Ezt eszik a magyarok, ha kenyeret vesznek: brutál olcsó, na de mi van benne?

Brutális, de az EU-ban a kenyér és a különböző pékáruk árai között háromszoros különbség volt a legdrágább és a legolcsóbb tagállam között. Ha ugyanis összehasonlítjuk az országok kenyér és egyéb pékáruinak árszintjét, azt átlagos európai uniós árszinttel (100), akkor azt kapjuk, míg Dániában 152-es az árszint-mutató, addig Romániában csupán 54-es. 

Ahogy az a listán is látszik, Magyarország a 4. legolcsóbbnak számít kenyér és pékáruk terén, a környező országok közül pedig csak az abszolút legolcsóbb Románia olcsóbb még nálunk. A kedvező hazai árak ellenére azonban Magyarországon is adódnak elég nagy árkülönbségek a különböző kenyértípusok között. Sokan ráadásul azt hiszik, hogy ha drága kenyeret vesznek, akkor az egészséges is, ez azonban koránt sem ennyire egyszerű. 

Nem kevés megy rá

A KSH hivatalos statisztikái szerint az élelmiszerekre fordított egy főre jutó összes havi kiadásból a magyarok cereáliákra, azaz valamilyen gabonából készült pékárura költenek a legtöbbet. 2018. 1. félévére vonatkozó adatok szerint 

Mindez azt is jelenti, hogy a pékáruk, ha nem is sokkal, de előzik az egyéb hús, hústermékek kategóriáját is (3 504). Leegyszerűsítve tehát azt mondhatjuk, kenyérre több megy, mint húsra, sőt a sort folytathatnánk a zöldségekkel (2 750), gyümölcsökkel (1 742) és így tovább.

Egyre inkább barna, mint fehér

Bár a cereálik termékköre meglehetősen nagy, a kenyér továbbra is meghatározó részt hasít ki belőle a hazai fogyasztásban. Mindez még akkor is így van, ha figyelembe vesszük, hogy egy 2017-es GfK kutatás alapján Magyarországon az egy főre jutó éves kenyérfogyasztás 37 kilogramm, míg az európai átlag 50 kilogramm. Sőt,  a zuhanás tényleg nagy, hiszen míg 2002-ben hazánkban mintegy 63 kilogramm volt az egy főre jutó éves mennyiség, 2017-ben ez már csak 37 kilogramm volt.

A fogyasztás zuhanásnál is figyelemre méltóbb adat ugyanakkor, hogy amíg 2000 környékén főként fehér kenyereket fogyasztott a lakosság, addig mostanában egyre inkább a barna, illetve a teljes kiőrlésű termékeket keresik a boltokban a vásárlók. De beszéljenek a számok, a fehér kenyeret naponta vagy hetente többször fogyasztók aránya a 2007. évi 76 százalékról tíz év alatt 61 százalékra csökkent, miközben a barna kenyeret előnyben részesítők köre 34 százalékról 50 százalékra bővült.

Jól látható tehát, hogy a fehérkenyér egyeduralma igencsak megroppan az elmúlt 10 év során, és a fogyasztók tömegesen pártolnak át a félbarna (olcsóbb), illetve a teljes kiőrlésű termékekhez. De vajon mennyiben egészségesebbek ezek az áruk, mint a mára igencsak kétes hírnévben leledző fehérkenyér, egyáltalán mit jelent az, hogy valami teljes kiőrlésű, miért egészségesebb egyáltalán, valamint pusztán a kenyér színéből levonhatunk-e bármilyen olyan következtetést, hogy ami mondjuk barnább az a szervezetünknek is jobb? 

Nem mindegy mit eszel

- mondta el korábban a Pénzcentrumnak Csengeri Lilla, okleveles táplálkozástudományi szakember, aki arra is felhívta lapunk figyelmét, hogy 

Sőt, ha mindez nem lenne elég, a magasabb rosttartalom miatt a teljes kiőrlésű gabonák hosszabb ideig biztosítanak jóllakottságot, mivel lassítják a szénhidrátok felszívódását, így egyenletesebb vércukor-emelkedést eredményeznek. Szintén a rostoknak köszönhetően magasabb a telítő értékűk, azaz kisebb mennyiségtől is jól lakunk, hiszen a rostok vizet megkötve duzzadnak az emésztőrendszerben, ezért fogyókúrás étrendbe is jobban beilleszthetőek.

Emellett azonban a szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a magasabb rostbevitel miatt a folyadékfogyasztást is szükséges növelni. Érdemes a termékek címkéjén ellenőrizni az összetevőket és gyakrabban választani azokat a kenyereket, amelyeknél a listán első helyen áll a "teljes kiőrlésű" kifejezés, hiszen ez azt jelenti, hogy ebből a típusú lisztből tartalmazza a legtöbbet az adott termék. 

Csengeri Lilla azt is elmondta a Pénzcentrumnak, hogy a kenyerek készítéséhez gyakran használnak a hagyományos búza mellett tönkölybúzát vagy rozst is alapanyagként:

• A tönkölybúza fehérjetartalma felülmúlja a hagyományos búzáét, de fontos megjegyezni, hogy fehérjéje növényi eredetű, ezért nem teljes értékű (inkomplett), önmagában nem alkalmas állati eredetű fehérjeforrások helyettesítésére. A hagyományos búzánál magasabb a B2-vitamin-, niacin-, kálium-, magnézium-, vas-, réz- és cinktartalma. Magas sikértartalmának köszönhetően a tönkölybúzából jó minőségű, hosszan eltartható kenyerek süthetők.

• A rozslisztből készült kenyér tömörebb szerkezetű, amiért alacsony sikértartalma a felelős, nem lehet belőle olyan laza, könnyű kenyeret sütni, mint a búzából, ezért is keverik különböző arányban búzaliszttel. Íze kissé savanykás, amit gyakran igyekeznek csökkenteni azzal, hogy a rozsliszthez például különböző fűszereket, olajos magvakat, zabpelyhet is adagolnak. A héjrészt is tartalmazó gabonaszemeket összehasonlítva, a rozs bizonyos ásványi anyagokban és rostban is gazdagabb mint a búza.

Mindkettő esetében fontos azonban megjegyezni, hogy a tönkölybúzából és a rozsból is ugyanúgy készítenek fehér és teljes kiőrlésű lisztet, ahogyan a hagyományos búzából, de az előnyeik csak a teljes gabonaszem felhasználása esetén érvényesülnek. Ha ez nem történik meg, akkor a jótékony hatásukról lemondhatunk. 

Összegzés

Ha igazán egészségesen akarunk tehát kenyeret és egyéb pékárukat fogyasztani, akkor mindenképp a teljes kiőrlésű darabokat kell keresnünk. Önmagában tehát sem a barna, sem a félbarna, sem a rozsos kenyér nem egészségesebb, mint a mostanában elég rossz marketinggel rendelkező fehérkenyér. A név első sorban tehát azt jelöli, hogy az adott kenyér jellemzően milyen lisztből készült, egyebet nem.