Évszázados tévhit dőlt meg: tényleg hiányoznak a magyarokból a boldogságért felelős genetikai tényezők?

Pénzcentrum: Hogyan definiálható a boldogság a pszichológia szemszögéből?

Michaletzky Luca: A boldogságnak nincs egyetlen definíciója – ahány pszichológiai irányzat, annyi elmélet van arról, mitől is leszünk boldogok és ez hogyan mérhető és érhető el. A boldogság szó helyett ezért én inkább az élettel való elégedettség kifejezést használom, illetve az értelmes életet – ezek egyes elméletek szerint elemei a boldog életnek, és szerintem a gyakorlatban megközelíthetőbbé teszik a fogalmat.

Mennyire befolyásolja a genetika a boldogságunk szintjét?

A boldogságnak vannak endogén (belső) és exogén (külső) tényezői is. Az endogén faktorok közé tartozik a genetika is, ami valóban befolyásolja a boldogságunkat, ikerkutatások szerint kb 35-50%-ban! Viszont fontos hangsúlyozni, hogy nem egyetlen „boldogság-gén” felelős ezért, hanem úgy tűnik, hogy több gén együttes hatásán múlik ez, amik többek között az érzelmekért és hangulatért felelős agyi területek és hormonok kontrollálásában játszanak szerepet. Persze ezen kívül a maradék 50-65% százalék múlik egyéb külső és belső tényezőkön, ami alatt többek közt a környezetünket, életmódunkat, neveltetésünket és pszichológiai tényezőket érthetjük.

Milyen szerepet játszanak a környezeti tényezők, például a kapcsolatok vagy a gazdasági helyzet, a boldogságban?

Számos kutatás bizonyította, hogy boldogabbak azok az emberek, akiknek jobbak a szociális kapcsolataik: akiknek családjuk, baráti körük van, illetve általában a kutatások azt is megmutatják, hogy a párkapcsolatban élők boldogabbak az egyedül élőknél. A kapcsolatok megléte mellett a szeretteinkkel eltöltött rendszeres, minőségi idő is hozzájárul az élettel való elégedettségünkhöz.

Nemcsak a popzenében, de a pszichológiai és gazdasági tanulmányokban is visszatérő gondolat, hogy vajon vásárolhatunk-e pénzen boldogságot, szeretetet. Egy korábbi, széles körben elterjedt, 2010-es amerikai kutatás szerint egy bizonyos pontig igen: ha több pénzt keresünk, boldogabbak leszünk, majd egy bizonyos, egyébként közepes szintű jövedelem felett már a jövedelem növekedése nem növeli tovább boldogságunkat. Azonban egy újabb, 2023-as amerikai kutatás cáfolja ezt. Eszerint évi 100.000$-os jövedelem alatt a csökkenő jövedelem csökkenő boldogság érzéssel jár együtt. Azonban az évi 100.000$-os limit felett sem áll meg, hanem folytatódik a boldogság emelkedése, az emberek kb 80%-ánál. A maradék 20%, aki ilyen jövedelem mellett is boldogtalan, nem lesz boldogabb ennél magasabb jövedelemmel sem.

Miért van az, hogy egyes emberek látszólag könnyebben boldogok, mint mások?

Mit értünk azalatt, hogy „látszólag” könnyebben boldogok? Ha ismerőseink boldogságát például a közösségi média jelenlétük alapján igyekszünk felmérni, nagyon csalóka képet kaphatunk.

A gondosan megkomponált online képek és videók nagyon keveset árulnak el arról, az illető valójában mennyire boldog, mennyire elégedett az életével. Sőt, a probléma gyakran éppen az, hogy ezeken a felületeken úgy tűnhet: az anyagi javak és élmények hajszolása automatikusan növeli a boldogságot. Ez nincs így, ezek nem feltétlenül járnak együtt sem a jó emberi kapcsolatokkal, sem az értelmes vagy elégedett élettel, amiket már említettünk a boldogság összetevőiként. Éppen ezért mindenkit arra kérek a saját mentális egészsége érdekében, hogy ne hasonlítgassa saját életét az online felületeken bemutatott életekhez!

Milyen szokások vagy tevékenységek járulnak hozzá a hosszú távú boldogsághoz?

A testi egészség szoros kapcsolatban áll a mentális jólléttel, ezért érdemes hangsúlyt fektetni a prevencióra: az egészség megőrzését támogató életmódot kialakítani és szűrővizsgálatokkal ügyelni egészségünkre.

Segít az élettel való elégedettségben az is, ha saját magunktól sem idegenedünk el: odafigyelünk szükségleteinkre, igényeinkre. Ezáltal valódi értékeink mentén alakíthatjuk ki mindennapjainkat, amitől értelmesnek, értékesnek érezzük életünket, de segít abban is, hogy meghúzzuk határainkat és ne égjünk ki a krónikus stressz, túlterheltség és regeneráció hiánya miatt.

Emellett az emberi kapcsolataink ápolása, a szeretteinkkel töltött minőségi idő is fontos eleme a hosszú távú boldogságnak.

Én ökopszichológiai szemléletben dolgozom, ezért az önmagunkkal és a többi emberrel való kapcsolatunk építése mellett javaslom a természetkapcsolatunk mélyítését is: minél több szabadban töltött idő, kapcsolódás a több-mint-emberi világhoz, azaz élőlénytársainkhoz, a természet ciklikusságához segít a feltöltődésben és a valahova tartozás érzését is erősíti. Új kutatások igazolják, hogy a természetben töltött idő, pl. egy erdőfürdőzés, természetkapcsolati séta hasonló mértékben van ránk pihentető, feltöltő hatással, mint egy baráti találkozó – azaz mint a pozitív emberi kapcsolatok hatása.

Hogyan hat a hála gyakorlása a boldogság szintjére?

A rendszeres hála-érzés megélése segít a pozitív érzésekért felelős hormonok felszabadításában, végső soron „áthuzalozza” agyunkat egy optimistább, pozitívabb irányba. Mindenképp bátorítandó, hogy rendszeresen éljük meg a hála érzését, mert segíti mentális egészségünk fenntartását – de a hálanaplózás sem mindenható csodaszer, csupán egy eszköz a sok közül, amivel tehetünk mentális egészségünkért.

A boldogság állandó állapot lehet, vagy inkább pillanatokból áll?

A boldogság – ha ezt a kifejezést használjuk – biztosan nem jelenti azt, hogy az életünk maradéktalanul kényelmes, kellemes, örömteli. Ha a boldogság alatt az élettel való elégedettséget, értelmes életet értjük, akkor ez lehet egy állandó állapot, mert ha időnként szembesülünk is konfliktusokkal, krízisekkel, negatív érzelmekkel, később akkor is megtaláljuk ezeknek a helyét és értelmét – rá tudunk ismerni, miért lehetett arra szükség abban a pillanatban, mit tudunk belőle tovább vinni vagy elengedni.

Milyen technikák segíthetnek a negatív gondolatok kezelésében és a pozitív életszemlélet kialakításában?

Rengeteg technikát lehet találni erre különböző megközelítésekből. Szerencsés az, aki könyvek, cikkek által túl tud lendülni nehézségein, esetleg önállóan vagy szerettei támogatásával fenn tudja tartani a pozitív életszemléletet. A tapasztalat inkább az, hogy mindannyian elakadunk időnként az életben – ilyenkor fontos, hogy merjünk segítséget kérni pszichológustól! Ha egyéni formában nem engedhetjük meg magunknak, nézzünk körül csoportos tanácsadások között, amik sokkal elérhetőbb áron is vannak.

Ezekben a terápiás kapcsolatokban nem „tanácsot” fogunk kapni a szakembertől, hogyan tapasztalja meg a boldogságot, és bár technikákat tanulhat a negatív gondolatok kezelésére vagy a pozitív életszemlélet kialakítására, nem ez a lényeg, hanem maga a kapcsolat.

Hogy megtapasztalhat a kliens egy olyan teret, ahol megtartják őt a negatív érzéseivel, gondolataival együtt is, ahol nem „kell” boldognak/sikeresnek/vidámnak lennie, egyszerűen önmaga lehet, kifejezheti, ami éppen benne van, és megtapasztalhatja mindezekkel együtt is az elfogadást, szeretetet; és emellett az egészséges határhúzást is megtanulhatja. Tehát megélhet és elsajátíthat egy érett, felnőtt kapcsolódási formát. Ezek között a keretek között tapasztalhatja a kliens, hol vannak rejtett erőforrásai, hogyan tudja ezeket mozgósítani céljai érdekében – és összességében hogyan tud egy elégedettebb, értelmesebb életet kialakítani.