Véget ér az "önkéntes" árstop, brutálisan drágulhat a bankolás, telekommunikáció: ezt mindenki zsebe megérzi

A kormány 2024 tavaszán kényszerítette ki az úgynevezett önkéntes árstopot a banki, biztosítói és telekommunikációs szektorban. A megállapodás lényege az volt, hogy bár jogszabály nem született, a hatósági nyomás hatására a cégek maguk vállalták az árkorlátozást. Az OTP, az MBH, a K&H, a CIB, a Raiffeisen, az Erste, a MagNet Bank és az UniCredit Bank jellemzően a 2025 eleji árazásra állt vissza a lakossági bankszámlák és bankkártyák díjainál, és vállalta, hogy 2026. június 30-ig nem hajt végre inflációkövető díjemelést.

A biztosítók – köztük az Alfa, az Allianz, a Union, a Colonnade és a Köbe – szintén 2024 végi szintre csökkentették díjaikat. A telekommunikációs piacon a Magyar Telekom és a 4iG vállalta, hogy 2026 júliusáig nem emel árat, a Yettel pedig kedvezményekkel kompenzálta a korábban bevezetett díjnövelést - tudósított a Telex.

Az árstop időszaka alatt két évi infláció halmozódott fel. Tavaly a 2024-es, 3,7 százalékos infláció alapján tervezett emelés maradt el, idén pedig 4,4 százalékos díjnövelés lett volna esedékes. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben a szolgáltatási díjak – a pénzügyi szektort leszámítva – összességében nem követték le az inflációt, ami azzal magyarázható, hogy az árstop csak a lakossági szolgáltatásokra terjedt ki.

Az eddigi bejelentések alapján a legtöbb szolgáltató a 4,4 százalékos inflációs mértékhez igazítja díjait.

A K&H július elsejétől ekkora emelést hajt végre a bankszámlavezetéshez és a bankkártyákhoz kapcsolódó díjaknál, és az UniCredit Bank is hasonló mértékben drágítja a számlavezetési költségeket. Az Erste az elektronikus csatornákon indított tranzakcióknál vezet be körülbelül 4,4 százalékos díjemelést. Az OTP-nél a Biztosdöntés.hu gyűjtése szerint 4,2 és 4,4 százalék közötti növekedés várható a számlavezetési díjaknál, egyes éves kártyadíjaknál és az ATM-es készpénzfelvételeknél, így az átlagos drágulás valamivel az infláció alatt marad.

Más a helyzet a CIB-nél, ahol egyes lakossági számlákhoz kapcsolódó díjtételeknél 8 százalékot is meghaladó emelések jönnek. A bank ugyanis egyszerre veszi figyelembe a tavalyi és a tavalyelőtti inflációs rátát, vagyis két év halmozott pénzromlását érvényesíti a díjakban.

A telekommunikációs szektorban a Yettel kedvezményei – amelyek a lakossági hangalapú, mobilinternet- és OtthonNet-tarifák egyes csomagjait érintették – július 30-ig vannak érvényben. A vállalat ezt követően 4,4 százalékos áremelést tervez a szolgáltatásai díjaira.

A szolgáltatások drágulása várhatóan felfelé húzza majd az átlagos inflációt. A Magyar Nemzeti Bank márciusi inflációs jelentése 2026 egészére 3,8 százalékos pénzromlást vetít előre, ami valamivel alacsonyabb a tavalyi inflációs rátánál.