Itt az elixír a vergődő magyar gazdaság bajaira? Elképesztő lehetőség áll előttünk, ezzel nagyot kaszálhatunk, ha még időben lépünk

A hagyományos európai ipari modell évtizedeken át az autógyártásra, a vegyiparra és a gépipari exportra épült. Ez a modell azonban fokozatosan veszít a pozícióiból Kínával szemben. Ezt a tendenciát jól mutatja, hogy az Európai Unió Kínával szembeni külkereskedelmi hiánya 2025-re 360 milliárd euróra nőtt. Emellett az eddig stabil pontnak számító autóipari külkereskedelmi mérleg is negatívba fordult. A helyzetet tovább nehezíti az amerikai protekcionizmus. Ez ugyanis a kínai export egy részét Európa felé tereli, ami tovább növeli a versenyt a már amúgy is túlkapacitással küzdő ágazatokban.

A német gazdaság rendelésállományain ugyanakkor már jól látszik a kényszerű irányváltás. A kereslet egyre inkább a kommunikációs berendezések, az elektronikai alkatrészek, a precíziós műszerek és a repülőgépipar felé tolódik el. Az elektronikai és elektromos berendezések gyártása ma már a német ipari termelés nagyobb részét adja, mint a hagyományos gép- vagy autóipar. Emellett a repülőgépipart is magában foglaló szegmens szintén erőteljes bővülést mutat.

Magyarország számára ez a szerkezetváltás kiemelt jelentőségű.

Bár a járműipar gyengélkedése kedvezőtlenül hat a hazai gazdaságra, a megélénkülő szektorok új megrendeléseket hozhatnak. Ez különösen igaz a védelmi kiadások növekedésére.

A német és az európai fegyverkezési hullám a közép-európai beszállítói láncokat is jelentősen felpörgetheti. Ezt a folyamatot az is segíti, hogy Magyarországon már jelen vannak olyan meghatározó hadiipari gyártók, mint a Rheinmetall vagy az Airbus.

- jegyzi meg az elemzés.

A globális technológiai versenyben Kína rohamtempóban zárkózik fel. A távol-keleti ország kutatás-fejlesztési kiadásai napjainkra már az Egyesült Államokét is meghaladják. A kínai ipari terjeszkedés azonban Európában nemcsak versenynyomásként, hanem közvetlen működőtőke-beruházásként is megjelenik. Magyarországon több nagy kínai vállalat, köztük a CATL, a BYD és az EVE Energy épít ki jelentős gyártókapacitásokat az elektromos autózáshoz és a zöld átálláshoz kapcsolódóan.

Ez a helyi gyártási jelenlét rendkívül pragmatikus megoldás a kínai cégek számára az európai piac elérésére. Mindeközben a hazai ipar számára is lehetőséget ad a technológiai értékláncokba való beágyazódásra. A hosszú távú gazdasági sikert ugyanakkor az fogja eldönteni, hogy ezekhez a gyárakhoz mennyi hazai, magasabb hozzáadott értékű mérnöki és beszállítói tevékenység tud kapcsolódni.

Egy átfogó és széles körű vámháború helyett az európai válasz a belső ipari szerkezet gyorsabb átalakítása lehet. Szintén elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése és az ellátási láncok diverzifikálása. A védővámok emelése ugyanis drágítaná a kritikus fontosságú importot, és súlyosan visszavethetné az európai exportőröket is. Az Európai Unió ugyanakkor továbbra is jelentős versenyelőnnyel rendelkezik a magas hozzáadott értékű területeken. Ilyen például a gyógyszeripar, a speciális ipari berendezések gyártása, a repülőgépipar, valamint a szolgáltatásexport.

Mindemellett a kontinens alacsonyabb karbonintenzitása komoly ipari fegyvertényt jelenthet a jövőben. Az európai áramtermelésben a megújuló energiaforrások és az atomenergia együttes aránya mára elérte a 71 százalékot. Ez a magyarországi ipari telephelyek számára is kulcskérdés. A jövőbeli beruházásoknál ugyanis a munkaerő költsége mellett az energiaellátás ára, stabilitása és fenntarthatósága egyre inkább döntő tényezővé válik. Bár Európa globális mozgástere egyértelműen szűkül, a védelmi, technológiai és zöld energetikai beruházások felgyorsítása érdemben tompíthatja a növekvő kínai ipari nyomást.