Az utalásainkat és a BAR-listát is láthatja az MNB

Sokan felkapták a fejüket a hírre, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 9,5 milliárd forintért megveszi a belföldi forint átutalások és beszedések bankközi elszámolását üzemeltető Girót. Az MNB célja egyrészt az átutalási díjak csökkentése, másrészt az azonnali átutalás bevezetése lehet.

A Giro Zrt. üzemelteti a BKR-t, amely a belföldi forint átutalások és beszedések bankközi elszámolását végzi. A Portfolio.hu banki forrásai szerint a cég megvételének egyik célja az volt, hogy az átutalási díjakat csökkentsék. A bankok ezeket a tételeket nem kommunikálják ügyfeleik felé, de a tranzakciós illetékhez hasonlóan beépítik az átutalási díjaikba.

Kinek az adataihoz férhet hozzá a jegybank?

Az adatkezelésben érvényes korábbi gyakorlat a Girónál az volt, hogy csakis bűnügyi, bírósági felkérésre adtak ki adatokat, de senki másnak. Sem a bankok, sem az MNB nem kapott az egyes tranzakciókról részletes információkat annak ellenére sem, hogy a jegybank felügyelte eddig is a rendszer működését. Most viszont az MNB, mint fő tulajdonos változtathat ezen, rálátása lesz a teljes adatbázisra.

A Giro Zrt. megvételével tulajdonképpen bárkinek az adataihoz hozzáférhet az MNB, a kérdés az, hogy ezzel mit kezdhetnek. Az MNB elvileg politikailag független, transzparens intézmény, így nem valószínű, hogy visszaélnének az adatokhoz való közvetlen hozzáféréssel. Viszont tény, hogy a tíz évre visszamenőleg, név szerint, egyedi szinten rögzített hatalmas adatbázisból adatbányászati eszközökkel olyan kapcsolati hálókat lehet készíteni, amellyel például politikusok, gyanús személyek és cégek közötti kapcsolatokat lehet felderíteni, ha valamiért egyszer rossz kezekbe kerülne - hívta fel a figyelmet egy veszélyre a Portfolio.hu forrása.

Négyórás helyett jöhet az azonnali átutalás

Az MNB és a Giro a tervek szerint bevezetné a prompt, vagyis az azonnali átutalást is. Ez azt jelenti, hogy a BKR-en keresztül indított átutalások a jelenlegi 4 óra helyett néhány percen belül megérkeznének a kedvezményezett számlaszámára. A prompt elszámolás technikai bevezetése rendkívül költséges, komoly technikai elvárásoknak kell megfelelni: vannak olyan országok, ahol ez működik, de ez olyan mértékű beruházást igényel a bankoktól, ami komoly gondot okozhat főleg a kisebbek számára. Ha egy bank nem tudja majd jóváírni az azonnali átutalást, azzal tulajdonképpen kiírja magát a piacról.

Állítólag a jegybank szerint Európa az azonnali átutalás irányába halad, és nekünk is tartanunk kell velük a lépést. Szakmai szempontból a felvásárlás egyetlen fontos célja az azonnali átutalás bevezetése lenne, amelyet a bankok valószínűleg nem léptek volna meg saját akaratukból. 2012-ben állították át rendszereiket a 4 órás átutalásokra, egyelőre úgy gondolhatták, ez kielégíti a piaci igényeket.

A régi BAR-lista is értékes lehet

Korábbi elnevezése alapján BAR-listaként él a köztudatban az a rendszer, amely lehetővé teszi a hitelintézeteknek, hogy a hitelbírálat során kiszűrjék lehetséges adósaik közül a leginkább kockázatos ügyfeleket - most ez is az MNB tulajdonába került. Míg korábban csak a vállalkozási alrendszer, ma már a lakossági alrendszer is úgynevezett teljes listás nyilvántartás, vagyis a rendben törlesztő ügyfelek és a problémásak (nem fizetők, visszaélők, csalók) adatai is megtalálhatók benne. A problémás szerződések mellett 2012 óta azok a hitelek is szerepelnek a KHR-ben, amelyeket rendben törleszt az adós, így összesen csaknem 4,9 millió ügyfelet tartanak nyilván a rendszerben.