Így hazudnak nekünk a reklámok: csak kamu a sok akció

Idén február és augusztus között ellenőrizte a hazai reklámokat, hirdetéseket, pontosabban azok valóságtartalmát a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeivel.

A vizsgálat keretében a felügyelőségek összesen 1890 ellenőrzést folytattak le, ezek közül 366 reklámban találtak jogsértést. Az eredmény összességében 19 százalékos "kifogásolási arányt" mutat, ez egyébként némi javulást jelent az egy évvel korábbiakhoz képest.

Az NFH tájékoztatása szerint a reklámok ellenőrzése során a felügyelőségek a hirdetések lehető legszélesebb palettájának áttekintésére törekedtek. A hatóság elsődleges célja a fogyasztói érdekeket sértő tevékenységek kiszűrése, valamint ezek visszaszorítása volt. A reklámok harmadánál azt is külön vizsgálták, hogy a rajtuk, bennük szereplő árak valósak-e.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat

Úgynevezett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot 71 esetben állapított meg a hatóság. Ezek gyakorlatilag azok a reklámok, amelyek a fogyasztók megtévesztésére, döntésük kedvezőtlen befolyásolására alkalmasak. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közé tartoznak a megtévesztő, valótlan tájékoztatások, az egymásnak ellentmondó feltételek, vagy az elhallgatott információk.

A kedvezmények, akciók ellenőrzésére idén is kiemelt figyelmet fordítottak a vizsgálat során, hiszen a fogyasztók még mindig az akciós hirdetésekben található információk - így például a termékek ára, mennyisége, tartozékai- alapján tájékozódva hozzák meg leginkább döntéseiket. Ezt igazolta, hogy a fogyasztóvédők a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt indult eljárások több mint felét akciót hirdető reklámokkal kapcsolatban folytatták le. A vizsgálat során próbavásárlással ellenőrizték, hogy ténylegesen a meghirdetett akciós áron kerültek-e eladásra a termékek. talán nem meglepő, hogy az akciók felében (55 százalékában) jogsértést mutattak ki, azaz nem, vagy nem úgy létezett az akciós termék, szolgáltatás.

Az NFH vizsgálata szerint még mindig vannak problémák az árak feltüntetésével. A hirdetők sokszor nem jelölik az egységárat (például a 3,8 kilogrammos mosópornál a kilogrammonkénti árat), de sokszor hiányzik a bruttó, vagy a forintosított ár feltüntetése is.

Megtévesztő magatartást 14 esetben kifogásoltak a felügyelőségek. Előfordult például, hogy a "magyar termék" védjegyet, továbbá a "99 százalékos gyógyulási arány" vagy a "csapatunk a Magyar Belgyógyász Társaság főszponzora" állítást hamisan tüntették fel a hirdetésben, de sor került fogyasztói csoportok megtévesztő állításokat tartalmazó reklámozásának kivizsgálására is.

Szexfronton javult a helyzet

A fogyasztóvédelmi hatóság 11 alkalommal állapította meg szexuális ingerkeltésre alkalmas áru tiltott reklámozását újságokban és interneten megjelent hirdetésekben. Jó hír, hogy pornográf reklámmal, valamint szexuális szolgáltatás reklámjával nem találkoztak a fogyasztóvédők.