Kegyetlen élelmiszerdrágulást hozhat el a szuper El Niño: a hőség nem csak az embert viselte, évekbe telhet, mire kiheveri a föld

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) múlt hónapban megerősítette, hogy a Csendes-óceán térségében már megkezdődött a felmelegedés, és 63 százalékos esély mutatkozik arra, hogy a tengerfelszín hőmérséklete idén 2 Celsius-fokkal a szokásos szint fölé emelkedik. A jelenség lényege, hogy a szélrendszerek megváltozása miatt melegebb víztömegek áramlanak a Csendes-óceán középső és keleti, egyenlítői térségébe, ami hőhullámokat, áradásokat és szélsőségesebb viharokat idéz elő.

A kutatók szerint a 2026–27-es El Niño történelmileg példátlan valószínűséggel válhat rendkívül intenzívvé, emiatt a szakemberek "szuper" vagy "Godzilla" El Niñónak is nevezik a jelenséget. Ez az éghajlati minta már régóta komoly hatást gyakorol a terméshozamokra és a globális élelmiszer-ellátásra. Több mint egy évszaddal ezelőtt egy hasonlóan súlyos El Niño katasztrofális aszályokat okozott Kínában, a dél-afrikai régióban, Brazíliában, Egyiptomban és Indiában. Az akkori gyarmati elnyomás miatt súlyosbodó éhínségben milliók vesztették életüket, egyedül Indiában több mint hatmillióan haltak meg 1876 és 1878 között.

A Goldman Sachs elemzői szerint az El Niño intenzitása akár 15,8 százalékos ugrást is előidézhet a globális élelmiszer-alapanyagok árában.

Ennek tovagyűrűző hatásai világszerte érezhetőek lennének, az eurózónában például 1,3 százalékkal drágulhatnak az élelmiszerek. A teljes hatás ugyanakkor csak fokozatosan jelentkezik, mivel a különböző növények eltérő vetési, növekedési és betakarítási ciklusúak, így a pénzintézet várakozásai szerint a következmények csak 2028 második felére bontakoznak ki teljesen.

A hatások régiónként eltérőek lesznek, mivel az El Niño átalakítja a globális csapadék- és hőmérsékleti mintázatokat, aminek így nyertesei és vesztesei egyaránt lesznek. Jellemzően Dél-Afrikában és Dél-Amerika északi részén nő meg az aszály kockázata, miközben Dél-Brazíliában, Argentínában, Paraguayban és Uruguayban inkább áradások fenyegetnek. Az elemzők rámutattak, hogy a legnehezebb helyzetbe az alacsonyabb jövedelmű országok kerülhetnek, amelyeket az iráni konfliktus már amúgy is a legsúlyosabban érintett.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ismét kiadták a vörös riasztást: megérkezett az újabb hőséghullám, a tűzijáték is elmaradhat és fokozódik az erdőtüzek veszélye Franciországban

Két hónapon belül ez a harmadik tartós hőhullám az országban.

Az időjárási anomália már most is érezteti hatását a mezőgazdaságban. Indiában például a szokásosnál szárazabb monszunidőszakot idézett elő, és egyes térségek a megszokott csapadékmennyiség mindössze negyedét kapták meg, ami komolyan veszélyezteti a búza-, a rizs- és a cukornádtermést. Délkelet-Ázsiában az aszályok a pálmaolaj-kínálatot fojtják vissza, miközben a kávé és a kakaó hozama is jelentősen visszaeshet. A melegebb és párásabb környezet ráadásul a növényi betegségek terjedését is felgyorsíthatja.

Az UniCredit elemzése alapján a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén a globális mezőgazdasági termelés akár 14,3 százalékkal is visszaeshet, ami 342 milliárd dolláros kiesést jelentene a kibocsátásban. A bank számításai szerint a legfontosabb alapanyagok ára 10 és 50 százalék közötti mértékben emelkedhet, míg a leginkább kitett termékek, mint a rizs, a pálmaolaj, a cukor és a kávé, akár 50-100 százalékkal, vagy ennél is nagyobb mértékben drágulhatnak.