Itt a válasz: ezért szálltak el idén az élelmiszerek árai

3,9 százalékra emelkedett az infláció augusztusban az előző havi 3,8 százalékról, az igen erőteljes árnyomást jelzi, hogy a maginfláció 4,5 százalékról 4,7 százalékra ugrott, bár ezt részben a dohánytermékek jövedéki adóemelése okozta. Az infláció elmúlt hónapokban látott megugrását a vártnál gyorsabban növekvő tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai okozták, amelyek egyértelműen tükrözik a forint gyengülésének negatív hatásait, míg az üzemanyagárak emelkedése, illetve a jövedéki adó emelése, valamint a parkolási díjak visszaállítása az előző hónapban szintén hozzájárult az infláció emelkedéséhez, ez utóbbiak azonban várhatóak voltak - olvasható Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének közleményében.

A következő hónapokban a magasabb üzemanyagárak miatt az infláció 4 százalék közelében maradhat, majd az év utolsó hónapjaiban 3,5 százalék közelébe mérséklődhet, így idén 3,6 százalékos átlagos inflációra számítunk a tavalyi 3,4 százalék után. Az év végétől a jövő év elejéig mérsékelheti az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból. Ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. 

A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése jelentősen lefékeződött, míg a szolgáltatások árait növelte a parkolási díjak visszavezetése, a tervek szerint pedig az őszi hónapokban érdemi díjemelés is lehet. Az üdülési szolgáltatások árait belföldön a megugró belső kereslet, külföldön a gyengébb forint növelte. Ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak is, a sertés, és általában a húsárak az utóbbi néhány hónapban elkezdtek csökkenni, ami jórészt a koronavírus hatása (döntően a HORECA szektor keresletének visszaesése miatt), ezzel szemben a katasztrofális gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak. Noha fokozatosan és óvatosan enyhülnek a korlátozások, még nem ismert a járvány második hullámának a gazdaságra gyakorolt negatív hatása, a vészhelyzetet követő újraindulás meredeksége, amely azonban az árak, különösen az olajárak és üzemanyagárak drágulásához vezethet. Ugyanígy a kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése párosulva a később várhatóan felfutó kereslettel, szintén magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor az év végétől feltehetően javuló kockázatvállalási hajlandóság miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt. Jövőre, döntően az üzemanyagárak idei kifejezetten alacsony bázisa miatt az infláció átlagosan 3,7 százalékra gyorsulhat, ami áprilisban átmenetileg meghaladhatja az 5 százalékot is.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 7,9 százalékkal nőttek. Ezen belül a Kínában kitört afrikai sertéspestis következtében a korábbi hónapokban kiemelkedő mértékben dráguló a sertéshús árak növekedése 9,8 százalékra lassult az év első hónapjaiban mért 28 százalék körüli szintről, főleg a vendéglátás zuhanó kereslete miatt. A párizsi, kolbász árak 18,1 százalékkal, a szalámi, sonka árak 11,4 százalékkal nőttek, a tojás 10,2 százalékkal, a tej 8,9 százalékkal, a liszt 8,1 százalékkal, a kenyér 7,8 százalékkal, a cukor 13,4 százalékkal, a gyümölcsök 46 százalékkal, az idényáras élelmiszerek összességében 17,1 százalékkal drágultak, míg a házon kívüli étkezés 8,1 százalékkal drágult. 

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,8 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 10,3 százalékkal emelkedett. A ruházkodási termékek árai 0,7 százalékkal, míg a tartós fogyasztási cikkek árai 2,6 százalékkal emelkedtek, döntően az új személygépkocsi árak 12,3 százalékos emelkedése - amit nagyrészben a jóval magasabb műszaki tartalom magyaráz -, valamint az aranyárak szárnyalása miatt 24,4 százalékkal dráguló ékszerek hatására, azonban egyre erőteljesebben jelenik meg a forint gyengülésének hatása. A háztartási energiaárak 0,2 százalékkal nőttek, az egyéb cikkek árai 0,4 százalékkal csökkentek, ezen belül az üzemanyagárak 4,7 százalékkal csökkentek. 3,5 százalékra emelkedett a szolgáltatások árainak növekedése, döntő részben a parkolási díjak júliusi visszaállításának hatására, azonban jelentősen emelkedtek az üdülési szolgáltatások árai is. Az albérleti piac összeomlása miatt 3,4 százalékra fékeződött a lakbérek drágulási üteme. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 11,5 százalék, a háztartási szolgáltatásoké 8,5 százalék, a járműjavításé pedig 8,5 százalék volt.