Egyetlen tengeri kapun múlik a leggazdagabb arab országok sorsa: visszaesés fenyegeti a térséget

A szakértők úgy vélik, hogy a második negyedéves adatok mutatják majd meg a háború valódi hatásait, miközben az első negyedéves számok – mivel a konfliktus csak február végén tört ki – még csupán az első hullámokat tükrözték, elsősorban az idegenforgalom és a légiközlekedés területén. Tarik Kakis, az FH Capital tanácsadó társaság vezérigazgató-helyettese szerint a valódi mérleg csak most fog elkészülni.

A térség gazdaságainak sorsa nagymértékben attól függ, hogy mennyire kiszolgáltatottak a Hormuzi-szorosnak, amely az egyetlen tengeri kijáratot jelenti a Perzsa-öbölből. Az HSBC előrejelzése szerint a Vörös-tengeren is olajterminálokkal rendelkező Szaúd-Arábia idén 2,1 százalékkal növekedhet, és a szoroson kívül fekvő Omán tőkepiaca is jól teljesített. Ezzel szemben a kizárólag erre a szállítási útvonalra utalt Egyesült Arab Emírségek, Katar és Kuvait gazdasága visszaesésre számíthat.- jelentette a Reuters.

Az energetikai cégek eredményei várhatóan erősek maradnak, mivel a magas árak részben kompenzálták a kifizetések, a károk és a logisztikai fennakadások miatt kieső volumeneket. Az HSBC 95 dollárra emelte a Brent kőolaj hordónkénti árára vonatkozó 2026-os előrejelzését, a második negyedévre pedig 114 dolláros átlagárral számol. Miközben Szaúd-Arábia a Vörös-tengeren keresztül fenn tudta tartani az exportját, az emírségekbeli gázszektor megszínette a konfliktust, így az ADNOC Gas mintegy 19 százalékos éves visszaesést jelzett előre a belföldi értékesítésben, amit az egyik üzemében történt meghibásodással indokolt.

A telekommunikációs szolgáltatók, köztük a szaúdi STC és Mobily, valamint az emírségekbeli e&, ellenállónak bizonyultak a hosszú távú szerződéseknek és a viszonylag rugalmatlan keresletnek köszönhetően. A fogyasztói szektorban a megugró otthoni fogyasztás több vállalatnak is lendületet adott, például a dubaji Talabat ételkiszállító cég részvényárfolyama több mint 60 százalékkal emelkedett az elmúlt három hónapban, miközben az öböl menti légitársaságok forgalma is szinte teljesen visszaépült a megszokott szintre.

A pénzintézetek és az ingatlanpiac szereplői kerültek a legnehezebb helyzetbe. Az EFG Hermes elemzése alapján az öböl menti bankok egyszámjegyű profitcsökkenést könyvelhetnek el az előző negyedévhez képest, ami elsősorban a kereskedelemfinanszírozás és a külföldi utazásokhoz kapcsolódó bankkártyás tranzakciók visszaesésének tudható be. A dubaji lakáspiacon a Citi adatai szerint a második negyedéves értékesítések jócskán elmaradtak a háború előtti szinttől, míg Abu-Dzabiban valamivel enyhébb visszaesést mértek. Több ingatlanfejlesztő is a likviditás megőrzése érdekében csökkenti vagy elhalasztja az osztalékfizetést.

Nem minden elemző látja borúsan a helyzetet, Francesc Balcells, a FIM Partners feltörekvő piaci adósságpapírokért felelős befektetési igazgatója rámutatott, hogy a regionális hitelkockázati felárak lényegében már visszatértek a normális szintre, a tőkeerős nagy ingatlanfejlesztők pedig stabil mérlegüknek köszönhetően képesek átvészelni az ilyen jellegű sokkhatásokat.