Megrohanták a bankokat az élelmes magyarok: tízmilliókat söpörnek be az új lakáshitel-trükkel

A lakossági hitelezés júliusban is erős növekedést mutatott. A lakossági hitelek teljes állománya július végére 13 734 milliárd forintra emelkedett, ami egy év alatt 20,9 százalékos növekedést jelent. A 2025 júliusához képest bekövetkezett 2372 milliárd forintos állománynövekedés döntő részét a lakáscélú és a személyi hitelek adták. A lakáshitelezésben továbbra is az Otthon Start a meghatározó

2026 júliusában 255 milliárd forint értékben kötöttek új lakáscélú hitelszerződéseket a bankok. Ez elmaradt a júniusi, 282 milliárd forintos rekordtól, az MBH szerint azonban ez elsősorban szezonális lassulással magyarázható. Éves összevetésben ugyanis továbbra is rendkívül erős a növekedés: a júliusi új lakáshitel-volumen 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szerződések száma 26 százalékkal nőtt, miközben az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg 43 százalékkal emelkedett, 27,6 millió forintra.

A piacot továbbra is a támogatott konstrukciók, elsősorban az Otthon Start húzza. Ezek a júliusi új lakáshitel-szerződések volumenének 76 százalékát adták. Ez az arány ugyan már csökken az év eleji, 80 százalék feletti szintről, de továbbra is meghatározó. Az MBH szerint a támogatott hitelek szerepe fokozatosan mérséklődhet, m

ivel a jogosultak köre, illetve a program feltételeinek megfelelő ingatlanok kínálata is szűkül.

A piaci lakáshitelek helyzete eközben jóval kevésbé látványos. Az ilyen konstrukciók új szerződéses volumene 45,5 százalékkal maradt el a tavaly júliusi értéktől. Az átlagos kamatszint ugyanakkor alig változott: a tavaly júliusi 6,54 százalékról 6,41 százalékra mérséklődött. A támogatott hitelek alacsonyabb kamata miatt az MBH arra számít, hogy ezek dominanciája még hónapokig fennmaradhat.

A személyi kölcsönök is nagyot mentek

A lakossági hitelpiac másik fontos motorját a személyi kölcsönök jelentik. Júliusban 153 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződéseket a háztartások, ami 43 százalékos éves növekedést jelent. A szerződések száma 19 százalékkal nőtt egy év alatt, az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg pedig közel 20 százalékkal emelkedett, így meghaladta a 3,5 millió forintot. Az MBH elemzése szerint ugyanakkor ez az érték január óta a legalacsonyabb, ami arra utal, hogy egyre nagyobb arányban jelennek meg kisebb összegű ügyletek.

A személyi kölcsönök átlagos kamata júliusban 14,01 százalék volt. Ez 1,8 százalékponttal alacsonyabb a tavaly júliusinál, és 0,1 százalékponttal maradt el a júniusi szinttől.

A kiemelt lakossági hiteltermékek közül többnél visszaesést mért az MBH. A babaváró hitelek új szerződéses volumene 12 százalékkal, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké 3 százalékkal, a munkáshiteleké pedig 36 százalékkal maradt el a tavaly júliusi szinttől. A lakossági hitelpiac összképe ennek ellenére továbbra is kifejezetten erős. Az MBH várakozása szerint az alacsony bázis miatt az őszi hónapokig még gyorsulhat is az éves növekedési ütem.

A cégek továbbra sem kapkodnak a hitelekért

A vállalati hitelezés ezzel szemben jóval gyengébb képet mutat. A nem pénzügyi vállalatok júliusban 210 milliárd forintnyi új hitelre szerződtek, ami 39 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi értéktől. Az új szerződések 34 százaléka devizában denominált hitel volt.

A vállalati hitelállomány tranzakciós alapon mindössze 29 milliárd forinttal nőtt júliusban. A forint 2,2 százalékos havi gyengülése azonban jelentősen felértékelte a devizában nyilvántartott hiteleket forintban kifejezve. Emiatt a hónap végén a vállalati hitelállomány 170 milliárd forinttal volt magasabb a június végi értéknél.

A vállalati hitelállomány július végén 13 868 milliárd forinton állt, ami éves összevetésben 5,3 százalékos növekedés. Az MBH szerint azonban ez a szám félrevezető lehet, ha a tényleges hitelkeresletet akarjuk megítélni, mivel a forint gyengülése önmagában is felhúzta a devizahitelek forintban számított értékét.

A beruházásoknál sincs még fordulat

A vállalati hitelezés szempontjából különösen fontos lenne, hogy újra erősödjön a beruházási célú hitelkereslet. Erre azonban egyelőre kevés jel utal. Az MNB-MKIK vállalati konjunktúrafelmérésének júliusi eredményei szerint a beruházásokkal kapcsolatos várakozások 2025 októbere óta nem álltak ilyen alacsony szinten. Az MBH ezért korainak tartja azt a kijelentést, hogy három év gyengélkedés után a vállalati hitelezés egyértelműen erősödő pályára állt.

A következő hónapokban több tényező is alakíthatja a hitelpiacot. Az MNB augusztusban 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot, ami idővel az ügyleti kamatokra is hatással lehet. Az MBH szerint azonban a bankok várhatóan nem teljes mértékben érvényesítik majd a forrásköltségek csökkenését a hitelkamatokban. A bankok az MNB júliusi Hitelezési Felmérése alapján a lakáshitel-kereslet gyengülésére számítanak, miközben a fogyasztási hitelek iránti kereslet további jelentős erősödését várják. Kockázatot jelenthet a támogatott programok, így a CSOK Plusz, a Babaváró és az Otthon Start esetleges átalakítása is.

A vállalati oldalon a globális bizonytalanság és a kereslet gyengesége továbbra is fékezheti a hitelfelvételt. Az MBH szerint ugyanakkor az EU-források hazahozatala javíthatja a kilátásokat, az idei év hátralévő részében azonban nem érdemes intenzíven gyorsuló vállalati hiteldinamikára számítani. A bankok a következő fél évben két területen terveznek szigorítást a vállalati hitelezésben: nagyobb különbséget hagynának a hitelkamat és a forrásköltség között, illetve csökkentenék a maximálisan elérhető hitelösszeget. Ennek ellenére a bankok összességében már erősödő vállalati hitelkeresletre számítanak.

A két hitelpiac tehát egyelőre eltérő képet mutat. A lakossági hitelezést az Otthon Start és a személyi kölcsönök erős kereslete húzza, miközben a vállalatok beruházási hiteligénye továbbra is visszafogott. Az MBH jelenlegi várakozása szerint a lakossági hitelállomány növekedése az őszig tovább gyorsulhat, a vállalati oldalon viszont inkább stagnálás vagy enyhe lassulás valószínű.