Az utolsó másodperceket számolják az EU-ban: elúszhatnak a magyar milliárdok, ha nem lépünk időben

Az Európai Unió még tavaly döntött egy 150 milliárd eurós kedvezményes hitelkeret felállításáról, amelynek célja a tagállamok védelmi beruházásainak, ipari kapacitásainak, valamint a kettős, polgári és katonai célú infrastruktúrák fejlesztésének támogatása.

Ebből a keretből Magyarország eredetileg 16,2 milliárd euróra volt jogosult. A brüsszeli tervek szerint az uniós forrás olyan eszközök beszerzését és gyártását is segíti, mint a drónok vagy a légvédelmi rendszerek, emellett a programban részt vevő tagállamok többsége Ukrajna támogatásában is együttműködik.

A korábbi Orbán-kormány a program meghirdetésekor még ellenezte a közös eladósodást, később azonban, a magyar védelmi ipar jelentős részének a Fidesz-közeli 4iG-nak történő privatizációját követően már a rendelkezésre álló keretnél is nagyobb összeget, 17,4 milliárd eurót igényelt.

Az év első felében az összes többi tagállam tervét elfogadták, egyedül a magyar kérelem maradt függőben. Ennek oka részben a túlzó összeg volt, részben pedig az, hogy a választások előtt az uniós szervek politikai és jogállamisági aggályok miatt nem akartak ekkora forrást biztosítani az akkori vezetésnek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sosem látott fegyverkezési hullámot hirdetett meg a NATO-főtitkára: a németeknek is zöld utat adtak a gyártásra

A szövetségesek sorra jelentik be jelentős katonai beruházásaikat, amivel azt bizonyítják, hogy teljesítik az Egyesült Államok védelmi kiadások növelésére vonatkozó elvárásait.

A választásokat követően felálló Tisza-kormány megkezdte a korábbi tervek felülvizsgálatát. Magyar Péter miniszterelnök jelezte, hogy felelősségteljes, szakmai alapokon nyugvó tervezésre van szükség, így csak a legszükségesebb mértékben vesznek fel hitelt, amelyből bizonyos keretek között vasúti, egészségügyi és polgári fejlesztéseket is megvalósítanának. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium megerősítette, hogy az időigényes munka során a valós honvédségi szükségleteket, a költségvetés teherbíró képességét és a polgári hasznosítási lehetőségeket egyaránt figyelembe veszik.

Az Európai Bizottság abban bízik, hogy a magyar tervet lehetőség szerint még a nyáron elfogadják. A sietség oka, hogy a fel nem használt összegeket legkésőbb az év végéig újra kell osztani azon tagállamok között, amelyek további védelmi fejlesztéseket hajtanának végre.

Szabad forrás bőségesen maradhat, hiszen Magyarország mellett a jelentős államadóssággal küzdő Olaszország is drasztikusan, 14,9 milliádról kevesebb mint 5 milliárd euróra vágta vissza az igényeit, ráadásul a francia és a cseh keretből is maradtak fel nem használt összegek.

- emeli ki a Népszava cikke.

Amint a magyar kormány véglegesíti a hitelkérelmet, az Európai Bizottság és a tagállamok kormányait tömörítő Tanács is jóváhagyja a tervet. Ezt követően köthetik meg a hitelszerződést, amelynek keretében először előleget folyósítanak, majd a fennmaradó összeget szakaszosan utalják át Magyarországnak.