Már nem az a kérdés, hogy lesz-e 50 fokos hőség Magyarországon: félelmetes jövőre figyelmeztet a neves kutató

Korábban a kutatók évtizedenként 0,2 Celsius-fokos globális melegedéssel számoltak, ez az ütem azonban mára elérte a 0,33 fokot. Európában a folyamat kétszer ilyen gyors, a kontinensen belül pedig Magyarország középső része melegszik a legintenzívebben, évtizedenként közel egy Celsius-fokkal – fejtette ki az InfoRádióban Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem professzora és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke.

A szakember rámutatott, hogy a felmelegedés rendkívüli üteme miatt a puszta alkalmazkodás már nem elegendő, hiszen a klímaváltozás gyorsasága meghaladja az emberi alkalmazkodóképességet. A jelenlegi kánikula már az emberi tűrőképesség határait súrolja, mivel szervezetünk körülbelül 36 fokon működik, és a felesleges hőt csak akkor képes hatékonyan leadni, ha a környezet ennél hűvösebb. A tartós forróság rendkívüli módon megterheli a szervezetet, amit jól mutat, hogy Európában tavaly 40 ezer többlethalálozást okoztak a hőhullámok, a túlélők közül pedig sokan szenvednek maradandó egészségkárosodástól.

A hőség a mindennapi életet és a gazdaságot is megbénítja. A szabadban végzett fizikai, építőipari és mezőgazdasági munkákat sokszor éjszakára kell halasztani, ami felborítja a természetes napi ritmust, és komoly stresszt jelent a társadalom számára. A klímakutató szerint már nem az a kérdés, hogy mérnek-e valaha 50 Celsius-fokot Magyarországon, hanem az, hogy ez mikor következik be. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban Észak-Amerikában, Szicíliában, Törökországban és Görögországban is mértek már ehhez közeli, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás nélkül elképzelhetetlenül magas értékeket.

Az időjárási szélsőségek egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, a kutatók például még hetekkel korábban sem látták előre a legutóbbi magyarországi hőhullám intenzitását. Ez komoly figyelmeztetés, amely rávilágít a sérülékeny csoportok, különösen az idősek, a szív- és érrendszeri betegek, valamint a gyermekek védelmének fontosságára, például klimatizált menedékhelyek biztosításával. A védekezésben a városi fásításnak is kulcsszerepe van, ugyanakkor a túlzott légkondicionáló-használat kockázataival is számolni kell.

Ürge-Vorsatz Diána hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat a globális felmelegedés megfékezése a kibocsátások radikális mérséklésével. Ha ezt a lépést most, fokozatosan tesszük meg, az nem áldozatokkal, hanem sokkal inkább pozitív hozadékokkal, például élhetőbb városokkal és alacsonyabb energiaárakkal jár majd. Ha viszont késlekedünk, a később elkerülhetetlenné váló, hirtelen és drasztikus beavatkozások már rendkívül fájdalmasak lesznek a társadalom egésze számára.