Sorsdöntő lépésre készülhet az Egyesült Államok: Donald Trump újabb katonai csapást rendelhet el

Újabb amerikai katonai támadás lehetősége került előtérbe az iráni háborúban, és a következő napokban az amerikai félidős választások eredménye is befolyásolhatja a washingtoni döntéseket. Az Axios pénteki értesülése szerint Donald Trump akár még határozottabb katonai fellépésre is hajlandó lehet, ha a republikánusok jelentős vereséget szenvednek a november 3-i választásokon.

A hírportálnak nyilatkozó egyik amerikai kormányzati tisztviselő szerint az elnök egy súlyos választási kudarc után olyan helyzetbe kerülhet, amelyben egy látványos katonai lépéssel próbálja visszaszerezni a kezdeményezést.

„Ha úgy érzi, hogy zavarba hozták vagy megfosztották a hatalmától, valami merészet fog tenni” – fogalmazott a tisztviselő. Hozzátette, hogy ezt az üzenetet az iráni vezetés felé is közvetítették, és arra figyelmeztették Teheránt, hogy most van a legjobb alkalom egy megállapodásra.

A Fehér Ház ugyanakkor vitatta ezt az értelmezést. Egy másik amerikai kormányzati tisztviselő az Axiosnak azt mondta, hogy a választási eredmények nem befolyásolják majd Trump Iránnal kapcsolatos döntéseit. Az elnök tehát egyelőre nem hozott nyilvánosan megerősített döntést az újabb támadásokról. 

Megosztott a Trump-kormányzat, Rubio és Hegseth a katonai fellépést támogatja

Az amerikai vezetésen belül komoly nézetkülönbségek vannak arról, hogyan kellene folytatni az Irán elleni háborút. Az Axios beszámolója szerint Marco Rubio külügyminiszter és Pete Hegseth védelmi miniszter erősen kételkedik abban, hogy a jelenlegi iráni vezetéssel érdemi nukleáris megállapodást lehetne kötni.

Szerintük az Egyesült Államoknak további katonai nyomást kellene gyakorolnia Teheránra, és tovább kellene gyengítenie az iráni vezetést. Egy nagyszabású támadás ezért nemcsak az ország katonai képességeit, hanem az energetikai és nukleáris infrastruktúrát is célba vehetné.

Más álláspontot képvisel J.D. Vance alelnök, valamint Steve Witkoff és Jared Kushner, Trump megbízottai. Ők a közvetlen tárgyalások újraindítását szorgalmazzák, és abban bíznak, hogy diplomáciai úton is elérhető lehet az amerikai követelések egy része.

A Trump-kormányzaton belül Scott Bessent pénzügyminiszter is azok közé tartozik, akik inkább a gazdasági nyomásgyakorlást folytatnák. Az általa irányított gazdasági nyomásgyakorlási kampány célja, hogy a szankciók és az iráni olajexport korlátozása révén kényszerítsék engedményekre Teheránt. 

November 4-én már újabb légicsapások indulhatnak?

Az MS NOW amerikai hírtelevízió pénteken három, az Öböl menti országokból származó magas rangú tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Washington már tájékoztatta regionális partnereit egy lehetséges újabb katonai műveletről.

Az értesülés szerint az amerikai légicsapások akár már november 4-én, a választásokat követő napon megkezdődhetnek. A tervezett hadművelet rövid, de intenzív lehet, az Egyesült Államok pedig arra kérte közel-keleti partnereit, hogy készüljenek fel az iráni válaszcsapásokra is.

A Reuters és az AP korábbi beszámolói szintén arról írtak, hogy Washington figyelmeztette a térség országait egy választások utáni katonai eszkaláció lehetőségére. Az amerikai vezetés ugyanakkor egyelőre nem erősítette meg, hogy végleges döntés született volna az újabb támadásokról. 

A New York Times korábban arról számolt be, hogy az amerikai és az izraeli hadsereg már konkrét terveket dolgozott ki az iráni célpontok elleni újabb műveletekre. A lehetséges célpontok között az energetikai infrastruktúra, a nukleáris létesítmények, valamint az iráni rakéta- és drónarzenál is szerepelhet.

Katar próbálja megakadályozni az újabb háborús eszkalációt

Miközben Washingtonban a katonai lehetőségeket is mérlegelik, a diplomáciai csatornák sem zártak be. Katar közvetítésével pénteken több mint 12 órán keresztül tárgyaltak iráni tisztviselők Teheránban azzal a céllal, hogy újraindulhassanak a közvetlen amerikai–iráni tárgyalások. Az Axios diplomáciai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a katari közvetítők a megbeszélések alatt folyamatos kapcsolatban álltak a Fehér Házzal. A tárgyalásokon előrelépés történt, a kapcsolatfelvétel pedig szombaton Dohában folytatódik.

A közvetítők azt szeretnék elérni, hogy Washington és Teherán kölcsönös engedményeket tegyen, amelyek néhány napon belül lehetővé tennék a közvetlen tárgyalások újraindítását. A legfontosabb akadályt azonban továbbra is az jelenti, hogy a két fél egészen mást vár a másiktól.

Az Egyesült Államok azt követeli, hogy Irán már a tárgyalások újrakezdése előtt tegyen engedményeket a nukleáris programjával kapcsolatban. Teherán ezzel szemben azt szeretné, hogy Washington előbb oldja fel a tengeri blokádot, tegye hozzáférhetővé a befagyasztott iráni pénzügyi eszközöket, és engedélyezze az iráni olaj értékesítését. A katari közvetítők egy másik bizalomépítő lépést is javasolnak. Azt szeretnék elérni, hogy Irán engedélyezze az ENSZ ellenőreinek belépését a korábban lebombázott nukleáris létesítményekbe, cserébe pedig az Egyesült Államok korlátozott szankciókönnyítést biztosítana. 

Az egész Öböl térsége megérezheti az újabb támadásokat

A konfliktus újabb eszkalációja nemcsak Iránt és Izraelt érintené. Egy nagyszabású amerikai támadásra Teherán korábban azzal fenyegetőzött, hogy a térség más országainak energetikai létesítményeit is célba veszi. Az iráni fenyegetések különösen Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint érintik. Egy újabb háborús hullám a Perzsa-öböl térségében az olaj- és gázszállításokat, valamint a globális energiapiacot is súlyosan érintheti.

A Hormuzi-szoros helyzete különösen érzékeny kérdés, hiszen a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala. Ha a konfliktus miatt ismét komoly fennakadások keletkeznek a hajóforgalomban, az az energiaárak emelkedésén keresztül a világgazdaságban is éreztetheti hatását.

A következő napokban ezért egyszerre kell figyelni az amerikai belpolitikai fejleményeket és a katari közvetítéssel zajló tárgyalásokat. November 3. után ugyanis kiderülhet, hogy Washington a katonai nyomás fokozása vagy a diplomáciai megállapodás felé mozdul-e el. Egyelőre egyik forgatókönyv sem tekinthető eldöntöttnek.