Gyökeresen átalakul a netes rendelés: már a kisértékű áruk után is fizetni kell

Az Országgyűlés elé került október 13-án az őszi adócsomagot tartalmazó törvényjavaslat. A javaslat számos jelentős változást tartalmaz. Többek között azokat az Európai Unió által hozott új szabályokat is, amelyeket minden tagállamban kötelező alkalmazni. Ilyen kötelező elem az Európai Unió e-kereskedelmi áfacsomagja is.

Az e-kereskedelem ugrásszerű fejlődést produkál az elmúlt esztendőkben, az idei év pedig a koronavírus-világjárvány miatt még jelentősebb növekedést hozott a szektorban. Többek között ezért is vált sürgetővé az az elektronikus felületekre vonatkozó rendelkezések reformja, valamint az adóalanyok ügyintézésére vonatkozó szabályok újragondolása

- fogalmaz Dr. Bákonyi László adójogi szakértő. Valóban dinamikus növekedést produkál ez a szegmens: a Reacty Digital és az eNET Internetkutató közös e-kereskedelmi kutatása alapján a magyarországi internetes kiskereskedelmi forgalom 2019-ben 17 százalékos növekedéssel elérte a 781 milliárdot. A 2020-as adat 950 milliárd forint környékén alakul majd előrejelzésük szerint - 2024-re pedig meghaladhatja akár az 1700 milliárd forintot is. A GKI Digital szerint a járvány eredményeképp csak idén március közepe és április vége között több mint 50 ezer új vásárló jelent meg a magyar online kiskereskedelmi piacon - ezzel az aktív vásárlók száma eléri a 3,35 millió főt. Rendkívül népszerűek a külföldi webáruházak, mint az eBay, az AliExpress vagy a Wish.

A törvényjavaslat értelmében az Európai Unió e-kereskedelemre vonatkozó áfaszabályainak változása kapcsán módosulnak a távértékesítésre és a kis értékű importra vonatkozó hazai szabályok is.  A hatályos áfa szabályozás értelmében távértékesítésről akkor beszélünk, amikor magánszemélyek vásárolnak terméket egy másik közösségi tagállambeli - vagy akár harmadik országbeli - adóalanytól úgy, hogy azt közvetlenül kiszállítják számára.

Dr. Bákonyi László felhívja a figyelmet: a távértékesítések esetében 2021. július 1-től évi 10 000 eurós értékhatár felett az értékesítők már nem dönthetnek szabadon, hogy saját államuk vagy a célország áfakulcsát alkalmazzák-e, hanem kötelező lesz számukra a magyarországi áfakulcsot alkalmazni és a vonatkozó áfaterhet itt megfizetni. Ügyintézésüket a jelenleg is létező áfa-ügyintézési rendszer kibővítésével egyablakos rendszer (IOSS) segíti majd, melyben a távértékesítő saját nyelvén egységes portálon keresztül tehet eleget kötelezettségeinek.

2021. július 1-től minden külföldről, de nem EU tagállamból rendelt áru után általános forgalmi adót kell fizetni, vagyis megszűnik a 22 euró értéket meg nem haladó import küldemények adómentessége, amelyet jelenleg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 94. § (1) bekezdés c) pontja tesz lehetővé.

További fontos változás, hogy vélelmezett eladóként áfafizetésre kötelezetté válnak az elektronikus kereskedelmet elősegítő platformok is.