Lesújtó hír érkezett több magyar régióról is: akik errefelé élnek, hamarabb halnak, mint társaik

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2024-ben az EU-ban átlagosan 81,5 év volt a születéskor várható élettartam. Ez az érték a pandémia okozta visszaesés után már a 2019-es eredményeket is felülmúlja. Európában a spanyol, olasz és svéd régiók vezetnek, stabilan 85 év feletti átlagokkal. Ezzel szemben az uniós rangsor legvégén három bolgár térség, a franciaországi Mayotte és Észak-Magyarország áll.

Magyarországon belül élesek a területi különbségek. Ezek az egészségügyi ellátás, az életmód és a gazdasági fejlettség eltéréseit tükrözik. A legkedvezőbb helyzetben Budapest van 78,9 évvel, amelyet Pest régió követ 77,5 évvel. A lista végén az Észak-Alföld (75,5 év) és Észak-Magyarország (75,1 év) található. Ez a két térség az EU tíz legalacsonyabb várható élettartamú régiója között szerepel. A rossz mutatók szorosan összefüggnek azzal, hogy az egy főre jutó jövedelem itt jelentősen elmarad az országos átlagtól.

Az elmúlt két évtized folyamatait vizsgálva kiderül, hogy a hazai életkilátások javulása drasztikusan lelassult. Míg 2004 és 2014 között a régiók többségében mintegy 3 évvel nőtt a várható élettartam, Budapesten pedig 3,2 évvel, addig a 2014 és 2024 közötti időszakban még a legjobban teljesítő Nyugat-Dunántúl is csupán 1,4 évet tudott javítani. Az Észak-Alföldön tíz év alatt mindössze 0,2 év volt a növekedés. Ezzel a lassuló ütemmel Magyarország a szomszédos országokhoz képest is egyre nagyobb hátrányba kerül. A régiónkban már csak Romániát előzzük meg, a többi közép-európai állam viszont magabiztosan vezet előttünk.

A területi eltérések mellett a nemek közötti különbségek is meghatározóak. 2024-ben az EU-ban a nők átlagosan 84,1, míg a férfiak 78,9 évet éltek. Bár ez az 5,2 éves uniós különbség az elmúlt húsz évben folyamatosan csökkent, Magyarországon továbbra is nagy a szakadék. A magyar nők várhatóan 6,2 évvel élnek tovább a férfiaknál. Ez a nyolcadik legnagyobb eltérés Európában, jóllehet 2004-ben a mutató még 8,5 éven állt.

Az élettartambeli különbség a magyar társadalom korfáján is markánsan megmutatkozik. A nők aránya az 56 éves korosztálynál lépi át az 50 százalékot. Innen kezdve a férfiak magasabb halandósága miatt egyre meredekebben nő a nők fölénye. A 73 évesek körében 60 százalék, a 85 éveseknél 70 százalék, a 90 év felettieknél pedig már 76 százalék felett van a nők aránya.