Fű alatt élesedett óriási adóváltozás 2026-ban: erről eddig kevesen beszéltek, sok magyart érinthet

Az EY Magyarország adószakértői alaposan megvizsgálták a globális minimumadó hazai hatásait és a kilátásban lévő változásokat. A 2024-ben életbe lépett szabályozás előtt élénk szakmai és politikai diskurzus folyt a várható következményekről. Magyarországon elsősorban az okozott aggodalmat, hogy az európai szinten is rendkívül alacsony, 9 százalékos társasági adó még a 2 százalékos helyi iparűzési adóval együtt sem feltétlenül éri el a nemzetközi előírások szerinti 15 százalékos effektív adórátát.

A tapasztalatok azonban árnyalják a képet: a helyi iparűzési adó (hipa) speciális, árbevétel-alapú számítási módja miatt számos hazai vállalatnál az effektív adóterhelés valójában meghaladja a kritikus szintet.

A minimumadó bevezetése érzékenyen érintette a magyar beruházásösztönző rendszer alapját képező társasági adókedvezményeket. A szabályoknak való megfelelés érdekében Magyarország bevezette a belföldi kiegészítő adót (QDMTT). Ez többletterhet jelent azon multinacionális vállalatcsoportok számára, ahol az effektív adóráta 15 százalék alatt marad, mivel a különbözetet kiegészítő adóként kötelesek megfizetni.

Ez a mechanizmus hátrányosan érintette azokat a cégeket, amelyek épp az adókedvezmények miatt csúsztak a limit alá. Noha a nemzetközi szabályok nem tiltották meg a korábbi kedvezmények igénybevételét, szigorú feltételeket szabtak átmeneti megoldásként. Emiatt a fejlesztési adókedvezményt és a K+F kedvezményeket használó vállalatok gyakorlatilag elveszítették valós pénzügyi előnyüket: amit az egyik oldalon megspóroltak, azt a másikon kiegészítő adóként be kellett fizetniük.

Kényes helyzet alakult ki, hiszen csalódtak azok a nemzetközi vállalatok, amelyek kifejezetten az adókedvezmények miatt választották Magyarországot. Ezzel párhuzamosan a hazai döntéshozók kénytelenek voltak új ösztönzőket keresni a beszűkült mozgástérben.

A hazai adókedvezmények évek óta kulcsszerepet játszanak az ország versenyképességében. A rendszer két pilléren nyugszik: a beruházásokat támogató fejlesztési adókedvezményen, valamint a kutatás-fejlesztést (K+F) ösztönző társaságiadóalap-csökkentő tételen.

A fejlesztési adókedvezmény mértéke a régiótól függően a beruházás értékének 10 és 60 százaléka között változhat. Egy 40 millió eurós projekt esetében ez 4–24 millió eurós támogatástartalmat jelenthet. Fontos szabály, hogy a kedvezmény az éves társasági adókötelezettségnek legfeljebb a 80 százalékáig érvényesíthető, így egy minimális adófizetési kötelezettség mindenképpen megmarad.

A K+F tevékenységhez kapcsolódó adóalap-kedvezménynél minden kutatásra fordított 100 euró után mintegy 9–11 euró adómegtakarítás realizálható. Mindkét konstrukció népszerű a vállalkozások körében, és gyakran döntő érvként szolgált abban, hogy a multinacionális cégek Magyarországot válasszák beruházásaik vagy fejlesztéseik helyszínéül.

A globális minimumadó szabályrendszere módot adott bizonyos kedvezmények speciális kezelésére. Az OECD – francia mintára – engedélyezte, hogy azokat a kedvezményeket, amelyeket a cégek négy éven belül nem tudnak felhasználni, az állam készpénzben visszatérítse (visszatérítendő adókedvezmény). Ez a lehetőség a magyar adórendszerbe is bekerült, de kizárólag a K+F kedvezmények esetében.

A beruházási kedvezményeknél nem alkalmazták ezt a megoldást, mivel az túlzott terhet róna a központi költségvetésre. Nagyobb projekteknél ugyanis kiemelkedő nyereségesség kellene ahhoz, hogy a teljes kedvezményt négy év alatt érvényesíteni lehessen. Ha ez nem sikerülne, az államnak ki kellene fizetnie a fennmaradó részt, ami jelentős kiadással járna.

Az OECD iránymutatása alapjaiban változtatja meg az adókedvezmények kezelését a minimumadó rendszerében. Az új előírások értelmében 2026. január 1-jétől minden olyan konstrukció elismert adókedvezménynek minősülhet, amely valós gazdasági tevékenységet ösztönöz. Így a beruházási és K+F kedvezmények, valamint az energiahatékonysági vagy környezetvédelmi projektek támogatásai nem csökkentik a vállalat effektív adórátáját a minimumadó számításakor.

Fontos korlátozás, hogy a társaságok ezeket az előnyöket csak meghatározott mértékig vehetik figyelembe. A limitet vagy a kifizetett bérköltségek, vagy a tárgyi eszközök értéke alapján határozzák meg. Ez a feltételrendszer biztosítja, hogy a vállalkozások tartós, valós gazdasági jelenléttel rendelkezzenek. Mivel a cégek választhatnak a számítási módszerek közül, érdemes előzetesen modellezni, melyik verzió teszi lehetővé a nagyobb kedvezmény érvényesítését.

Az új szabályozás alapján az adókedvezmények a globális minimumadó bevezetése ellenére is a magyar beruházásösztönzés kulcselemei maradhatnak. Ez mind a vállalatok, mind az ország számára kedvező, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben. Az adókedvezmények ugyanis kisebb terhet rónak az államháztartásra, mint a vissza nem térítendő támogatások, miközben a befektetői döntésekben hasonló súllyal bírnak.

A változásoknak köszönhetően az adókedvezmények visszanyerik súlyukat a multinacionális cégek beruházási döntéseiben, ezáltal erősítve Magyarország versenyképességét. A korlátozások miatt azonban a jövőben mind a gazdaságpolitikai döntéshozóknak, mind a vállalatoknak fokozott körültekintéssel kell eljárniuk.