Történelmi mélyponton az alkoholfogyasztás az Egyesült Államokban: kevesen gondolták volna, de Trump is vastagon benne van

Az IWSR italipari piackutató cég adatai szerint a főbb piacokon az alkoholfogyasztás 2025-ben 2 százalékkal csökkent. Ezen belül az Egyesült Államokban 5 százalékos visszaesést mértek. A sör, a bor és az égetett szeszek forgalma egyaránt zuhant. Egyedül a készre kevert, dobozos koktélok piaca tudott növekedni.

A csökkenés mögött elsősorban nem a fiatalabb generációk tudatos alkoholkerülése vagy az egészségügyi aggályok állnak, hanem a romló gazdasági környezet. Az árak 2020 óta mintegy 25 százalékkal emelkedtek. Az iráni konfliktus miatt ráadásul a benzin ára meghaladta a gallononkénti 4 dollárt, a fogyasztói bizalom pedig rekordalacsony szintre süllyedt.

A vámok külön fejfájást okoznak az iparágnak. Bár a Legfelsőbb Bíróság az általános vámtarifák nagy részét megsemmisítette, az alumíniumra kivetett védővámok továbbra is érvényben maradtak. Ez a sörgyártókat különösen érzékenyen érinti. Az iráni háború miatt megugró energiaárak tovább drágították az alumíniumot. Bart Watson, a Sörfőzők Szövetségének elnöke szerint egyes kisüzemi sörfőzdéknél a sörösdobozok ára idén 25-30 százalékkal nőtt.

Változott a fogyasztói magatartás is

A fogyasztói viselkedés is átalakult. A 2008-as válsággal ellentétben a vásárlók most nem váltanak olcsóbb márkákra. Inkább kitartanak a megszokott prémium termékek mellett, de kisebb kiszerelést választanak, hogy csökkentsék a kiadásaikat. A vendéglátóhelyeken az elszállt árak miatt sokkal visszafogottabbak lettek. A korábbi többfogásos, bőséges italfogyasztással kísért vacsorákat felváltotta a főétel mellé rendelt egyetlen pohár bor. Nadine Sarwat, a Bernstein italipari elemzője szerint ebben a gazdasági ciklusban a vásárlók számára az egyszeri kiadás nagysága és az érzékelt ár-érték arány a döntő. Kevésbé érdekli őket az egy egységnyi alkoholra jutó tényleges költség.

A Trump-kormányzat bevándorlási szigora külön is érezteti a hatását. A fokozott razziák és kitoloncolások visszavetették a spanyol ajkú fogyasztók vásárlási kedvét, márpedig hagyományosan ez a csoport adja az egyik legnagyobb sörfogyasztó réteget. A Corona és a Modelo márkákat tulajdonló Constellation Brands januárban még arról jelentett, hogy sörszegmensük gyengélkedését elsősorban a hispán vásárlók visszafogottsága okozza. Áprilisban viszont már a kereslet normalizálódásáról számoltak be. Az Egyesült Államokba irányuló nemzetközi turizmus visszaesése szintén komoly érvágás. A kanadai bojkott különösen a vermonti kisüzemi sörfőzdéket és az amerikai whiskyexportot sújtja, miután számos kanadai üzletlánc levette a polcairól az amerikai termékeket.

Ugyanakkor nem minden kormányzati lépés hat negatívan az iparágra. A januárban közzétett új táplálkozási irányelvek viszonylag elnézően kezelték az alkoholfogyasztás kérdését. Konkrét mennyiségi korlátok megállapítása helyett csupán "mérsékletességre" szólítottak fel. Mehmet Oz, a Medicare és Medicaid szolgáltatások főigazgatója egyenesen "társadalmi kenőanyagnak" nevezte az alkoholt, amely "összehozza az embereket". Úgy fogalmazott: a baráti összejövetelek jótékony hatása akár ellensúlyozhatja is néhány sör káros élettani következményeit.

Az alkoholipar jelenlegi nehézségei az "ezer apró vágás általi halál" mintáját követik, ahogy azt Marten Lodewijks, az IWSR igazgatója megfogalmazta. Gazdasági nyomás, vámkáosz, szigorodó bevándorláspolitika, csökkenő turizmus és geopolitikai feszültségek sújtják a szektort. Ezeknek a problémáknak a jelentős része pedig közvetlenül vagy közvetve a Fehér Ház intézkedéseiből ered.