Új trükkel ürítik ki a magyarok bankszámláit: a legtöbben maguk utalják el minden pénzüket a csalóknak

Miközben a magyarok egyre többet intéznek mobilbankon és internetbankon keresztül, a csalók is alkalmazkodtak az új pénzügyi szokásokhoz. Az ATM-es kártyamásolás és a klasszikus bankkártya-lopások jelentős része visszaszorult, helyüket pedig az online átutalásos csalások, valamint a telefonos és pszichológiai manipulációval végrehajtott visszaélések vették át. A Magyar Nemzeti Bank 2025-ös statisztikái alapján több tízmilliárd forintos károkat okoztak a pénzügyi csalók Magyarországon.

A jegybank adatai szerint 2025-ben a fizetési kártyán kívüli elektronikus pénzforgalomban, tehát főként az átutalásos csalásoknál több mint 28,7 milliárd forintnyi visszaélési kár kapcsolódott a rendszerhez. A sikeres csalások értéke meghaladta a 19,5 milliárd forintot.

A legsúlyosabb időszak a második negyedév volt, amikor több mint 6 milliárd forintot vittek el sikeres átutalásos csalásokkal. Az első negyedévben 5,77 milliárd forint, a harmadikban 3,56 milliárd, a negyedikben pedig 4,17 milliárd forint volt a sikeres visszaélések értéke.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sorra tűnnek el a pénzek a magyarok bankszámláiról: sokan csak későn veszik észre, mi történt velük

Egy pszichológus segítségével jártunk utána annak, mi történik egy online romantikus csalás során az áldozatban, és mit lehet tenni, ha már megtörtént a baj.

A sikeres elektronikus csalások száma is rendkívül magas maradt. Az MNB adatai alapján:

• 2025 első negyedévében 6060 sikeres eset történt,
• a második negyedévben 6481,
• a harmadikban 3891,
• a negyedikben pedig 3619.

A számok alapján az év második felében már látszott némi mérséklődés, de a csalások volumene továbbra is jelentős maradt.

A jegybank statisztikái szerint a legnagyobb problémát már nem a technikai jellegű bankkártyás visszaélések jelentik, hanem az úgynevezett pszichológiai manipuláció. Ezekben az esetekben a csalók banki ügyintézőnek, rendőrnek vagy más hivatalos személynek adják ki magukat, majd sürgetéssel és megtévesztéssel veszik rá az ügyfeleket az utalás jóváhagyására vagy távoli hozzáférést biztosító program telepítésére.

A fizetési kártyás visszaéléseknél csak a pszichológiai manipulációs károk értéke meghaladta az 1 milliárd forintot 2025-ben. Negyedéves bontásban 255 és 289 millió forint közötti veszteséget regisztráltak.

Az MNB adatai arra is rámutatnak, hogy a csalások jelentős része nemzetközi háttérrel történik. A határon átnyúló kártyás visszaélések negyedévente 1,25 és 2,3 milliárd forint közötti károkat okoztak, miközben a belföldi bankközi visszaélések volumene ennél jóval alacsonyabb maradt.

A klasszikus kártyamásolás eközben látványosan visszaszorult. A hamisított kártyákhoz kapcsolódó károk már csak néhány százezer vagy néhány millió forintos szinten mozogtak negyedévente. Ez jelentős változás a korábbi évekhez képest, amikor az ATM-es skimming és a mágnescsíkos csalások sokkal nagyobb problémát jelentettek.

Az adatok szerint a veszteségek jelentős részét továbbra is az ügyfelek viselik. Az ügyfelekre terhelt veszteség az első negyedévben még közel 2 milliárd forint volt, ami év végére 866 millió forintra csökkent. Ez arra utalhat, hogy javult a bankok csalásmegelőző rendszere, illetve nőhetett a visszatérített károk aránya is.

Az MNB 2026-ban már szigorúbb elvárásokat fogalmazott meg a bankok felé. A jegybank előírta, hogy a pénzforgalmi visszaéléseket bejelentő ügyfélhívásokat két percen belül fogadni kell, és a pénzintézeteknek folyamatos ügyfélszolgálati elérhetőséget kell biztosítaniuk a gyors számlazárolás érdekében. A 2025-ös adatok alapján egyértelműen látszik, hogy a banki csalások súlypontja teljesen áttevődött az online térbe. A technikai rendszerek helyett egyre inkább magukat az ügyfeleket támadják a csalók.

Mit hozott 2026?

Körbekérdeztünk a magyarországi bankoknál, hogy a 2026-os év első negyedévben, miként változtak a visszaélések arányai és melyik „banki csalás" fordult elő a leggyakrabban. Akadtak olyan pénzintézetek, amelyek számszerűen beszámoltak arról milyen arányban követtek el csalásokat, de akadt olyan intézmény is, aki a banki titok miatt ezt nem árulhatta el.

Az Erste Bank szerint az idei első negyedévben a visszaélési kísérletek több mint 80 százalékát sikerült kiszűrniük. A pénzintézet az első negyedévben 7300 csalási kísérletet regisztrált, amelyek során a bűnözők összesen 2,8 milliárd forintot próbáltak megszerezni az ügyfelektől. A bank végül 2,3 milliárd forint ellopását tudta megakadályozni, vagyis tízből nyolc visszaélési próbálkozást sikerült kiszűrni.

Az Erste tájékoztatása szerint a legtöbb eset továbbra is bankkártyás visszaéléshez kapcsolódott. Az első három hónapban 5900 ilyen próbálkozást észleltek, összesen félmilliárd forint értékben. Az átutalásos csalások száma ennél jóval alacsonyabb volt, 1400 esetet regisztráltak, ugyanakkor ezek jelentették a nagyobb veszélyt, mivel a csalók ezen keresztül összesen 2,3 milliárd forintot próbáltak megszerezni.

Jól látszik a különbség az egyes csalástípusok között az átlagos kárösszegben is. Az átutalásos visszaéléseknél egy csalási próbálkozás átlagos értéke meghaladta az 1,6 millió forintot az idei első negyedévben, miközben a bankkártyás visszaéléseknél ez az összeg 84 ezer forint volt.

- hangsúlyozta a bank, hozzátéve: a sikeres csalások jelentős részében pszichológiai manipuláció áll a háttérben. A csalók gyakran végigvezetik az ügyfelet az utalási folyamaton, és ráveszik arra, hogy saját maga hagyja jóvá a tranzakciót. Az egyik leggyakoribb módszer jelenleg a befektetési csalás, amikor magukat pénzügyi tanácsadónak kiadó bűnözők először kisebb összegek befizetésére beszélik rá az áldozatot, majd egyre nagyobb befektetéseket kérnek tőlük.

Jelentős csökkenés tapasztalható?

Az OTP Bank szerint jelentősen csökkent a pénzügyi csalásokból eredő ügyfélkár 2026 első negyedévében. A pénzintézet közlése alapján a pénzforgalmi visszaélésekből és kártyás csalásokból származó károk összege 45 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbi időszakhoz képest, miközben a sikeres csalási tranzakciók száma 60 százalékkal esett vissza.

A bank tájékoztatása szerint a csalásokon belül továbbra is az átutalásos visszaélések jelentik a nagyobb problémát. Az összes visszaélés 69,5 százaléka ilyen típusú csaláshoz kapcsolódott, míg a bankkártyás visszaélések aránya 30,5 százalék volt. Az OTP közölte azt is, hogy csalásmegelőző rendszere 2026 első három hónapjában hozzávetőlegesen 1,8 milliárd forint jogosulatlan kiutalását akadályozta meg.

A pénzintézet szerint érdemes külön kezelni a leggyakoribb és a legnagyobb kárt okozó csalási formákat. Az első negyedévben a leggyakoribb visszaélési módszer a hirdetési csalás volt, ezt követte a befektetési csalás, majd az úgynevezett unokázós csalás. Az OTP szerint ugyanakkor ez a három kategória együtt az összes keletkezett kár 34,3 százalékát adta.

A legnagyobb pénzügyi veszteséget okozó csalástípus a számlaeltérítés volt, amely az összes kár 40,6 százalékáért felelt. A második legjelentősebb kategóriát azok az esetek jelentették, amikor a csalók valamely pénzintézet, a rendőrség vagy más hatóság nevében keresték meg az ügyfeleket, ezek a károk 21 százalékát tették ki. A harmadik helyen a befektetési csalások álltak 17 százalékos aránnyal.

Ázsiából származó visszaélések

Az UniCredit Bank szerint csökkent a pénzügyi csalásokból eredő ügyfélkár 2026 első negyedévében. A pénzintézet közlése alapján az ügyfeleket érintő csalások összértéke közel 28 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, elsősorban a számlás visszaélésekből eredő károk csökkenése miatt. A bank tájékoztatása szerint a teljes kárértéken belül továbbra is a bankkártyás visszaélések képviselték a nagyobb arányt, miközben az átutalásos csalások részesedése csökkent 2026 első negyedévében.

Az UniCredit szerint a bankkártyás csalásokból eredő kárérték mintegy 14 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbi szinthez képest. Az átutalásos visszaéléseknél ennél is nagyobb javulást láttak, ott közel 37 százalékos csökkenést regisztráltak.

A pénzintézet konkrét összeget nem közölt arról, hogy mekkora csalási kísérletet sikerült megakadályozniuk az első negyedévben, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy több tényező együtt javította a védekezés hatékonyságát. Az UniCredit kiemelte a KiberPajzs együttműködésben való részvételt, az ügyfelek folyamatos tájékoztatását, valamint a csalásmegelőzési kontrollok fejlesztését.

A bank szerint fontos szerepet játszott a GIRO Zrt. által működtetett Központi Visszaélésszűrő Rendszerhez való csatlakozás és az arra történő tavalyi felkészülés is. Emellett a pénzintézet folyamatosan frissíti monitoringrendszerét, különösen azoknál a csalástípusoknál, amikor a bűnözők manipulatív módszerekkel szerzik meg az ügyfelek bankkártyaadatait vagy a tokenizációhoz szükséges aktiváló kódokat.

Az UniCredit adatai szerint a bankkártyás visszaéléseknél ugyan nőtt az esetszám az első negyedévben, ugyanakkor az egy ügyre jutó átlagos kár csökkent. A számlás visszaéléseknél ezzel szemben mind az esetszám, mind a teljes kárérték mérséklődött.

A leggyakoribb csalási módszerek között továbbra is megjelentek az online felületekhez kapcsolódó megtévesztések, a hamis befektetési ajánlatok, valamint az előre utaláshoz kötődő csalások. Emellett továbbra is előfordultak telefonos és E-mailes adathalász támadások is. A bankkártyás visszaéléseknél az UniCredit szerint továbbra is jellemzők az adathalász és manipulációs módszerek, valamint egyre több olyan esetet tapasztalnak, amikor népszerű online fiókokat vagy piactéri profilokat törnek fel, majd az ott eltárolt bankkártyaadatokkal hajtanak végre jogosulatlan vásárlásokat.

A bank új tendenciára is felhívta a figyelmet:

egyre több olyan visszaélést azonosítanak, amikor a jogosulatlan kártyahasználat ázsiai weboldalakon történik, több esetben erős ügyfélhitelesítés nélkül.

Az UniCredit hangsúlyozta, hogy csalás gyanúja esetén az ügyfeleknek azonnal fel kell függeszteniük bankkártyájukat, amelyet mobilalkalmazásukon keresztül is megtehetnek, emellett javasolják a push-értesítések és SMS-es kontrollszolgáltatások aktiválását a gyanús tranzakciók gyors felismerése érdekében.

Fontos az edukáció

A CIB Bank jelezte, hogy az online csalásokkal kapcsolatos kárbejelentések száma az elmúlt években jelentősen emelkedett, bár az utóbbi időszakban már javuló tendencia látható. A bank szerint mindez annak ellenére történik, hogy a csalási módszerek egyre kifinomultabbá válnak. A legnagyobb veszteségeket jelenleg azok a visszaélések okozzák, amelyek során a csalók pszichológiai manipulációval veszik rá az ügyfeleket arra, hogy saját maguk hajtsák végre a tranzakciókat vagy adják át a szükséges banki adatokat.

A CIB szerint a visszaélések elleni védekezés egyik legfontosabb eleme az ügyfelek edukációja. A bank ezért honlapján részletes tájékoztatókat tesz közzé a különböző csalástípusokról, azok felismeréséről, valamint a megelőzés lehetőségeiről.

Az adathalászat továbbra is

Az MBH Bank konkrét intézményi adatokat nem közölt a 2026 első negyedévében történt pénzügyi visszaélésekről, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a csalások továbbra is az egész bankszektort érintő problémát jelentenek. A pénzintézet arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank negyedéves rendszerességgel publikál ágazati statisztikákat a pénzügyi visszaélésekről.

A bank szerint továbbra sincs egyértelmű dominancia a bankkártyás és az átutalásos visszaélések között. Az MBH tapasztalatai alapján a bankkártyás csalásokból általában több tranzakció történik, ugyanakkor ezek jellemzően kisebb összegű károkat okoznak. Az átutalásos visszaélések kevesebb esetet érintenek, de egy-egy sikeres csalás sokkal nagyobb veszteséggel járhat.

Az MBH Bank szerint az elmúlt év azonos időszakához képest érzékelhető visszaesés történt mind a sikeres csalások számában, mind az okozott kárértékben. A pénzintézet ezt részben a biztonsági rendszerek folyamatos fejlesztésének, részben pedig a hatóságokkal való szoros együttműködésnek tulajdonítja. Kiemelték, hogy az azonnali adatszolgáltatás és a nyomozó hatóságokkal kialakított együttműködés is segíti a csalások gyorsabb felismerését.

A leggyakoribb csalástípus 2026 első negyedévében továbbra is az adathalászat volt, ezen belül is elsősorban a telefonos csalások terjedtek. Ezeknél a módszereknél a csalók bankok vagy hatóságok nevében keresik meg az ügyfeleket, majd megpróbálják megszerezni a bizalmas banki adatokat vagy rávenni az ügyfeleket bizonyos tranzakciók végrehajtására.

- közölte a bank.

Az MBH hangsúlyozta, hogy sem a bankok, sem a hatóságok nem kérnek úgynevezett biztonsági számlára történő utalást, netbanki belépési adatokat, limitmódosítást vagy bankkártya-PIN-kódot. Arra is felhívták a figyelmet, hogy program telepítését sem kérik az ügyfelektől, kizárólag a hivatalos mobilbanki és netbanki felületek használatát javasolják.

A bankkártyás visszaéléseknél az MBH szerint továbbra is erős trend a digitális pénztárcákhoz, például a Google Payhez kapcsolódó csalások megjelenése. Emellett továbbra is sok az olyan SMS-ben vagy E-mailben érkező adathalász üzenet, amely hivatalos szervek, közműszolgáltatók vagy futárszolgálatok nevében próbálja rávenni az ügyfeleket az adataik megadására.

A K&H Bank konkrét adatokat nem közölt a 2026 első negyedévében regisztrált banki csalásokról, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a digitális fizetési megoldások terjedésével párhuzamosan a csalási módszerek is egyre kifinomultabbá válnak.

A pénzintézet szerint emiatt folyamatosan fejlesztik csalásmegelőzési rendszereiket, miközben kiemelt figyelmet fordítanak az ügyfelek védelmére és tájékoztatására is. A bank álláspontja szerint a technológiai védelem mellett az ügyfelek tudatossága is kulcsszerepet játszik a pénzügyi visszaélések visszaszorításában.