Jelentős uniós forrásdömpingre számíthat Magyarország 2027-ben.
Többmillió forintot kaphatnak a magyar családok: erre kell figyelned, ha felújítani akarsz a Wekerle Plusz támogatással
A magyar otthonok jelentős része ma is rengeteg energiát fogyaszt, miközben a tulajdonosoknak sokszor nincs pénzük a korszerűsítésre. Ezen változtatna a Tisza-kormány, amely októberben új energetikai otthonfelújítási programot jelentett be, akár 15 millió forintos támogatással és kedvezményes hitellel. A tervek szerint 2030-ig 120 ezer család otthona újulhat meg, ám a magyar lakásállomány állapota és a felújítások költségei alapján ennél jóval nagyobb feladat áll az ország előtt.
Október 19-én Magyar Péter a 2027-es költségvetés bemutatásakor ismertette a Wekerle Plusz lakhatási program egyik fontos elemét, az energetikai korszerűsítéseket segítő támogatási és hitelkonstrukciót. A tegnapi, október 27-i bejelentésen Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter további részleteket árult el a programról. A kormány összesen 633 milliárd forintot fordítana energetikai felújításokra, a cél pedig az, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsödjön.
A program családi házakra, sorházakra, ikerházakra, valamint társasházi és panellakásokra is kiterjedne, de az igényelhető hitelösszeg és a kamatozás eltérő lenne. A családi házak tulajdonosai legfeljebb 15 millió forintos, fix 3 százalékos kamatozású hitelt kaphatnának, míg a társasházak és lakásszövetkezetek a lakás típusától függően 4 vagy 5 millió forintos, kamatmentes hitellel finanszírozhatnák a korszerűsítést.
A vissza nem térítendő támogatás mértéke az ingatlan felújítás előtti energetikai besorolásától függne. A D–G besorolású ingatlanok esetében a hitelösszeg 30 százalékát, a legrosszabb, H–I besorolású épületeknél pedig annak 50 százalékát engednék el. Az A–C besorolású családi házak esetében csak hitel lenne elérhető, vissza nem térítendő támogatás nélkül.
A családi házaknál a maximális, 15 millió forintos hitelhez így akár 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás is társulhatna. A társasházi és panelprogramban a téglaépületek lakásonként legfeljebb 5 millió forintos, a panellakások pedig legfeljebb 4 millió forintos hitelösszeggel számolhatnának. Ezeknél a konstrukcióknál is a felújítás előtti energetikai állapot határozná meg, mekkora részt engednének el a tartozásból.
A családi házak tulajdonosainak a hitelösszegen felül a beruházás 5 százalékának megfelelő önerővel kellene rendelkezniük, legfeljebb 500 ezer forintig. A társasházi és panelprogramban lakásonként 200 ezer forint önerőt írnának elő. A támogatás feltétele lenne, hogy a felújítás legalább 30 százalékos energiamegtakarítást eredményezzen. Ennek igazolásához a munkálatok előtt és után is energetikai tanúsítványt kellene készíttetni, a beruházás költségeit pedig számlákkal kellene igazolni. A vissza nem térítendő támogatást a hitel tőketartozásának előtörlesztésére fordítanák.
A családi házas program a tervek szerint 2027 februárjában indulna, a társasházi és panelprogramot pedig márciusban nyitnák meg. A kormány célja, hogy évente mintegy 30 ezer otthon energetikai korszerűsítése valósuljon meg, és 2030-ra több mint 120 ezer lakóingatlan energiahatékonysága javuljon.
A felújítási támogatást többféle beruházásra lehetne felhasználni. A támogatható munkálatok között szerepel a hőszigetelés, a nyílászárók cseréje, a korszerű világítás, az árnyékolás, a használatimelegvíz-rendszerek korszerűsítése, a hőszivattyúk és a hatékony split klímák telepítése, valamint a radiátorszelepek cseréje. Napelemekre is lehetne támogatást igényelni, de erre a felhasználható összeg legfeljebb 20 százalékát lehetne fordítani.
A társasházak esetében emellett a távhőhöz kapcsolódó fejlesztések, a hőközpontok korszerűsítése, a házközponti fűtés fejlesztése, a liftek energetikai korszerűsítése és az akadálymentesítés is szerepel a lehetséges beruházások között. Gázkazán telepítésére vagy cseréjére ugyanakkor nem lehetne igénybe venni a támogatást. A kormány a pályázati folyamat megkönnyítésére országosan 70–80 tanácsadó bevonását tervezi. Ők az érdeklődőknek a pályázat összeállításában is segítséget nyújthatnának, hogy az adminisztráció ne jelentsen akadályt a felújítások előtt.
A magyar otthonok jelentős része energiát pazarol
A korszerűsítések szükségességét a lakásállomány állapota indokolja. Korábban írtunk arról, hogy a központi Statisztikai Hivatal 2022-es adatokra épülő modellbecslése szerint egy átlagos magyar lakás számított éves energiaigénye négyzetméterenként 285 kilowattóra volt az új energetikai besorolási rendszer szerint. A családi házak esetében ez 335 kilowattóra, míg a társasházi lakásoknál 200 kilowattóra négyzetméterenként. Vagyis a családi házak fajlagos energiaigénye mintegy 68 százalékkal magasabb volt a társasházi lakásokénál.
Az eltérésnek több oka van. A családi házaknak jellemzően nagyobb a külső felületük a fűtött alapterülethez képest, ezért több hőt veszíthetnek, mint a több lakással körülvett társasházi otthonok. Az épület kora, a szigetelés hiánya, a nyílászárók állapota és a fűtési rendszer hatékonysága szintén meghatározó.
A régi épületeknél különösen rossz lehet a helyzet. A KSH modellje szerint a két világháború között épült családi házak számított éves energiaigénye elérheti a 410 kilowattórát négyzetméterenként, míg az 1961 és 1980 között épült házaknál körülbelül 375 kilowattórás érték adódott. Ugyanebből az időszakból a többlakásos épületek megfelelő mutatója mindössze 187 kilowattóra volt. Ezek számított értékek, nem a háztartások tényleges fogyasztásának mérései, de jól érzékeltetik az épülettípusok közötti különbséget.
Több mint kétmillió magyar lakás szorulhat sürgős energetikai korszerűsítésre
A magyar lakásállomány energetikai állapota jóval nagyobb felújítási feladatot jelent, mint amit néhány tízezer támogatott beruházással meg lehet oldani. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) a KSH 2022-es népszámlálási adatait az energetikai tanúsítványokkal és statisztikai becslésekkel összekapcsoló modellje szerint a mintegy 4,6 millió hazai lakás 47 százaléka, vagyis közel 2,15 millió ingatlan a két legrosszabb, H vagy I energetikai kategóriába tartozik. Ha a valamivel kedvezőbb, de még mindig korszerűtlen F és G besorolású otthonokat is figyelembe vesszük, a lakásállomány több mint kétharmada energetikai felújításra szorul.
A MEHI becslése szerint a hosszú távú klíma- és energiahatékonysági célok eléréséhez mintegy 3,3–3,4 millió lakóingatlant kellene korszerűsíteni.
Ehhez évente körülbelül 130–133 ezer lakás felújítására lenne szükség. Nem mindegy azonban, hogy milyen munkálatok történnek az épületeken. A valódi előrelépést a mélyfelújítások jelentik, amelyek tartósan mérséklik az energiaigényt, nem csupán egy-egy berendezés vagy épületelem cseréjével javítanak valamennyit az állapoton.
A MEHI arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar energetikai besorolási rendszer legrosszabb kategóriái nem feleltethetők meg automatikusan az uniós épületenergetikai irányelvben meghatározott, leggyengébb teljesítményű épületek 43 százalékának. A két mutatót ezért nem szabad azonosként kezelni.
A vidéki családi házak jelentik a legnagyobb kihívást
Az energetikai problémák elsősorban a vidéki, családi házas övezetekben összpontosulnak. A MEHI modellje alapján a H és I kategóriába sorolt lakások közel 80 százaléka községekben és kisebb városokban található, országosan pedig a legrosszabb besorolású otthonok 78 százaléka családi ház. Általában minél régebben épült egy ingatlan, annál nagyobb lehet az energiaigénye, ha azóta nem végeztek rajta érdemi korszerűsítést.
A társasházak kedvezőbb energetikai adottságait részben a kompaktabb épületszerkezet magyarázza. A lakások közös falai miatt kisebb a külső határoló felület egy lakásra jutó aránya, így rendszerint a hőveszteség és a fajlagos fűtési energiaigény is alacsonyabb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a városi lakások ne szorulnának jelentős fejlesztésre. Budapesten mintegy 117 ezer hagyományos társasházi lakás tartozik a H és I energetikai kategóriába.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A panelépületek besorolása jellemzően kedvezőbb, amiben a korábbi panelprogramok és a távfűtés is szerepet játszottak. További korszerűsítésük ugyanakkor még így is számottevő energiamegtakarítást és komfortjavulást eredményezhet.
- írta a MEHI.
Különösen nehéz helyzetben vannak a vályogházak tulajdonosai. Ezeknél a rossz energetikai adottságok gyakran szerkezeti problémákkal, nedvesedéssel és penészedéssel párosulnak. Felújításuk finanszírozása is bonyolultabb lehet, mert az ilyen ingatlanok sok esetben nehezebben használhatók hitelfedezetként, a megfelelő műszaki megoldások pedig egyedi tervezést igényelhetnek.
Évi százezer felújítás is kevés lehet a hosszú távú célokhoz
Az évi 100 ezer energetikai felújítás már komoly előrelépést jelentene a korábbi évtizedek teljesítményéhez képest, de a MEHI szerint ez sem feltétlenül lenne elegendő a hosszú távú célok eléréséhez. A becslések alapján inkább évi 130–133 ezer lakás korszerűsítésére lenne szükség.
A felújítások száma önmagában azonban félrevezető lehet. Egy kizárólag nyílászárócseréből álló beruházás nem hoz ugyanakkora megtakarítást, mint egy komplex program, amely a hőszigetelést, az ablakok cseréjét és a fűtési rendszer korszerűsítését is magában foglalja. A MEHI szerint már évi 50 ezer lakás valódi mélyfelújítása is jelentős előrelépés lenne a korábbi időszakokhoz képest.
Mint írták, a rosszul megtervezett részleges korszerűsítések ráadásul hosszú évekre konzerválhatják az épületek műszaki problémáit, és megdrágíthatják a későbbi, átfogó felújítást. Ezért nemcsak a támogatott ingatlanok számát kellene nyomon követni, hanem az elért és ellenőrzött energiamegtakarítást, valamint a beruházások mélységét is.
A MEHI szerint az energiahatékonyság mellett más mutatókat is érdemes lenne vizsgálni, például a helyi fűtési légszennyezés, a beltéri levegő minősége és az energiaszegénység alakulását. Ezek mérése és becslése az uniós elvárások teljesítése szempontjából is jelentős lehet.
A családok anyagi helyzetét is fel kell mérni
A támogatási rendszer kialakításakor két szempontot kellene egyszerre figyelembe venni. Az egyik az ingatlan energetikai állapota, a másik az ott élő háztartás társadalmi és pénzügyi helyzete. A rossz energetikai teljesítmény és a szegénység között ugyan jelentős az összefüggés, a két csoport azonban nem fedi teljesen egymást. A kizárólag energetikai besorolásra vagy kizárólag jövedelemre épülő támogatási rendszer ezért könnyen elvétheti a leginkább rászorulókat.
A MEHI szerint a jogosultság és a támogatás mértékének meghatározásakor a háztartás jövedelmét, vagyonát, tényleges finanszírozási lehetőségeit és az épület energetikai állapotát kellene elsődlegesnek tekinteni. Az ingatlan becsült értéke, a település típusa és a fűtési mód kiegészítő információt adhat, de önmagában egyik sem alkalmas a rászorultság megítélésére.
Az önkormányzatok és a helyi szociális ellátórendszer is segíthetne abban, hogy a támogatások valóban azokhoz kerüljenek, akik önerőből nem tudnák megoldani a korszerűsítést. A felújítási útlevél pedig – különösen a társasházakban – hozzájárulhatna ahhoz, hogy a munkálatok ne elszigetelt beavatkozások legyenek, hanem egy hosszabb távú, műszakilag megalapozott felújítási terv részei.
A legszegényebb háztartásoknak akár teljes támogatásra is szükségük lehet
A MEHI úgy véli, a támogatás mértékét a családok anyagi helyzetéhez és az épület állapotához kellene igazítani. A leginkább rászorulóknál akár a beruházás teljes költségét fedező, 100 százalékos vissza nem térítendő támogatás is indokolt lehet, hiszen számukra még egy viszonylag alacsony önerő előteremtése is leküzdhetetlen akadályt jelenthet.
A jobb pénzügyi helyzetben lévő háztartásoknál ezzel szemben kisebb támogatás és kedvezményes hitel kombinációja is működhet. A legsérülékenyebb családok rossz energetikai állapotú, alacsony értékű ingatlanjainak mélyfelújítása azonban jelentős állami segítség nélkül sok esetben nem reális.
A konstrukció eredményességét az is meghatározza, mikor jutnak hozzá a családok a pénzhez. Ha a támogatást csak a munkálatok befejezése után térítik vissza, az éppen azokat zárhatja ki a programból, akiknek nincs elegendő megtakarításuk a beruházás elindításához. A MEHI ezért a finanszírozás mellett műszaki tanácsadást, a tervezésben és a kivitelezés megszervezésében nyújtott segítséget, valamint egyszerű, könnyen elérhető ügyintézést is szükségesnek tart.
A magyar lakásállomány felújítása így nem pusztán pénzügyi kérdés. Olyan támogatási rendszerre lenne szükség, amely a lehető legtöbb energiát takarítja meg, miközben azoknak is esélyt ad a korszerűbb és olcsóbban fenntartható otthonra, akik önerőből soha nem tudnák finanszírozni a munkálatokat.
Adósrabszolgaság vagy esély a saját lakásra? Mondd el, mit gondolsz a hitelekről
Akár vettél már fel hitelt, akár soha nem tennéd, kíváncsiak vagyunk, hogyan látod a hiteleket és a bankokat. A Bankmonitor és a Pénzcentrum idén is közös felmérést indít. Az eredményeket a felmérés lezárása után közöljük – töltsd ki az alábbi kérdőívet!
Már nem olyan vonzó a magyar lakáspiac a külföldieknek: a drágulás és az erős forint is közrejátszik
Jelentősen visszaesett a külföldiek aktivitása a magyar lakáspiacon: tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi állampolgár vásárolt ingatlant.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







