Kész, vége! Dől a klímadominó: kár az hinni, hogy még van időnk, mert egyáltalán nincsen

2024 nyarán az időjárás különösen aggasztó jelenségeket produkált: soha nem látott számú és intenzitású hőhullámokat tapasztalt a lakosság világszerte. Ausztráliában apokaliptikus hőség és bozóttüzek pusztítottak tavasszal, Nyugat-Afrikában 50 °C feletti hőmérsékleteket mértek, Mekkában 1300 zarándok halt meg a hőség miatt, és a kanadai határ közelében is 36 °C fölé emelkedett a hőmérséklet. A globális klímapolitika, élén az Éghajlatváltozási Kormányközi Testülettel (IPCC), sokszor idealizált előrejelzésekkel próbálja megnyugtatni az embereket. Azonban a Föld éghajlati rendszere egy nemlineáris komplex rendszer, amely per definitionem előrejelezhetetlen - hívja fel a figyelmet a szakember. Ezért a jelenlegi klímamodellek előrejelzései gyakran inkább vágyakat tükröznek, mintsem valós eseményeket.

Az emberiség nézeteit az üvegház modellje uralja, miközben a felszíni átlaghőmérséklet trendjére összpontosítanak. Azonban a változás szempontjából releváns fizikai mennyiség az energia lenne, amely additív tulajdonságokkal rendelkezik. A Föld melegedése azért következik be, mert növekszik az üvegházhatás és csökken a sugárzásvisszaverő képesség (albedó) a csökkenő felhőzet és légszennyezettség miatt.

A többletenergia nagy része az óceánokba kerül: 91%-át ezek nyelik el, míg 3-5%-a jég olvasztására és szárazföldek melegítésére fordítódik. Mindössze 1% fűti közvetlenül a légkört. Az óceánok melegedése hőtágulással jár, ami növeli a tengerszintet. Emellett a gleccserek olvadása is hozzájárul ehhez.

Az Antarktiszon most 28 °C-kal van melegebb az éghajlati átlagnál, és a Thwaites-gleccser olvadása gyorsabb, mint amit korábban vártak. Grönland gleccserei is egyre több jeget veszítenek. Az óceánok felszíni hőmérséklete pedig már 14 hónapja meghaladja korábbi rekordokat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így folytatódhat a klímaöngyilkosság: olyan magas lett az ingerküszöb, hogy muszáj lépni

Kommunikációs szakadék alakult ki a klímatudósok, a közvélemény és a döntéshozók között.

Egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint az elmúlt két évtizedben tapasztalt melegedést kétharmad részben okozta a felhőzet globális csökkenése és csak egyharmad részben a megnövekedett üvegházhatás. Ez azt bizonyítja, hogy már beindultak öngerjesztő természeti folyamatok.

A felhőképződéshez szükséges fizikai feltételek egyre nehezebben teljesülnek, mivel a melegedő légkör több vízgőzt képes megtartani. A vízgőz erős üvegházhatású gázként tovább fokozza a felmelegedést. Ezt az öngerjesztő folyamatot csak egy drasztikus óceáni áramlási rendszer összeomlása állíthatná meg – ami viszont éghajlati katasztrófát eredményezne.

Összességében tehát rendkívül aggasztó kilátások elé nézünk az éghajlatváltozás terén. Egy mértékadó tudományos véleménycikk szerint már most ismeretlen vizeken hajózik fősodorbeli klímapolitika jövőtérképein.