Áll a bál a Dunai Vasműnél: olyan leépítési hullám van, amit régen láttak

Hétfőn 1700 dolgozót bocsátott el a dunaújvárosi Dunai Vasművet működtető Dunarolling Kft. A dolgozókat óránkénti turnusokban, ABC-sorrendben hívták be a gyárhoz, ahol hosszú sorokban, sokszor órákig várakoztak, hogy átvegyék a felmondásukat. Volt olyan, aki 34 év munkaviszony után kapta meg az elbocsátó papírt.

Magyar Zoltán, a Vasas szakszervezet helyi elnöke elmondta, hogy a Vasmű másik üzemeltetőjénél, a Duna Furnace Kft.-nél is júliusban 800 embernek fognak felmondani.

A Dunai Vasmű évtizedeken az ország egyik emblematikus üzeme volt, de a rendszerváltás utáni privatizációs kísérletek kudarcba fulladtak. Az indiai tulajdonos ígéretei ellenére leállította a termelést, az állam pedig ugyan körülbelül 100 milliárd forintot költött a vasmű megmentésére, de végül a dolgozók elveszítették munkájukat.

Az indiai Liberty-csoport több országban is hasonló forgatókönyv szerint járt el: megvett cégeket, de nem fektetett be, sőt, gyakran állami támogatásokat és kvótákat használt fel anélkül, hogy érdemi termelést végzett volna. Magyarországon a cég gyakorlatilag zéró tőkével szerezte meg a Vasművet - írják.

Frissítés: a kormány képzéseket szervez, havi támogatást biztosít a Vasmű dolgozóinak

A kormány intézkedéseket tett a dunaújvárosi Dunai Vasmű dolgozóinak megsegítésére, miután tömeges létszámleépítés kezdődött az üzemben. Több mint 1700 dolgozónak mondtak fel a Duna Rollingnál, és júliusban további 800 embert bocsátanak el a Duna Furnace-nél. A kormány felvette a kapcsolatot a régió nagyobb foglalkoztatóival, hogy felmérje az elhelyezkedési lehetőségeket, és képzési programokat is indított, melyekhez akár 12 hónapig havi támogatást nyújtanak a résztvevőknek. A 60 év feletti munkások számára külön program indul.

A Dunai Vasmű, amely a szocializmus alatt az ország egyik legfontosabb ipari létesítménye volt, a rendszerváltás után magánkézbe került, majd több tulajdonosváltáson ment keresztül. Az utóbbi években az indiai Liberty Steelhez került, amely vállalta az üzem megmentését, de végül leállította a termelést, és a bérek kifizetését is elmulasztotta. A magyar állam mintegy 100 milliárd forintot költött az üzem fenntartására, de az erőfeszítések kudarcba fulladtak, így a dolgozók most végleg munkájukat vesztették.

Címlapi kép: MTI/Koszticsák Szilárd