Mit eszünk valójában, ha a sonka már nem is sonka?

Hamisított élelmiszernek minősül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) definíciói szerint az a tejföl, amiben növényi zsiradék, vagy tejipari melléktermék van tejszín helyett. A csokoládé sem nevezhető annak, ha ugyanúgy növényi zsiradék helyettesíti a kakaóvajat.

Ezen logika mentén az összes olyan húskészítmény is hamisított élelmiszernek számítana, amiben például szója, vagy gabonaszármazékok vannak, de még a felbukkanó laktóz is, ha nincs külön ez az elnevezésben is feltüntetve. Hiszen a Magyar Élelmiszerkönyv szerint a felvágottak:

Illetve eszerint, ha nem állati eredetű adalék van az adott termékben, azt a névben jelölni kell:

De a hőkezelt sonkák esetében sem megengedett hivatalosan, hogy nem húseredetű összetevők legyenek benne:

Elméletileg csak akkor használható egy-egy elnevezés, ha az Élelmiszerkönyvben meghatározott összetevők felhasználásával készült a termék, és megfelel az előírásban rögzített követelményeknek. Ennélfogva ki tudja mi az, amit sonka, vagy párizsi címén egyébként eszünk.

Nem nagy erőfeszítés efféle termékeket találni a húsos pultnál az élelmiszerboltokban. Árra való tekintet nélkül, körülbelül minden második termékben lehet találni oda nem illő anyagokat, adalékokat. Prémium kategóriás, vagy osztrák import húskészítményekben is találtunk szójaszármazékokat, míg akadt olyan olcsó magyar sonka, amiben a húson kívül csak ízesítő anyagok voltak.

Ezeket találtuk:

• egy kiváló magyar termékben, prémium kategóriás prágai sonkában: szójafehérje
• egy másik sonkában, ami gluténmentes, tejfehérje és tápiókakeményítő is van
• olyan pulykamell sonkát, amiben burgonyakeményítő és növényi rostok is vannak
• egy főtt sonka termékben szójafehérjére és keményítőre bukkantunk
• egy osztrák import párizsiban pedig burgonyakeményítőt találtunk