New York Times elemzés: sosem volt még akkora korrupció Amerikában, mint amit Donald Trump most meglépett

Az alap egy nehezen védhető jogi konstrukció eredménye. Donald Trump idén pert indított az általa felügyelt amerikai adóhivatal (IRS) ellen, amiért első elnöksége idején kiszivárgott az adóbevallása. A perben az egyik oldal ügyvédei Trumpot magánszemélyként, a másik oldal képviselői pedig elnökként képviselték.

A tárgyalásokat felügyelő Todd Blanche megbízott igazságügyi miniszter korábban Trump személyes ügyvédjeként dolgozott. Kathleen Williams floridai szövetségi bíró meg is jegyezte, hogy a két fél valójában nem áll érdekellentétben egymással. Maga Trump is elismerte a helyzet abszurditását: "Állítólag magammal kellene egyezségre jutnom."

A megállapodás ennek megfelelően rendkívül kedvező lett az elnöknek. A per ejtéséért cserébe Trump és családja mentességet kapott a folyamatban lévő adóellenőrzések alól. Szakértők szerint ezek a vizsgálatok akár százmillió dolláros tartozást is feltárhattak volna.

Támogatói számára létrejött a politikai kifizetésekre szánt alap. Ezt az igazságügyi tárca orwelli fordulattal "Állami Túlhatalom Elleni Alapnak" (Anti-Weaponization Fund) nevezte el. A forrást egy 1956-ban létrehozott állandó keret, a szövetségi kormány elleni perek rendezésére szolgáló úgynevezett Kártérítési Alap (Judgment Fund) biztosítja. Paul Figley, az igazságügyi minisztérium korábbi tisztviselője szerint az új alap technikailag ugyan jogszerű lehet, de szöges ellentétben áll a törvényhozás eredeti szándékával.

Az eddigi kifizetések jól mutatják, kiknek kedvez a rendszer. Michael Flynn, Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója 1,25 millió dollárt kapott. Mindezt annak ellenére ítélték meg neki, hogy korábban bűnösnek vallotta magát a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) félrevezetésében. Ashli Babbitt a 2021. január 6-i Capitolium-ostromban vett részt, és a képviselőházi ülésteremhez közeledve lőtték le. Az ő családja közel ötmillió dolláros kártérítésben részesült, noha a hivatalos vizsgálat jogszerűnek minősítette az akkori fegyverhasználatot. A kormányzat tehát adófizetői pénzből kártalanít olyan embereket, akik erőszakot követtek el vagy törvényt szegtek, feltéve, hogy Trump szövetségesei.

Az alap időbeli keretezése is árulkodó. Az igazságügyi tárca közlése szerint a kérelmek feldolgozása 2028. december 15-én zárul le. Ez mindössze néhány héttel előzi meg az elnök hivatali idejének lejártát. A határidő biztosítja, hogy a pénzt még azelőtt szétosztják, mielőtt Trump elveszítené a jogkörét a tiltakozó tisztviselők elmozdítására. Az alapot felügyelő öttagú testületet Blanche jelöli ki, Trump pedig bármelyik tagot bármikor menesztheti.

A lépést még Trump szövetségesei közül is többen bírálják. John Thune, a szenátus republikánus többségi vezetője óvatosan csak annyit közölt, hogy "nem nagy rajongója" az alapnak. Brian Morrissey, a pénzügyminisztérium vezető jogtanácsosa pedig a bejelentés után órákkal lemondott.

Ezt mindössze hét hónappal azután tette, hogy a szenátus megerősítette őt a pozíciójában. A kritikusok szerint az alap nem csupán kifizetőhelyként funkcionál, hanem világos üzenetet is hordoz: aki hajlandó Trump érdekében törvényt szegni, az nemcsak büntetlenségre, de bőséges jutalomra is számíthat.