Beleáll a vasárnapi boltbezárásba az Aldi és a Lidl: hiába élesedik a verseny, nem nyitnának ki az üzletek

Miközben az Aldi és a Lidl továbbra sem nyitják ki üzleteiket vasárnaponként, a belga kiskereskedelem nagy része egyre határozottabban ebbe az irányba mozdul el - írja a The Brussels Times. A legújabb fordulat, hogy a Carrefour megállapodást kötött a szakszervezetekkel, amely lehetővé teszi, hogy saját tulajdonú boltjai január 18-tól vasárnap reggel 8 és dél között is nyitva tartsanak. A megállapodás munkahelyvédelmet is garantál, és kizárja az üzletek franchise-rendszerbe adását.

A döntés 40 hipermarketet és 43 Market típusú szupermarketet érint, amelyek csatlakoznak a már eddig is vasárnap működő mintegy 600 franchise-üzlethez. Nem a Carrefour az egyetlen, amely ebbe az irányba lépett: az Intermarché, valamint a Delhaize üzleteinek túlnyomó többsége szintén nyitva tart vasárnap délelőtt, elsősorban a franchise-modell elterjedésének köszönhetően.

A Colruyt Group több üzlettípusa - például az Okay City, az Okay Direct, a Cru piacok és egyes Comarché boltok – már korábban is fogadta a vásárlókat vasárnap. Emellett több mint 200 Spar Colruyt Group üzlet tart nyitva ezen a napon a független üzemeltetők döntése alapján. Január 4-től pedig minden Okay integrált szupermarket is csatlakozik ehhez a körhöz.

A Colruyt Meilleurs Prix azonban továbbra is elutasítja a vasárnapi nyitvatartást, gazdasági okokra hivatkozva. A vállalat számításai szerint egy átlagos vásárló vasárnap mindössze 27 eurót költ egy belga szupermarketben, miközben más napokon ez 35 euró, a Colruyt üzleteiben pedig akár 70 euró is lehet. A cég szerint ilyen alacsony kosárérték mellett a vasárnapi nyitva tartás veszteséges lenne.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sokak kedvenc boltja zár be végleg: az árrésstop tette be a kaput, hoppon maradnak a vásárlók

Már kevesebb mint 100 ezer üzlet van az országban, az OKSZ szerint újabb települések kerülhetnek azok körébe, ahol egyáltalán nincsen bolt, az év elején 400 ilyen volt.

A Colruyt Group ezért inkább a kiskereskedelmi ágazatot szabályozó közös bizottságok harmonizálását és egyszerűsítését sürgeti, hogy kiegyenlítettebbek legyenek a bérek és a munkafeltételek a piacon. Ezt a szakszervezetek is támogatják, ágazati szintű megoldásban gondolkodva. Ugyanakkor a Buurtsuper.be - a flamand munkaadói szövetségen, az Unizón belül működő független szupermarketeket tömörítő szervezet - arra figyelmeztetett, hogy az egységesítés az önálló üzletek felét akár veszteséges működésbe is sodorhatja.

Magyarországon elbukott a boltzár

Magyarországon is volt már általános vasárnapi boltzár: a szabályozás 2015. március 15-én lépett életbe, és 2016. április 16-ig volt hatályban. Az intézkedés értelmében a legtöbb kiskereskedelmi üzletnek kötelezően zárva kellett tartania vasárnap, kivéve néhány speciális esetet, például benzinkutakat, gyógyszertárakat, újságosokat, piacokat, valamint a családi kisboltokat, ahol a tulajdonos vagy közeli rokona dolgozott a pult mögött. A cél az volt, hogy a kereskedelemben dolgozók több pihenőidőhöz jussanak, és erősítsék a hagyományos családi élet védelmét Magyarországon.

A boltzár azonban hamar komoly társadalmi és gazdasági vitákat váltott ki. A vásárlók jelentős része elégedetlen volt a korlátozással, sokan panaszkodtak a hétvégi bevásárlás ellehetetlenülése miatt. A nagy áruházláncok jelentős forgalomkiesést szenvedtek el, miközben a kisebb üzletek sem tudtak minden esetben profitálni a helyzetből. Emellett a kereskedelemben dolgozók egy része a bérkiesésekre panaszkodott, mivel a vasárnapi pótlékoktól is eleshettek.

A szabályozás politikai viták középpontjába is került, az ellenzéki pártok pedig népszavazást kezdeményeztek az eltörléséről. A lakossági ellenállás olyan erős volt, hogy a kormány végül még a referendum lebonyolítása előtt visszavonta a törvényt. 2016 áprilisában a parlament megszavazta a boltzár eltörlését, így az üzletek ismét szabadon kinyithattak vasárnaponként.

Lesz boltzár december 24-én?

Magyarországon évek óta visszatérő vita tárgya, hogy december 24-e legyen-e hivatalosan is munkaszüneti nap, ám egyelőre nem született erről egységes jogszabályi döntés. Ennek ellenére több nagy kiskereskedelmi lánc már előre jelezte, hogy szenteste nem nyitja ki üzleteit. Korábban több áruház bejelentette, hogy milyen nyitvatartással várják a vásárlókat december 24-én.

• A Spar üzletei december 24-én délig lesznek nyitva.
• Az Aldi üzletei a vásárlói igényekhez és munkatársai érdekeihez egyaránt igazodva idén is nyitva lesznek december 24-én délig.
• A Tesco üzletei december 24-én délig várják a vásárlókat.
• A Lidl Magyarország áruházai december 24-én országszerte zárva lesznek.
• A JYSK Magyarországon december 24-én zárva tartja üzleteit.
• A Rossmann üzletei országszerte zárva tartanak decemebr 24-én.
• Az Auchan üzletei december 24-én délig tartanak nyitva.
• A Libri nem nyit ki.

Mi a helyzet Európában?

Az Európai Unióban nincs egységes, központilag szabályozott vasárnapi boltzár, így az egyes tagállamok teljesen eltérő megoldásokat alkalmaznak. Míg egyes országokban a vasárnap a kereskedelem szempontjából is teljesen hétköznapi napnak számít, máshol szigorú korlátozások védik a munkavállalók pihenőidejét és a hagyományos családi nap jellegét. A szabályozás mögött jellemzően kulturális, vallási, társadalmi és munkaerőpiaci szempontok egyaránt állnak.

A legszigorúbb rendszerek közé tartozik például Németország és Ausztria gyakorlata, ahol a boltok alapvetően zárva tartanak vasárnap. Ezekben az országokban csak kivételes esetekben - például turisztikai övezetekben, pályaudvarokon, benzinkutakon vagy ünnepi vásárok idején - lehet nyitva tartani. A szabályozás célja elsősorban a munkavállalók védelme és a vasárnap kiemelt pihenőnap jellegének megőrzése.

Ezzel szemben a dél- és nyugat-európai országok egy részében sokkal megengedőbb a rendszer. Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban a nagyvárosokban és a turisztikai térségekben általában nyitva lehetnek a boltok vasárnap, bár a kisebb településeken gyakori a rövidített nyitvatartás vagy a teljes zárva tartás. Franciaországban hivatalosan vannak korlátozások, de a gyakorlatban rengeteg kivétel létezik, főleg Párizsban és a turisztikailag frekventált régiókban.

A skandináv országok és a Benelux államok inkább a liberális modellhez állnak közelebb. Hollandiában, Svédországban és Dániában a legtöbb üzlet szabadon dönthet a vasárnapi nyitva tartásról, legfeljebb helyi önkormányzati szabályok korlátozhatják azt. Ezekben az országokban a lakosság már régóta hozzászokott ahhoz, hogy a vasárnap is teljes értékű bevásárlónap.

Kelet-Közép-Európában vegyes a kép: Lengyelországban néhány éve szinte teljes vasárnapi boltzár van érvényben, évente csak néhány kijelölt vasárnap engedélyezett az általános nyitva tartás.

Csehországban jelenleg nincs általános vasárnapi boltzár, így a boltok többsége vasárnap is nyitva tarthat. Ugyanakkor 2016 óta az ünnepnapokon a 200 négyzetméternél nagyobb üzleteknek kötelező zárva tartaniuk, miközben a kisebb boltok, benzinkutak és gyógyszertárak mentesülnek a szabály alól. Csehország tehát inkább a részleges korlátozások országai közé tartozik, nem a teljes vasárnapi boltzárat alkalmazók közé.

Horvátország 2023-ban szigorította a szabályozást: a boltok évente csak előre meghatározott számú vasárnapon lehetnek nyitva, a többi vasárnap általános zárva tartás érvényes. A kereskedők maguk dönthetik el, mely vasárnapokon nyitnak ki, de ezt előre be kell jelenteniük. A turisztikai főszezonban jellemzően több vasárnap esik a nyitvatartási napok közé, míg a holtszezonban jóval kevesebb.

Szlovénia hagyományosan a szigorúbb szabályozású országok közé tartozik: a legtöbb bolt vasárnap zárva van, különösen a nagyobb üzletek. Kivételt főként a kisebb családi boltok, a korlátozott létszámmal működő üzletek, valamint egyes turisztikai területek jelentenek, ahol szezonálisan előfordulhat vasárnapi nyitva tartás.

Szlovákia ezzel szemben inkább a liberálisabb modellhez áll közel, mivel jelenleg nincs általános érvényű vasárnapi boltzár. A boltok többsége nyitva lehet vasárnap is, és bár időről időre politikai vita tárgya a szigorítás, eddig nem vezettek be országos tiltást, így a nyitvatartás főként piaci alapon alakul.

Románia szintén a megengedőbb országok közé tartozik: a jogszabályok nem tiltják a vasárnapi bolti nyitva tartást, ezért a nagy áruházláncok és bevásárlóközpontok többsége vasárnap is üzemel. A nyitvatartás inkább üzleti döntés kérdése, legfeljebb helyi szintű szabályozások vagy egyedi munkajogi előírások korlátozhatják.

Boldogság 2025

Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk arról, hogyan változott a magyarok boldogságszintje 2025-ben, szükségünk van a Te véleményedre is. Töltsd ki rövid, anonim kérdőívünket, és segíts abban, hogy közösen megértsük, milyen tényezők formálják a mindennapi elégedettségünket. Az eredményeket hamarosan részletes elemzésben mutatjuk be!