A mostani brutális meleg csak a kezdet: olyan éghajlatváltozás közeleg, hogy hamarosan rá se ismerünk majd Magyarországra

Cikksorozatunk, amely a „Mi lenne, ha?” alapkérdésből kiindulva jár körbe izgalmas, a társadalmat és a közbeszédet élénken foglalkoztató felvetéseket, a legkülönbözőbb témakörökkel foglalkozott a múltban. Írtunk például arról, milyen gazdasági hatással járna, ha betiltanák Magyarországon a dohányzást. De volt szó arról is, mit okozna, ha elfogynának a nem megújuló energiaforrások a Földön, ha bevezetnék itthon az alapjövedelmet, vagy épp, ha kilépnénk az Európai Unióból.

Pár hete pedig azt jártunk körbe Szabados Gábor segítségével, hogy mit okozna a magyar gazdaságnak, ha olimpiát rendezne Budapest. A szakértői verdikt finoman szólva sem a tömegvélemény álláspontjával párhuzamos.

A cikksorozat ezúttal a klímaváltozás kérdéskörét vizsgálja meg arra fókuszálva, hogy a globális felmelegedés különböző stációi milyen konkrét, mérhető változásokat hoznak majd a hazai mindennapokban.

Korábban már foglalkoztunk egyébként hasonló témával, akkor Ürge-Vorsatz Diána klímakutató arról beszélt lapunknak, hogy az elmúlt évtizedben az éghajlatváltozás egyre gyorsabb ütemet diktált, a folyamatok ráadásul az utóbbi egy-két évben láthatóan tovább gyorsultak. A szakértő szerint ugyanakkor a tudományos konszenzus által kijelölt 1,5 fokos, átlaghőmérsékleti értékre kitűzött cél nem a világvégét jelöli, hanem egy olyan kritikus gazdasági és társadalmi határt, amely felett az éghajlatváltozás okozta károk felszámolása már jóval többe kerülne, mint a megelőzésük.

Mostani cikkünkben a kiinduló témát továbbgondolva azt kívántuk megvizsgálni, hogy a globális folyamatok hogyan csapódnak le lokálisan, és mit jelentenek a hazai lakosság számára. A témában Szabó Péter, klimatológus, meteorológus, a Másfélfok szakértője válaszolt a Pénzcentrumnak. 

A jelenleg elérhető adatok és modellszimulációk alapján Szabó Péter olyan konkrét változásokról beszélt, amelyek a magyar nyarakat és teleket, az egészségügyi helyzetet, a hazai mezőgazdaságot, az energiaellátó rendszereket és a mindennapi életünket formálják át.

Meteorológiai szimulációk különböző éghajlati változásokra

Az elemzett ábrákon összesen 37 különböző modellszimuláció eredményei láthatók, ahol a sárga vonal a modellek középső, legvalószínűbb értékét, a kék téglalapok pedig a szimulációk középső 50 százalékát jelölik.

A klímamodellek és a megfigyelések alapján a globális másfél fokos szintet tartósan már a jövő évben elérhetjük. Ezt követheti a 2 °C-os melegedés 2039 magasságában, majd a 3 °C 2058 körül, érdemi kibocsátáscsökkentési intézkedések nélkül pedig a 4 °C-ot nagyjából 2073-ban lépheti át a Föld. A hazai hatások megértéséhez a kutató egy kulcsfontosságú földrajzi tényezőre is felhívta a figyelmet:

A változások nem egyformán jelentkeznek a Föld különböző vidékein. Európa nagyjából kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, a szárazföldek pedig gyorsabban, mint az óceánok.

– mondta el a klimatológus, majd hozzátette: ebből adódóan Magyarországon az éghajlatváltozás hatásai hatványozottan fognak jelentkezni.

A hőmérsékleti extrémumok vizsgálatakor ez a hatványozott melegedés kifejezetten markáns képet mutat. A jelenlegi, mintegy másfél fokos globális felmelegedés mellett az évi abszolút maximumhőmérsékletek országos átlaga már most is körülbelül 2,5 °C-kal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban. Amennyiben a globális átlag eléri a 2 °C-ot, ez a magyarországi hőmérsékleti többlet már a 4 °C-ot is megközelítheti.

A globális 3 °C-nál a hazai növekedés 6 °C lesz, míg 4 °C-os globális emelkedésnél a hazai többlet a 7 °C-ot is elérheti. Szabó Péter mindezt egy nagyon is gyakorlatias, a mindennapokat érintő példával érzékeltette:

Ha a világ a 3 °C feletti zónába sodródik, akkor Magyarországon a 42 °C körüli értékek évente fordulnak majd elő, az Alföld déli felén és a nagyvárosokban pedig a 45 °C közeli hőség válik megszokottá.

– magyarázta Szabó Péter.

A maximumhőmérsékletek emelkedésével egyenes arányban növekszik a forró napok száma is, vagyis azon napoké, amikor a maximumhőmérséklet meghaladja a 35 °C-ot.

A jelenleg tapasztalható globális másfél fokos szintnél az iparosodás előtti időszakhoz viszonyítva már átlagosan évi 5 nappal több ilyen napot regisztrálnak hazánkban. A globális 2 °C-os szint elérésekor ez már 10-15 napos többletet jelenthet, 3 °C-nál 25 nappal, 4 °C-nál pedig várhatóan 30-35 nappal is több erős hőstresszt okozó napra kell felkészülnünk Magyarországon.

Egészségügyi kockázatok

A szakértő hangsúlyozta, hogy ez az állapot már nem egyszerűen egy kellemetlenebb nyarat jelent. A tartós hőség objektív egészségügyi kockázatokkal jár: jelentősen növeli a rosszullétek, valamint a korai halálozás valószínűségét, és rendkívüli módon megnehezíti, olykor ellehetetleníti a szabadtéri munkavégzést.

Az extrém időjárás különösen az idősekre, a krónikus betegekre, a kisgyermekekre, illetve a légkondicionáló nélküli, rosszul szigetelt lakásokban élőkre jelent kiemelt veszélyt. A sűrűn beépített nagyvárosokban az úgynevezett városi hősziget jelensége ezt a terhelést tovább fokozza, mivel a hatalmas aszfalt- és térkőfelületek nem engedik, hogy a települések éjszaka megfelelően lehűljenek.

Ennek egyenes következménye, hogy a lakosság a nappali hőséget éjszaka is egyre kevésbé tudja majd kipihenni. A statisztikák szerint a trópusi éjszakákból – amikor a hajnali minimumhőmérséklet sem süllyed 20 °C alá – a jelenlegi globális másfél fokos szint mellett már évi 5-10-zel több fordul elő, mint az iparosodás előtt.

Globális 2 °C-os melegedésnél nagyságrendileg 15-tel több ilyen éjszaka várható, 3 °C-nál ez a szám 30 körülire nő, 4 °C-nál pedig akár 50 körüli többlettel is szembesülhetünk. A meteorológus szavai szerint a folyamat végeredménye az lesz, hogy „a nyár több mint felében a szervezet éjszaka sem tud majd megfelelően regenerálódni.”

Óriási energiaterhelésnek nézünk elébe

Az emberi szervezeten túl a hőség az infrastrukturális és gazdasági rendszereket is komoly próbatétel elé állítja, az energiaellátásban például teljesen új kockázatokat generál. Az egyre hosszabbra nyúló hőhullámok drasztikusan megnövelik az épületek hűtési igényét, ami a villamosenergia-rendszer nappali csúcsterhelésének megugrásához vezet.

Ezzel egy időben a nagyon magas hőmérséklet negatívan befolyásolja a napelemek hatásfokát is. Ez azt az energetikai anomáliát eredményezi, hogy a legforróbb napokon éppen abban az időszakban csökkenhet a napenergiából származó fajlagos termelés, amikor a légkondicionálók maximális fordulatszámon történő üzemeltetése miatt a fogyasztás kiugróan magassá válik.

Tovább mélyülhet a mezőgazdaság válsága

A mezőgazdaság területén a hőség régóta közvetlen és jól számszerűsíthető károkat okozhat a termelőknek. Több gyümölcsfaj és a szőlő esetében a forró napok növekvő száma a levelek és a termés perzselődését, komoly minőségromlást és végső soron termésveszteséget idézhet elő. A szőlőtermesztési ágazatban a napégés, valamint a növényeket érő hőstressz mellett a termés túlzottan felgyorsult érése is folyamatos technológiai fejtörést okoz a gazdálkodóknak.

A felmelegedéssel párhuzamosan megfigyelhető egy látszólag pozitív hozadék is: a fagyos napok, azaz a 0 °C alatti minimumhőmérséklettel jellemezhető napok éves száma folyamatosan csökken. A jelenlegi, nagyjából másfél fokos globális melegedés hatására Magyarországon átlagosan évi 25-30 nappal kevesebb fagyos napot mérnek az emberi tevékenység következtében. A modellszámítások szerint ez a csökkenés globális 2 °C-nál 35 nap, 3 °C-nál 50 nap, míg 4 °C-nál akár 65 nap is lehet.

Szabó Péter azonban arra figyelmeztet, hogy ez a statisztikai adat megtévesztő lehet az agrárium szempontjából:

Ez azonban nem jelenti, hogy a fagykárok problémája megszűnik.

A melegebb téli hónapok és az egyre korábban érkező tavaszi időjárás miatt a növényzet hamarabb indul fejlődésnek, aminek következtében egy esetleges késői hidegbetörés sokkal érzékenyebb és sebezhetőbb állapotban éri a szőlőültetvényeket vagy a gyümölcsfákat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyre kevesebb téli fagyos nap ellenére a tavaszi fagykárok sokkal súlyosabbá és pusztítóbbá válhatnak, ami kiemelt gazdasági kockázatot jelent az alma, a kajszi, az őszibarack és más fás szárú kultúrák termesztésében.

A kutató elemzése alapján egyértelműen látszik, hogy a globális másfél, 2, 3 vagy akár 4 °C-os hőmérséklet-emelkedés négy alapvetően különböző jövőképet vetít előre Magyarország számára. Jelenleg a másfél fokos stádiumnál tartunk, aminek következményeként már most több a hőség, sűrűbben fordulnak elő forró napok és trópusi éjszakák, miközben ritkulnak a fagyos időszakok. Két fokos emelkedésnél mindezek a trendek tovább fognak erősödni.

A három fokos forgatókönyv megvalósulása esetén a mai időjárási szélsőségek jelentős része a hazai nyarak teljesen megszokott, rendszeres elemévé integrálódik. A legkedvezőtlenebb eshetőséggel kapcsolatban a klimatológus így fogalmazott: „Az érdemi kibocsátáscsökkentés mellett fellépő globális négy foknál jelentkező hazai értékeket pedig mindenképp el lenne elkerülni, hiszen a hőség, az egészségügyi terhek, az energiaigények és a mezőgazdasági kockázatokhoz majd jóval nehezebben tudunk majd alkalmazkodni.”