28 °C Budapest
Közelkép egy nőről, aki a kezében tartja és átnézi a bevásárlási bizonylatot vásárlás után. A jelenet kiemeli a digitális fizetést, az intelligens vásárlást és a készpénzmentes tranzakciót.

Brutális örökséget hagyott maga után az inflációs sokk: ezt még évekig érezhetik a vásárlók

2026. május 31. 10:32

Az infláció ugyan mérséklődött, és az Európai Központi Bank (EKB) nagyjából elégedett a helyzettel, sokan mégis úgy érzik, hogy a bevásárlás egyre fájdalmasabb élmény. Ennek oka egyszerű: az alacsonyabb infláció nem jelent alacsonyabb árakat. Ez csupán annyit tesz, hogy az árak lassabban emelkednek. Közben az elmúlt évek brutális élelmiszerár-sokkjának hatása tartósan beépült az árszintekbe - tudósított az euronews.

Az Eurostat harmonizált fogyasztóiár-indexe (HICP) alapján az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára 2016 és 2025 között 33,2 százalékkal emelkedett az Európai Unióban. Ez a legnagyobb halmozott áremelkedés az összes fogyasztási kategória közül, amely még az energiát és a szolgáltatásokat is megelőzte. Az OECD adatai szerint globális szinten az élelmiszerárak 2025 közepére közel 46 százalékkal haladták meg a 2019. decemberi bázist. Egy ekkora mértékű drágulás a koronavírus-járvány előtt tizenhat évet vett igénybe, most azonban mindössze hat év alatt lezajlott.

Amikor az energiaárak és az ellátási láncok költségei stabilizálódtak, a munkaerőköltségek vették át az árfelhajtó szerepet. A mezőgazdasági ágazatban a bérek 2022-ben 6,2, míg 2023-ban több mint 5 százalékkal nőttek éves szinten. A szállítmányozásban és a raktározásban 2023 első három negyedévében 6,3 százalékos béremelkedést mértek. A McKinsey 2026-os európai élelmiszeripari jelentése szerint a munkaerőköltségek 2025-ben átlagosan 5,1 százalékkal nőttek Európában. Ez a mérték még mindig jelentősen meghaladta az élelmiszer-inflációt. Az EKB bérfolyamatokat követő mutatója alapján a kialkudott bérnövekedés 2026-ban 2,6 százalék körül stabilizálódik, vagyis ez a strukturális nyomás továbbra sem tűnik el.

Közben újabb nyersanyagpiaci sokkok is érték a gazdaságot. Az Eurostat 2025 első negyedéves mezőgazdasági áradatai szerint a tej 12,6, a tojás 10,7, a gabonafélék pedig 9,6 százalékkal drágultak éves összevetésben. Az Eurostat által nyomon követett 64 élelmiszerből 2025-ben mindössze nyolcnak nem emelkedett az ára. A csokoládé 17,8, a fagyasztott gyümölcs 13, míg a marha- és borjúhús 10 százalékkal drágult. A Világbank 2026. áprilisi élelmiszer-biztonsági jelentése a karbamid – egy kulcsfontosságú műtrágya – árának havi szintű, 46 százalékos ugrását jelezte. Ezt elsősorban a közel-keleti konfliktusból fakadó energiapiaci zavarok okozták.

Az elemzők szerint a vállalati kapzsisággal – más néven kapzsinflációval – kapcsolatos vádak bár politikailag népszerűek, az adatok nem támasztják alá őket maradéktalanul. Egy 2025 januárjában megjelent, szakmailag lektorált tanulmány közel 89 ezer európai élelmiszergyártó 2013 és 2022 közötti adatait elemezte. Az eredmények azt mutatták, hogy a haszonkulcsok valójában csökkentek. A McKinsey jelentése szerint az ágazat átlagos üzemi eredményhányada (EBIT) mindössze 2,8 százalék. Az S&P Global elemzése pedig arra is rámutatott, hogy a minősített európai kiskereskedők több mint fele még 2025-re sem tudta visszaállítani a járvány előtti árréseit.

Az összeurópai 2,8 százalékos élelmiszer-infláció első ránézésre kezelhetőnek tűnik, de ez csak Párizsból vagy Rómából nézve igaz. Az Eurostat élelmiszerekre vonatkozó árindexe, amely a 2015 óta halmozott árváltozást követi nyomon, Magyarországon 204,56-os értéket mutat. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerárak több mint megduplázódtak. Ugyanez az index Észtországban 180-as, Litvániában 177-es, Lengyelországban pedig 174-es értéken áll, míg Franciaországban mindössze 135-ön. Mindez különösen fájdalmas annak fényében, hogy Romániában a háztartások a jövedelmük mintegy 25, Bulgáriában 21, Lettországban pedig 20 százalékát költik élelmiszerre. Ezzel szemben Németországban ez az arány 11,5, Luxemburgban pedig csak 9,3 százalék. Egy olyan ország, ahol az élelmiszer két és félszer annyiba kerül, mint 2015-ben, és ahol a háztartási költségvetés negyedét viszi el a bevásárlás, egészen más valóságot él meg, mint Franciaország.

JÓL JÖNNE 5 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 5 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 105 965 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 10,39%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.

Create your own user feedback survey

 

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2026. május 31. vasárnap
Angéla, Petronella
22. hét
Május 31.
Hősök napja
Május 31.
Szentháromság
Május 31.
A Testvérek Napja
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?