Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

Európa-szerte és Magyarországon is kirajzolódik, hogy minél fiatalabb valaki, annál magányosabb. Tavaly a WHO a magányt globális közegészségügyi problémának nyilvánította, amely az egészség és a jóllét minden területét érinti. A magyarok többsége szerint a magány orvoslására a jobb gazdasági helyzet jelentené a leginkább a megoldást, a különféle terápiákhoz való jobb hozzáférést pedig az átlag alattinál igényeljük.

2023-ban a WHO a magányt „globális közegészségügyi problémának” nyilvánította, lehetséges egészségügyi következményeit az erős dohányzáshoz hasonlította, és hangsúlyozta, hogy „a társadalmi elszigeteltség nem ismer életkort vagy határokat”. A STADA Health Report 2024 eredményei alátámasztják ezt; 23 európai országban – köztük Magyarországon is – végzett felmérésük alapján az európaiak több mint fele (52%) szinte mindig, gyakran vagy alkalmanként magányosnak érzi magát. Országos szinten Lengyelországban (61%), Finnországban és Svédországban (59-59%), Szlovákiában (58%), Olaszországban és Kazahsztánban (57-57%) érzik magukat a legmagányosabbnak az emberek. A magyarok 56 százaléka vallotta magát valamilyen szinten magányosnak, ezzel a magyar a hetedik legmagányosabb európai nemzet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Évszázados tévhit dőlt meg: tényleg hiányoznak a magyarokból a boldogságért felelős genetikai tényezők?

A boldogság a pszichológia szemszögéből nehezen definiálható, mivel összetett és szubjektív fogalom.

A túl sok munkával magyarázzuk leginkább a magányt

Ahogy Európa-szerte, úgy Magyarországon is a túl sok munkával magyarázzák a legtöbben a magányt. A magyarok negyede úgy érzi, hogy nem marad elég ideje társas kapcsolatokra amiatt, mert túl sokat dolgozik. A második leggyakrabban említett ok a partner, családtag vagy barát elvesztése, valamint a rossz egészségi állapot vagy a mobilitási problémák. A nők lényegesen magányosabbnak érzik magukat, mint a férfiak, és sokkal gyakrabban említik a gyermekgondozási feladatokat a magányosság érzésének okaként. A home office munkavégzés csak a magyarok 12%-ánál hozható összefüggésbe a magánnyal. Csak minden tizedik magyar gondolja úgy, hogy a magányának oka az, hogy túl sok időt tölt közösségi médiával vagy számítógépes játékokkal.

Minél fiatalabb valaki, annál magányosabb

Azt feltételezhetnénk, hogy az idős embereket különösen érinti a magányosság érzése. A STADA Health Report 2024 eredményei alapján ennek éppen az ellenkezője igaz: minél fiatalabb valaki, annál inkább érzi magát egyedül. Riasztó adat, hogy a magyar 18 és 24 év köztiek közül tízből heten érzik magukat magányosnak valamilyen formában. Az életkor előrehaladtával egyre csökken a magányoság érzése. Azok többsége, akik arról számoltak be, hogy sok vagy elég időt töltenek a közösségi médiában, lényegesen nagyobb valószínűséggel tapasztalják a magányosság érzését, mint azok, akik korlátozzák a képernyő előtt töltött idejüket. Azok, akik sok időt töltenek online, szintén hajlamosabbak a magányosság súlyosabb érzését megtapasztalni, mint azok, akik kevesebb időt töltenek így. Ami a témával kapcsolatos öntudatosságot illeti, a fiatalok előtt még hosszú út áll. Magyarországon a 18 és 24 évesek negyede, a 25 és 34 év köztiek 14 százaléka tulajdonítja magányérzetét a közösségi médiában vagy számítógépes játékokkal eltöltött sok időnek.

Jó hír: a többség magányérzete nem súlyos

Nagyjából az európaiak 63 százaléka, a magyaroknak pedig 77 százaléka írja le magányosságát – bármennyire is gyakori – nem súlyosnak. Megállapítható, hogy összességében azok az emberek, akik elégedettek a külsejükkel és jó a mentális és fizikai egészségük, kevésbé érzik magukat magányosnak. „A magány bármelyik formája komoly hosszú távú következményekkel járhat. A nyilvánvalókon túl, mint például a depresszió és a szorongás, növeli a stroke, a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség, a függőség és a demencia kockázatát is” – hívja fel a figyelmet dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.

A magány és a hozzá kapcsolódó mentális egészségügyi problémák orvoslására a magyarok többsége jobb gazdasági helyzetet és a munka és a magánélet kielégítőbb egyensúlyát szeretné. További javaslatok között szerepel a szabadidős tevékenységek jobb elérhetősége és hozzáférhetősége. Tízből közel hárman úgy gondolják, hogy kevesebb időt kellene online tölteniük. Negyedük szerint több, az idősebb lakosságnak szóló speciális támogatásra lenne szükség, 19 százalékuk pedig jobb hozzáférést szeretne különböző terápiákhoz. Ez utóbbira nálunk jóval kevésbé van igény, mint például Spanyolországban (44%), Lengyelországban (41%) vagy Finnországban (40%). Az európai átlag ezzel kapcsolatban 27 százalék.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ebbe belereccsenhet a magyar gazdaság is: egyre több dolgozó elégedetlen, készek az asztalra csapni

Egy felmérés szerint globálisan a munkavállalók 20%-a érzi magát magányosnak, dühösnek vagy szomorúnak. Becslések szerint ez a GDP-t majdnem 9%-kal csökkenti.