Elképesztő terv szivárgott ki a Kremlből: hiába Trump békebeszéde, Putyin újabb országot vehet célba?

A Reuters által megkérdezett, a Kremlhez közel álló három forrás közül kettő úgy nyilatkozott, hogy Putyin a mostanra ötödik évébe lépett konfliktus eszkalálására hajlik. Egyikük, aki rendszeresen találkozik az orosz elnökkel, nagy valószínűséggel bekövetkező kiéleződésről beszélt. Az egyik forrás szerint Putyin elszánta magát, és mindenáron el akarja foglalni a kelet-ukrajnai Donyec-medence még ukrán kézen lévő részeit, sőt a közelmúltban elutasította azon tanácsadói javaslatát, akik a jelenlegi frontvonalak menti tűzszünetet szorgalmazták .

Trump a múlt héten külön telefonon egyeztetett Putyinnal és Volodimir Zelenszkijjel is, majd a NATO-csúcstalálkozón személyesen is találkozott az ukrán elnökkel. Dmitrij Peszkov kremli szóvivő szerint Oroszország kész a békés rendezésre, de elegendő erőforrással rendelkezik a "különleges hadművelet" önálló folytatásához.

Egy magas rangú ukrán tisztségviselő ezzel szemben arról számolt be, hogy a hírszerzési jelentések szerint Putyin nem a békére, hanem újabb katonai lépésekre készül, amelyek között újabb ukrajnai hadműveletek és akár egy másik európai ország elleni támadás is szerepelhet. Nyugati katonai elemzők úgy vélik, hogy a Donyec-medence teljes elfoglalásához Oroszországnak általános mozgósításra lenne szüksége, ez azonban politikailag rendkívül népszerűtlen lépés lenne, amelyet az orosz elnök eddig igyekezett elkerülni.

Orosz katonai szakértők egyre nyíltabban beszélnek az eszkalációról, felvetve akár a balti NATO-bázisok elleni csapások lehetőségét is. Jack Watling, a londoni RUSI védelmi kutatóintézet elemzője szerint Oroszország nem törekszik közvetlen háborúra a szövetséggel, de elszigetelt támadásokkal – mint például a közelmúltbeli, Románia elleni dróncsapás – igyekezhet megosztani a NATO-tagállamokat a válaszlépések meghozatalakor.

Az ukrán dróntámadások eközben súlyos károkat okoznak. Az orosz finomítók, kikötők és üzemanyagraktárak elleni ismételt csapások komoly üzemanyaghiányt idéztek elő Oroszországban, és bár Putyin támogatottsága továbbra is magas, a háború 2022-es kezdete óta a legalacsonyabb szintre esett. A források szerint a sikeres ukrán akciók felbőszítik az elnököt, és még keményebb válaszlépésekre ösztönzik. A múlt héten Putyin arról beszélt a tábornokainak, hogy az energetikai infrastruktúrát érő ukrán támadások miatt Oroszországnak a Donyec-medencén túl is területeket kellene elfoglalnia egyfajta "biztonsági övezetként".

A fronton lassuló orosz előrenyomulás ugyanakkor azt jelzi, hogy a Donyec-medence elfoglalása még hosszú időt és jelentős veszteségeket követelhet. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) becslése szerint a 2022-es invázió kezdete óta mintegy kétmillió katona esett el, sebesült meg vagy tűnt el, akik közül 1,4 millióan oroszok. Az 1200 kilométeres frontvonalon az ukrán drónok hatékonyan ellensúlyozzák Oroszország létszámfölényét. Az orosz erők az elmúlt hetekben a donyecki "erődövhöz" tartozó Kosztyantinyivkánál próbáltak áttörni. Bár Putyin július 3-án bejelentette a város elfoglalását, Kijev cáfolta ezt az értesülést.