Lendvai: "Csökkenésben élen jár Magyarország!"

A körkép az európai és az orosz fogyasztók általános anyagi és jövedelmi helyzetére, a háztartások költségvetésére, a vásárlóerő változására, a fogyasztói magatartás vizsgálatra és fogyasztás változására terjedt ki. A telefonos és személyes felmérés során tízezer főt kérdeztek meg a kontinens 13 országában.

Az egyes országok helyzetértékelését tekintve hazánk Portugáliával karöltve zárja a sort, de a válság hatására több nyugat-európai országban is alábbhagyott az optimizmus. A magyarok megtakarítási hajlandósága tovább csökkent, a 22 %-os kontinensátlaggal szemben a magyar megkérdezetteknek csak a 6 %-a gondolja úgy, hogy idén növeli a megtakarításait.

Az elmúlt tíz évben átlagosan még mindig élen járunk a háztartások vásárlóerejének növekedésében, bár a 2007-től csökkenő tendenciát mutatunk. Az életszínvonal Európa-szerte csökken, de a válság hatásai országonként eltérő mértékben jelentkeznek. A háztartások fogyasztási struktúrája némileg átalakult, a kényszerű kiadások a döntés tárgyát képező kiadások kárára növekedtek, az élvezeti cikkekre szánt keret minimálisan emelkedett.

A megkérdezettek elsősorban az alkohol- és a dohánytermékekre szánt összegekből, valamint a kávézóra, étteremre szánt kiadásokból faragnának, míg ha többet költhetnének, akkor a szórakozást, a kultúrát, az utazást, az egészséget és az élelmiszereket részesítenék előnyben. A nyugat-európai fogyasztó jobban odafigyel az árakra, régiónkban még élénkebben él az emberekben a kiskereskedőkhöz való kötődés.

Míg nyugaton a vásárlók preferálják a diszkont áruházakat, az alacsony költséggel járó szolgáltatások igénybevételét és az internetet sokan a kedvezőbb árak megkeresésére használják, addig hazánkban például egy autóvásárlás során csak 37 %-ot nyom a latba a vételár. A magyar fogyasztó árérzékenysége még a régió átlagánál is alacsonyabb.

A hazánkban kihelyezett fogyasztási hitelek havi állománya egy év alatt 40 %-kal csökkent, miközben jelentősen változott azok deviza összetétele is. Egy évvel ezelőtt a fogyasztási hitelek 80 %-át svájci frankban helyezték ki, jelenleg a legnagyobb arányban a forinthitelek mennek, majd következnek az euró hitelek.

A személyi kölcsönök és az áruhitelek tekintetében szinte teljesen eltűntek a devizahitel konstrukciók, bár az áruhitelezésben korábban sem volt jellemző. Az új szabad felhasználású jelzáloghitelek havi állománya egy év alatt a felére csökkent, az euró hitelek súlya jelentősen emelkedett.