Történelmi átrendeződés a hazai boltokban: sosem látott dolog történt a két nagy rivális diszkont között

A hazai napi fogyasztási cikkek (FMCG) piacán 14 nagy kereskedelmi lánc osztozik: a szektor a nehezített gazdasági körülmények és a szigorú szabályozások ellenére is növelni tudta értékbeli forgalmát. Ez tavaly 5,6 százalékkal bővült, némileg meghaladva az inflációt. 2025 őszétől már nemcsak az áremelkedések húzták a piacot, hanem az értékesítés volumene is növekedésnek indult.

A Trade Magazin legfrissebb, az FMCG-szektort összegző toplistájának élén nincs meglepetés, a Lidl továbbra is uralja a piacot. A diszkontlánc 10 százalék feletti növekedést ért el. Ezzel több mint 600 milliárd forintra növelte előnyét a második helyezett Sparral szemben. Ugyanakkor az utóbbi is stabil, közel 7 százalékos bővülést könyvelhetett el.

A lista leglátványosabb változását a CBA és a Kerekes-lánc fúziója hozta el. Az összeolvadás közel 25 százalékos forgalomnövekedést eredményezett. Ezzel a teljesítménnyel a CBA 2015 után ismét felkapaszkodott a dobogó harmadik fokára. Ez a lépés hátrébb szorította a versenytársakat. A könyvelési rendszert váltó Tesco a negyedik, míg a Coop az ötödik helyre csúszott vissza. Hasonlóan komoly fordulat, hogy a Penny története során először előzte meg az Aldit, így helyet cseréltek a rangsorban.

A középmezőnyben az Auchan, a Reál, a dm és a Rossmann megőrizte korábbi pozícióját. A Kerekes-lánc beolvadása miatt a lista végén szereplő Ecofamily, a Müller és a Dél-100 egyaránt egy-egy helyet lépett előre. Különösen figyelemre méltó a dm és az Ecofamily teljesítménye, amelyek a Lidlhez hasonlóan két számjegyű növekedést értek el.

A vásárlói szokásokat továbbra is a spórolás és a tudatosság határozza meg. Bár az olcsóbb kategóriákra történő átállás (downtrading) üteme lassult az előző évhez képest, a fogyasztók továbbra is az alacsonyabb árakat kínáló üzleteket részesítik előnyben. Ennek köszönhetően a diszkontok piaci részesedése már megközelíti a 41 százalékot. A drogériák és az e-kereskedelem szintén jóval a piaci átlag felett teljesítettek. A hiper- és szupermarketek ezzel szemben stagnálnak, és legfeljebb az inflációs hatás miatt tudtak minimális növekedést felmutatni.

A kiskereskedelmi hálózatok átalakulása a boltok számában is megmutatkozik. A korábbi évek drasztikus rezsi- és inflációs sokkja miatt indult bezárási hullám lassult ugyan, de 2025-ben is mintegy 450 üzlet tűnt el a piacról. Ezzel párhuzamosan erősödik az a trend, hogy a független kisboltok hazai láncokhoz csatlakozva, franchise rendszerben próbálnak talpon maradni.

A piaci szakértők szerint a tavaly nyár óta lassan, de folyamatosan javuló hazai fogyasztói bizalom, valamint a csökkenő infláció optimizmusra ad okot. Hermann Zsuzsanna, a toplistát összeállító Trade magazin főszerkesztője szerint a tavalyi év jelentős átrendeződései után 2026-ra már egyértelműen pozitív trendforduló és élénkülés várható a hazai kiskereskedelemben.