedben javult a rákellátás minősége Magyarországon. Az ötéves túlélési arány növekedett, és jelentős fejlesztések történtek a diagnosztikai és kezelési berendezések terén. A CT-k száma közel 40 százalékkal nőtt, az MR-gépeké pedig megduplázódott, bár még így is az uniós sor végén kullogunk.

A jelentés kiemeli, hogy az emberi erőforrások hiánya "tartós kihívást jelent a rákellátási rendszerben". Az orvosok és nővérek száma az uniós átlag alatt van, közel a legrosszabb tagállami mutatókhoz.

A fő halálokokat tekintve továbbra is a tüdőrák, a vastagbélrák és az emlőrák vezet. Bár 2011-2021 között mindegyik ráktípus esetében csökkent a halálozási arány, 2021-ben még mindig Magyarországon volt a legmagasabb az ezekből eredő regisztrált halálozási arány az EU-ban.

A Nemzeti Rákregiszter előzetes adatai szerint 2022-ben közel 71 ezer új rákos megbetegedést regisztráltak Magyarországon. Ez meghaladta az előző két év számait, de nem érte el a járvány előtti szintet. A jelentés utal rá, hogy a 2020-2021-es látszólagos visszaesésben a koronavírus-járvány miatt elmaradt szűrések is szerepet játszhattak.

A rák magyar munkaerőre gyakorolt hatása várhatóan a második legmagasabb lesz az EU-ban 2023 és 2050 között. A század közepére az ilyen megbetegedések a becslések szerint két évvel csökkenthetik a várható élettartamot Magyarországon.