Példátlan kereskedelmi háború küszöbén Európa és Kína: Magyarország is keményen megérezheti a csatát

Az elmúlt hetekben több olyan intézkedést is bejelentett az Európai Unió, amely tovább növelte a feszültséget Kína és Brüsszel között. Az acélimport szigorítása, az olcsó internetes csomagokra vonatkozó új szabályok, valamint az egyre keményebb uniós fellépés azt jelzi, hogy az EU már nem csupán kereskedelmi partnerként tekint Kínára, hanem egyre inkább stratégiai versenytársként is.

A két fél ugyanakkor nem szakította meg a párbeszédet. Június végén megállapodtak arról, hogy ősszel új kereskedelmi és beruházási egyeztetési mechanizmust indítanak, amelynek célja a vitás kérdések rendezése és a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozása. A tárgyalások eredményétől sok múlhat, mert a konfliktus már nem egyetlen iparágról szól, hanem az európai ipar jövőjéről is.

Az Európai Unió szerint a kínai állami támogatások és az ipari túlkapacitások miatt egyre több, mesterségesen alacsony áron értékesített termék jelenik meg az európai piacon. Brüsszel attól tart, hogy ez hosszú távon kiszoríthatja az európai gyártókat több stratégiai ágazatból.

A vita egyik legfontosabb eleme a kereskedelmi mérleg. Az EU áruforgalmi hiánya Kínával 2025-ben meghaladta a 360 milliárd eurót, miközben a kínai export tovább növekszik, az európai vállalatok piaci részesedése pedig csökken Kínában. Emiatt Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos szerint a jelenlegi helyzet nem fenntartható.

• Az elmúlt napokban két fontos intézkedés is életbe lépett. Az egyik az acélipart érinti. Az EU új kvótarendszert vezetett be, amely korlátozza a vámmentesen behozható acél mennyiségét, az ezen felüli importra pedig 50 százalékos vámot vet ki. A cél az európai acélgyártók védelme a globális túltermeléssel szemben.
• A másik intézkedés az online kereskedelmet érinti. Az Európai Unió megszüntette a kis értékű csomagok korábbi kedvezményét, és 3 eurós vámkezelési díjat vezetett be a harmadik országból érkező kiscsomagokra. A lépés elsősorban az olyan kínai platformokat érinti, mint a Temu vagy a Shein, amelyek az elmúlt években robbanásszerű növekedést értek el Európában.

A kereskedelmi vita jóval túlmutat az acélon vagy az internetes vásárláson

Az Európai Unió szerint a kínai állami támogatások torzítják a versenyt az elektromos autók, az akkumulátorok, a napelemek, az ipari gépek és más stratégiai termékek piacán. Kína ezzel párhuzamosan jelentős befolyással rendelkezik a ritkaföldfémek és más kritikus nyersanyagok kitermelésében és feldolgozásában, amelyek nélkülözhetetlenek az autóipar, az elektronikai ipar és a védelmi szektor számára. Ez korlátozza az EU mozgásterét, hiszen Brüsszel nem szeretne olyan kereskedelmi konfliktust, amely veszélyezteti ezen alapanyagok ellátását.

A Goldman Sachs elemzése szerint Európa gazdaságára nem elsősorban a kereskedelmi hiány, hanem az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy a kínai gyártók egyre nagyobb piaci részesedést szereznek világszerte. A kínai export az idei év első öt hónapjában mintegy 16 százalékkal nőtt az EU felé, miközben a legnagyobb nyomás a gépipart, a közlekedési eszközök gyártását és más feldolgozóipari ágazatokat éri.

A Reuters elemzői szerint az EU csak akkor tud hatékonyan fellépni, ha a tagállamok egységes álláspontot képviselnek. Franciaország a szigorúbb kereskedelemvédelmi intézkedéseket támogatja, míg Németország és több más tagállam továbbra is óvatosabb megközelítést szorgalmaz, tekintettel a kínai piac jelentőségére.

Magyarország különleges helyzetben van

Magyarország sajátos helyzetben találhatja magát, mivel az elmúlt években jelentős kínai beruházások érkeztek az országba, különösen az akkumulátoriparban és az elektromos autógyártásban. Az olyan vállalatok, mint a CATL vagy a BYD fontos szereplői a hazai iparfejlesztésnek.

Ha az EU és Kína közötti kereskedelmi feszültség tovább mélyül, annak közvetett hatásai a magyar gazdaságban is megjelenhetnek. Egyrészt szigorodhatnak az uniós kereskedelmi szabályok, másrészt a kínai vállalatok még nagyobb hangsúlyt helyezhetnek az Európán belüli termelésre, hogy mérsékeljék az esetleges vámok és korlátozások hatását. Ez akár új beruházásokat is ösztönözhet, miközben növeli a szabályozási bizonytalanságot.

A következő hónapok kulcsfontosságúak lehetnek. Az EU világossá tette, hogy csökkenteni szeretné stratégiai függőségét Kínától, ugyanakkor egyik fél sem érdekelt egy teljes körű kereskedelmi háborúban. Az őszre tervezett tárgyalások dönthetik el, hogy sikerül-e enyhíteni a feszültséget, vagy tovább éleződik a világ két legnagyobb gazdasági térsége közötti verseny.

Kiemelkedő az állami támogatás

Szabó Dániel, a Portfolio elemzője szerint az Európai Unió kereskedelempolitikájában egyre kevésbé választható el egymástól a védekezés és az aktív iparpolitika. Mint mondta, az antidömping- és szubvencióellenes eljárások továbbra is alapvetően védekező eszközök, amelyek azt vizsgálják, hogy egy adott termék állami támogatások vagy mesterségesen alacsony árak miatt okoz-e kárt az európai gyártóknak.

A szakértő szerint Kína esetében az állami támogatások mértéke különösen jelentős. Az OECD Magic adatbázisára hivatkozva elmondta, hogy Peking az idén hozzávetőleg nyolcszor akkora állami támogatást nyújtott iparának, mint az Európai Unió. Ennek következtében a kínai vállalatok olyan beruházásokat és kutatás-fejlesztési kiadásokat is könnyebben finanszíroznak, amelyek piaci alapon jóval nagyobb terhet jelentenének.

Szabó Dániel arra is felhívta a figyelmet, hogy július 1-jén életbe lépett az Európai Unió új acélvédelmi rendszere, amely 18,3 millió tonnában határozza meg a vámmentesen importálható acél mennyiségét, az ezt meghaladó importra pedig 50 százalékos vámot vet ki. Ugyanezen a napon megszűnt a 150 euró alatti e-kereskedelmi küldemények vámmentessége is, helyette átmenetileg csomagonként 3 eurós vámot vezettek be.

Az elemző ugyanakkor úgy látja, hogy ezek az intézkedések már egy szélesebb iparpolitikai stratégia részét képezik. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság 2026 márciusában terjesztette elő az Industrial Accelerator Act javaslatát, amely a közbeszerzéseknél és az állami támogatások odaítélésénél előnyben részesítené a Made in EU és az alacsony karbonintenzitású termékeket.

„Az Európai Unió már nem csupán a már bekövetkezett piaci torzulásokat próbálja kezelni, hanem előre szeretné alakítani a beruházások, a közbeszerzések és az ipari termelés szerkezetét is” – fogalmazott Szabó Dániel. Hozzátette, hogy ez még nem az Egyesült Államokban alkalmazott, általános vámvédelemnek felel meg, hanem egy célzottabb, jogilag körülhatárolt európai iparpolitikai megközelítés, amely az uniós gyártók versenyképességének erősítését szolgálja.

Nem várható gazdasági háború?

Szabó Dániel szerint az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi feszültség már nem átmeneti jelenség, hanem a két fél gazdasági kapcsolatának új alapállapota. Úgy fogalmazott, hogy a konfliktus várhatóan továbbra is ágazatonként erősödik fel, miközben az EU egyre több kereskedelemvédelmi eszközt vet be.

Az elemző rámutatott, hogy az Európai Unió 2025-ben 199,6 milliárd euró értékben exportált árut Kínába, miközben 559,4 milliárd eurónyi kínai terméket importált, így a kétoldalú áruforgalmi hiány megközelítette a 360 milliárd eurót. Egy év alatt az uniós export 6,5 százalékkal csökkent, míg a Kínából érkező import 6,4 százalékkal nőtt, ami tovább növelte a kereskedelmi egyensúlytalanságot. Forrás: Eurostat.

A Portfolio elemzője ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy a következő egy évben teljes körű gazdasági háború bontakozna ki a felek között. Mint mondta, egy általános vámokra, széles körű beruházási korlátozásokra és tartós nyersanyag-embargóra épülő konfliktus mindkét fél számára jelentős gazdasági károkat okozna.

Szabó Dániel szerint ennek egyik oka a kölcsönös függőség. Kínának továbbra is kulcsfontosságú az Európai Unió mintegy 450 millió fogyasztót jelentő piaca, miközben az uniós gazdaság számos stratégiai nyersanyag és ipari alapanyag esetében erősen támaszkodik a kínai ellátásra. Emellett a tagállamok érdekei sem egységesek. Németország és több közép-európai ország különösen óvatos, mivel gazdaságuk jelentős mértékben kötődik a kínai autóipari és ipari kapcsolatokhoz.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a felek a feszültségek ellenére továbbra is keresik a párbeszéd lehetőségét. A június végi EU, Kína kereskedelmi egyeztetésen négy munkacsoport alakult, amelyek a kereskedelmi és beruházási egyensúly, az exportkorlátozások, a szellemi tulajdon védelme és a Kereskedelmi Világszervezet, WTO reformja terén dolgoznak ki javaslatokat. Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos azt várja, hogy a csoportok októberre kézzelfogható eredményeket mutassanak fel.

Egyre nagyobb nyomás

Szabó Dániel szerint Magyarország számára azért bír különös jelentőséggel az EU és Kína közötti kereskedelmi konfliktus, mert annak egyik központi területe az autóipar és az akkumulátorgyártás. Az Európai Unióban közvetlenül és közvetve több millió munkahely kapcsolódik az autóiparhoz, miközben a kínai gyártók már nemcsak alacsonyabb áraikkal, hanem technológiai fejlesztéseikkel, szoftveres megoldásaikkal és gyorsabb innovációs ciklusukkal is egyre komolyabb versenyt támasztanak.

Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a verseny nem kizárólag piaci folyamatok eredménye. Mint fogalmazott, Kína hosszú éveken keresztül rendkívül jelentős állami támogatásokkal segítette saját vállalatait, miközben az Európai Unióban a gyártóknak a Kereskedelmi Világszervezet, WTO állami támogatási szabályaihoz kellett alkalmazkodniuk. Emiatt Brüsszel szerint a versenyfeltételek nem voltak egyenlők.

Ennek következményeként az Európai Unió tavaly szubvencióellenes vámokat vezetett be a Kínában gyártott elektromos autókra. A gyártótól függően ezek mértéke 7,8 és 35,3 százalék között mozog. Szabó Dániel szerint ugyanakkor a kínai vállalatok már alkalmazkodnak az új környezethez. Egyrészt egyre több termelést telepítenek Európába, másrészt a hibridek exportjára is nagyobb hangsúlyt helyeznek, amelyekre más szabályok vonatkoznak.

Hozzátette, hogy az autóiparon túl az európai gépgyártás, a robotika és az ipari berendezések gyártása is egyre nagyobb nyomás alá kerül. Itt azonban nem elsősorban az európai belső piac jelenti a kihívást, hanem az, hogy a kínai vállalatok egyre sikeresebben versenyeznek ugyanazokon a harmadik piacokon, például Dél-Amerikában és Afrikában, ahol korábban elsősorban európai, különösen német gyártók voltak meghatározó szereplők. A kereskedelmi feszültségek számos más ágazatot is érintenek. Kiemelte a napenergia- és szélerőműipart, az orvostechnikai eszközök gyártását, a távközlési szektort, az online kiskereskedelmet, valamint a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart.

Szabó Dániel szerint továbbra is érzékeny terület az acél- és fémipar is. Az Európai Unió azért tart fenn védőintézkedéseket ezekben az ágazatokban, mert álláspontja szerint a kínai állami támogatások és a dömpingáron érkező import jelentős versenyhátrányt okoz az európai gyártóknak.

Kína a következő időszakban várhatóan nem általános vámemelésekkel válaszol az uniós intézkedésekre, hanem továbbra is célzott ellenlépéseket alkalmaz. Az elemző szerint Peking elsősorban olyan termékeket választ ki, amelyek gazdaságilag és politikailag is érzékenyek az Európai Unió számára. Ennek példái az uniós brandyre kivetett, legfeljebb 34,9 százalékos vámok, a sertéshúsra alkalmazott 4,9 és 19,8 százalék közötti antidömpingvámok, valamint egyes tejtermékeket érintő 7,4 és 11,7 százalék közötti szubvencióellenes vámok. Emellett Kína korlátozta az uniós orvostechnikai eszközök részvételét a nagy értékű kínai közbeszerzésekben

- emelte ki a Portfolio elemzője, hozzátéve: az egyik legerősebb nyomásgyakorlási eszköz továbbra is a kritikus nyersanyagok exportjának szabályozása maradhat. Kína meghatározó szereplője a ritkaföldfémek és más stratégiai alapanyagok piacának, ezért az exportengedélyek szigorítása vagy lassítása jelentős hatással lehet az európai iparra.

Erősödő vita

Szabó Dániel arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország számára új kockázatot jelenthet, ha az Európai Unió a jövőben a kínai tulajdonú, de Európában működő gyárakra is szigorúbb feltételeket ír elő. Ezek érinthetnék a helyi beszállítók arányát, a foglalkoztatást, a technológiatranszfert vagy az állami támogatások feltételrendszerét. Mindez azért különösen érdekes, mert a BYD szegedi gyárának termelése a tervek szerint 2026 negyedik negyedévében indulhat el, vagyis éppen akkor, amikor az új európai iparpolitikai szabályokról szóló vita várhatóan felerősödik.

Az elemző ugyanakkor úgy látja, hogy rövid távon akár előnyt is jelenthet a kínai gyártóknak, ha termelésük már az Európai Unión belül zajlik. Amennyiben azonban Brüsszel a jövőben a Made in EU feltételeket a beszállítói láncokra is kiterjeszti, a vállalatoknak nagyobb arányban kellene uniós partnerekkel együttműködniük. Ez mérsékelhetné a kínai gyártók költségelőnyét, és akár a magyarországi beruházások átalakítását vagy visszafogását is eredményezheti.

Arra a kérdésre, hogy a kínai vállalatok európai gyártóbázisai hosszabb távon versenyelőnyt jelenthetnek-e, Szabó Dániel úgy válaszolt, hogy ez elképzelhető, ugyanakkor az előny egy része el is olvadhat. Ha a beszállítói láncokban erősebb uniós jelenlétet várnak el, az egyszerre javíthatja az európai cégek piaci helyzetét és növelheti a kínai vállalatok működési költségeit.

A következő egy év kilátásairól az elemző azt mondta, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv a magas szintű tárgyalások folytatása mellett újabb célzott uniós vizsgálatok, helyi tartalomra vonatkozó szabályok és kínai ellenintézkedések megjelenése. Véleménye szerint a gazdasági kapcsolat fennmarad, de egyre több ágazat kerül fokozott ellenőrzés alá.

A szakértő összeségében elmondta, hogy mintegy 25 százalékos esélyt lát arra, hogy részleges stabilizáció következzen be. Ez szerinte magában foglalhatna egy minimumáras vagy beruházási megállapodást a kínai elektromos autókról, a ritkaföldfémek exportengedélyezésének felgyorsítását, valamint egyes kínai agrár- és közbeszerzési korlátozások enyhítését. Ugyanakkor 10 és 15 százalék közé teszi annak az esélyét, hogy a felek kapcsolata kereskedelmi háborúvá eszkalálódik, bár ezt egyik oldalnak sem áll érdekében.