Elképesztő, ami az üdítőkkel történik itthon: a Coca-Cola és a HELL tarolt, a Pepsi padlót fogott

A belföldi értékesítés nettó árbevételének tekintetében a Coca-Cola és a HELL vitte a prímet a 2024-es üzleti évben. A Coca-Cola 21%-os növekedést produkált: míg 2023-ban 171 milliárdos, addig 2024-ben már 208 milliárd forintos árbevételt sikerült elérniük. A HELL növekedése pedig 25%-os volt, a cég 67 milliárdról növelte 84 milliárdra a bevételét, és a Szentkirályi is közel 38%-kal tudta növelni értékesítését, bár kisebb bázisról indulva, 30 milliárdról 41 milliárdra.

Döbbenetes különbségek a számokban

A Pepsi (Magyarüdítő Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság) ugyan szintén növekedett, körülbelül 20%-kal, 51 milliárdról 62 milliárdra, de a jövedelmezőség terén már nem járt sikerrel a többi gyártóhoz képest: a Coca-Cola több mint megháromszorozta nyereségét, adózott eredményük a 2024-es üzleti évben 11 milliárd volt az előző év 3 milliárdjához képest, és a HELL is 28%-kal tudta növelte profitját.

A Pepsi viszont tovább csúszott a lejtőn, és 2024-ben még nagyobb veszteséget könyvelt el, mint egy évvel korábban. A Szentkirályi ugyan nem volt veszteséseg, de jócskán csökkent adózott eredményük a 2024-es üzleti évben a megelőző évhez képest: 2,5 millliárdról 1,6 milliárdra.

A létszámbővítésben is nagy a különbség

A foglalkoztatási adatok is látványos eltéréseket mutatnak. A HELL 2023-hoz képest 78%-kal több munkavállalót alkalmazott 2024-ben, 685-ről 1222-re nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a Coca-Cola esetében gyakorlatilag stagnált, sőt, minimálisan csökkent ez a szám, 969-ről 965-re. A Szentkirályi is növelte munkavállalói számát 6%-kal, míg a Pepsinél 0,2 fő a statisztikai átlag a 2023-as egy főhöz képest.

A HELL nemcsak létszámbővítésben volt élenjáró, hanem a bérekre szánt összegben is, ugyanis a 2024-es üzleti évben több mint 2,5 milliárd forinttal költött többet munkavállalóira, mint 2023-ban, ami 27%-os növekedést jelent. A Coca-Cola szintén emelte a bérköltségét 6,8%-kal, valamint a Szentkirályinál is emelkedtek a személyi jellegű kiadások 21%-kal.

A számok mögött jól látszik, hogy a magyar üdítőital-piac szereplői eltérő stratégiákat követnek. Kérdéses, hogy a következő években ezek az irányok mennyire bizonyulnak tartósnak, és ki lesz képes hosszú távon is versenyképes maradni.

Címlapi fotó: MTI/Vajda János