Ezek a tengerparti nyaralás legnagyobb veszélyei

2013-ban összesen 44,6 millió napot töltöttek külföldön a magyar állampolgárok - döntő többségük azonban mindössze csak egy napra látogatott az országhatáron túlra. Ez a szám ugyan messze alatta marad a 2009-es 83 milliónak, de a turisztikai szakemberek idén már óvatos, 10-15 százalékos bővülést várnak - derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elemzéséből. Az összes kiutazás valamivel több, mint fele - 51 százaléka - turisztikai célú kiutazás volt 2013-ban, a legkedveltebb célpontok Németország, Ausztria, Csehország, Románia, Horvátország és Franciaország. Nyaranta sokan a tengerpart felé veszik az irányt, így nem árt felkészülni az ottani veszélyekre.

Elsősorban jól tesszük, ha utasbiztosítást kötünk, ez fedezi nem várt költségeinket. Például ha ellopják a fényképezőgépünket, visszakaphatjuk az árát, ha netán kórházi költségeinket kellene állni, vagy a meghibásodott autónk vinné el a nyaralási költőpénzünk felét. Érdemes testre szabott biztosítást kötni, figyelembe véve, ha nagy értékű elektronikai készülék van nálunk. Vagy a poggyászköltség térítésére koncentrálni, ha (sok átszállásos) repülőútra indulunk. De ma már jó idő biztosítást is köthetünk, azaz ha tengerparti nyaralásunk során végig az eső, kártérítést kaphatunk a nyaralás végén. Persze lenn a parton nem elég a verőfényes napsütés, számos dologra figyelnünk kell azért, hogy az élmény teljes legyen.

A Pénzcentrum.hu összeszedett néhány tengerparti veszélyforrást, és azt, hogyan orvosolhatjuk a bajt, ha már megtörtént, vagy hogyan védekezhetünk ellenük.

• 1. Medúzacsípés. Matracon hasalva úszkálunk a vízben, mire valami a lábunkhoz ér. Az ijedelemnél rosszabb a fájdalom, ami utána jön. Sok strandon tájékoztató képek (annak érdekében, hogy ne adódjon nyelvbeli nehézségünk) magyarázzák el nekünk, mi a teendő ilyen helyzetben. Emellett odamehetünk a parti mentőkhöz, akik segítenek majd a fájdalom enyhítésében. Ha nincs a közelben segítség, az is jó megoldás, ha elszaladunk a közeli élelmiszerboltba és veszünk egy üveg ecetet, és azzal locsoljuk le a csípést. Utána a legjobb, ha orvoshoz fordulunk. Mielőtt a vízbe megyünk, informálódjunk! Egyrészt a strandokon sok helyen van tájékoztató tábla, ahol leírják, hogyan kerülhetjük el a csípést, másrészt pedig az interneten is rákereshetünk, mikor van a legtöbb ezekből az állatokból az adott partszakaszon, és így választhatunk másik úti célt, vagy időpontot.

• 2. Tengeri sün, kagyló. Mind a parton, mind a vízben sétálva beleléphetünk hegyes és éles tárgyakba, élőlényekbe. Tengeri sünbe lépve a legnagyobb gondot lábunkba beletörő tüskék okozhatják, ezek begyulladhatnak és sokáig tartó fájdalommal járnak. Használjunk vízi szandált, és abban menjünk a vízbe. Ha nem látunk le a vízfenékre, egyébként is könnyen belesétálhatunk valamilyen békésen pihenő élőlénybe, ami aztán nem várt csípésével honorálja nyugalmát zavaró akciónkat. Arról nem is beszélve, hogy egy éles kagyló, kiálló szikladarab is könnyen felvághatja a talpunkat, utána pedig aligha lesz kellemes fürdőzni a sós vízben.

  JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?

  Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

• 3. Fulladásveszély. Az erős hullámok pillanatok alatt a víz alá nyomhatnak és nehezen szabadulunk a felszínre, ha olyan viharos, szeles az idő, hogy felkorbácsolja a habokat. Gyermekeinket soha ne engedjük egyedül a nagy hullámok közé, illetve csak jó úszóként merészkedjünk magasabb hullámok közé. Tájékozódjunk előre arról is, mikor jön a dagály, és inkább a partról figyeljük a víz emelkedését. Illetve ha sziklaugrásra adnánk a fejünket, előtte búvárszemüvegben úszkáljunk az adott területen, és térképezzük fel a víz alatti sziklavilágot, nehogy összetörjük magunkat az ugrás során.

• 4. Napégés. Azt hihetnénk, hogy napernyő alatt ülve, vagy a víz alatt nem éghetünk le. De az UV-sugarak ugyanúgy eljutnak hozzánk ezekben az esetekben is. Hiába barnultunk már le itthon, új környezetben, más légköri körülmények között máshogy reagál a bőrünk az erős napra. A kellemetlen és fájdalmas leégésen túl napallergiás tünetek is jelentkezhetnek. Csalánkiütéshez hasonló, piros foltok, vagy pattanásos elváltozások lehetnek az erős naptól a bőrünkön. Arról se feledkezzünk meg, hogy a legtöbb napvédő krém felkenés után 20 perccel kezd csak hatni, így erős napon akkor is leéghetünk, ha be vagyunk kenve, csak nem vártuk meg a hatását.