A rekord hőségben üt vissza Európa egyik legnagyobb klímavédelmi hibája: erre alig jutott pénz

A kánikula konkrét és azonnali károkat okozott a kontinensen. Több régióban akadozott az áramellátás, a vízellátás, korlátozni kellett a szabadtéri munkavégzést, Németországban vasúti járatok maradtak ki, Svédországban pedig a sínek hőtágulása miatt kisiklott egy tehervonat. A szélsőséges időjárás emellett komoly közegészségügyi kockázatot is jelent, Spanyolországban például mintegy ezer többlethalálozást követelt a rendkívüli meleg.

Krzysztof Bolesta, a lengyel klímavédelmi minisztérium államtitkár-helyettese szerint Európa jelentősen alulteljesít az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén. Jelenleg a 2021 és 2025 közötti uniós klímacélú költségvetés 72 százalékát a kibocsátáscsökkentés viszi el, és mindössze 18 százalék jut a felkészülésre. Ráadásul a magánszektornak sincsenek megfelelő pénzügyi ösztönzői, mivel a védekezést segítő beruházásokat inkább hosszú távon megtérülő költségként kezelik. Wopke Hoekstra uniós biztos, aki idén mutatja be az EU éghajlati ellenálló képességre vonatkozó stratégiáját, hangsúlyozta, hogy Brüsszel nem fogja előírni a tagállamoknak a konkrét védekezési módszereket, a tervezet inkább a közös forgatókönyvekre és a bevált gyakorlatok megosztására épít majd.

A hőhullámok mára csendben meghatározó makrogazdasági tényezővé váltak. Az ING elemzése szerint a szélsőséges időjárási események tavaly mintegy 0,3 százalékpontos növekedési veszteséget okoztak a stagnáló európai gazdaságnak. Németországban egyetlen 30 Celsius-fok feletti nap a becslések szerint 430 millió eurós termeléskieséssel jár. Ez részben annak a következménye, hogy az országban évtizedeken át a hideg elleni védekezésre tervezték az épületeket, így az irodáknak csupán a fele klimatizált, míg Dél-Európában ez az arány eléri a 90-95 százalékot.

A hiányosságok pótlása nem feltétlenül igényel hatalmas beruházást. Egy német vállalat például egyszerű fényvisszaverő fóliákkal tíz fokkal tudta csökkenteni a belső hőmérsékletet a műemlékvédelem alatt álló székházában. Sok esetben azonban átfogó, strukturális változtatásokra, például a műszakok átütemezésére, valamint a közlekedési hálózatok és a városi terek átalakítására van szükség.

A mintegy 70 ezer áldozatot követelő 2003-as európai hőhullám óta mindenesetre egyértelmű az előrelépés. Hans Henri P. Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója rávilágított, hogy a már működő hőségriasztási rendszerek, a korai figyelmeztetések, a kijelölt hűtött terek és a veszélyeztetett csoportok közvetlen elérése nélkül a kánikulához köthető halálozási arány közel 80 százalékkal lenne magasabb. Mivel ezek az intézkedések bizonyítottan életeket mentenek, az egész kontinensen szükség lenne a szélesebb körű alkalmazásukra.