4 súlyos betegség, amit egy külföldi utazáson kaphatsz el

A 2014-es Ebola-járvány szerte a világon ráirányította a figyelmet az afrikai utazások egészségügyi kockázataira. Mint ismert, az idén februárban Guineából indult dögvész halálos áldozatainak száma a legfrissebb közlések szerint mára elérte az 1427, a vírussal megfertőződött emberek száma pedig a 2615 főt. A járvány jelenleg 4 országban (Guinea, Sierra Leone, Libéria, Nigéria) tombol, és nemcsak helyiek, hanem több külföldi beutazó is áldozatul esett már a kórnak.

Bár kétségtelen, hogy nagyobb sajtóvisszhangot mostanában az Ebola-járvány kapott, ugyanakkor nem ez az egyetlen életveszélyes betegség, amelyet egy külföldi utazás során elkaphatunk. A Külgazdasági és Külügyminisztérium például folyamatosan frissíti azt a listát, ahova nem tanácsolják az utazást; köztük több olyan területtel, amely járványügyi szempontból lehet veszélyes. De a járványügyi helyzetekről érdemes az ÁNTSZ honlapját is átvizsgálni egy-egy utazás megtervezése előtt. Nemzetközi oltásokkal kapcsolatos információ pedig az Országos Epidemiológiai Központtól szerezhető be.

Mielőtt azonban örökre lemondanál arról, hogy valaha is elhagyod az országot, olvasd el tippjeinket, melyek megmutatják, egyáltalán hol találkozhatsz veszélyes betegségekkel, illetve hogyan tudsz védekezni ellenük. Azt se felejtsd el, hogy utazás előtt mindig köss betegségekre is vonatkozó biztosítást (a biztosított célországokról és betegségekről érdeklődj biztosítódnál), a megfelelő kezelés költsége egy külföldi országban ugyanis rendkívül drága is lehet.

1. AZ UTAZÓK HASMENÉSE

Mi ez? Az utazók hasmenésén (Travelers Diarrhea, TD) a szokásosnál legalább kétszer vagy többször híg széklet ürítését értjük. Gyakran társul vele hasi diszkomfort, puffadás, erőteljes bélmozgás, székletürítési inger, láz és gyengeség. Hirtelen kezdet jellemzi, akár az utazás alatt, akár hazatérés után. Általában magától gyógyuló betegség.

Hol kaphatod el? A fejlődő országokban 20-50 százalékos előfordulást jelentenek: Latin Amerika, Afrika, Közel-Kelet és Ázsia. Mérsékelten veszélyesek a Dél-európai országok, és néhány Karib tengeri sziget.

Hogyan kerüld el? A betegség átvivője a szennyezett étel vagy ivóvíz. Tehát tilos utcai árusnál enni, inni, fagylaltozni, nyers salátát, nyers vagy félig átsült húst, halfélét, állott ételt, hidegtálat, majonézt, jégkockát fogyasztani. Biztonságosak a dobozos vagy palackozott italok, kávé, tea fogyasztása.

2. MALÁRIA

Mi ez? A malária az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett kórokozók által kiváltott betegség. A fertőző szúnyogcsípés után általában 10-35 nappal később jelennek meg a tünetek. A lappangási idő változó, de legalább 6 nap. A malária fő tünete a láz, rendszerint (de nem feltétlenül) a típusos, hidegrázással járó lázroham.

Hol kaphatod el? A fejlett országokban a maláriás megbetegedés igen ritka (jellemzően behurcolással alakulhatnak ki kisebb járványok), de a trópusokon továbbra is gyakori. Az esetek 80-85 százaléka Afrika egyenlítői vidékein fordul elő, a többi leginkább Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában.

Hogyan kerüld el? Bár a malária ellen nincs védőoltás, így a megelőzés legfőbb módja a malária elleni gyógyszer szedése, amit a veszélyes területre érkezés előtt el kell kezdeni szedni. Ezen kívül elővigyázatosságból mindig használj szúnyogriasztót, szúnyoghálót.

3. DENGUE-LÁZ (CSONTTÖRÉSES LÁZ)

Mi ez? Hirtelen magas lázzal, izületi és izom és csontfájdalommal, hányással kezdődik, esetleg halvány kiütéssel jár. Mérsékelt vérzékenység (orr-, ínyvérzés) kísérheti a betegséget, mely 3 -10 napig tart. A lábadozás lassú, hetekig tarthat, fáradékonysággal, izomgyengeséggel jár. Ismételt fertőzés esetén, súlyos vérzéses formában lép fel.

Hol kaphatod el? Közép-Amerika: Belize, Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Panama, Kuba, Barbados, Dominika, Jamaika; Dél-Amerika: Bolívia, Brazília, Columbia, Equador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname, Venezuela; Ázsia: Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malaysia, Myanmar, Fülöpszigetek, Singapur, Thaiföld, Vietnam, Taiwan; Indiai szubkontines: Banglades, India, Pakisztán, Sri Lanka; Csendes Óceánia: Guam, Cook szigetek, Fiji, Új Kaledonia, Kiribati; Afrika: Kelet-Nyugat Afrika országai

Hogyan kerüld el? Védőoltás nincs. A szúnyog csípésétől kell óvakodni: A bőrt szúnyogriasztóval kell befújni. A zárt helyiséget rovarriasztóval, az alvóhelyet impregnált szúnyoghálóval kell védeni.

4. SÁRGALÁZ

Mi ez? Vírus, amelyet szúnyogok terjesztenek. Néhány napos lappangás után lázzal, izomfájdalommal, sárgasággal, veseelváltozással, esetleg vérzéses szövődményekkel járó betegség, mely kb. 10 százalékban halálozással végződik.

Hol kaphatod el? Jellemzően Dél-Amerika és Afrika trópusi területein: Angola, Benin, Burkina-Faso, Burundi, Cameroon, Közép-afrikai Köztársaság, Kongó, Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Közt. Francia Guyana, Gabon, Ghana, Bissau-Guinea, Libéria, Mali, Niger, Ruanda, Sao Tome és Principe, Sierra Leone, Tanzánia, Togo, Bolívia, Ecuador, Etiópia, Gambia, Guinea, Guyana, Kenya, Kolumbia, Mauritánia, Nigéria, Panama, Paraguay, Peru, Szenegál, Szomália, Szudán, Suriname, Trinidad és Tobago, Uganda, Venezuela.

Hogyan kerüld el? Védőoltással! Élő, gyengített vírust tartalmazó, közel 100 százalékos hatékonyságú oltóanyag áll rendelkezésre. A védettség egyetlen oltás beadástól számított 10 nap múlva alakul ki és 10 évig biztosít védelmet.A legtöbb fertőzött országba cask az oltást igazoló papírral lehet beutazni.