Súlyos, a 2015-ös beszakadáshoz mérhető teljesítményromlást mutatnak a magyar diákok körében a 2025-ös PISA-mérés újonnan megjelent eredményei.
Kiderült az igazság a magyarokról: még az amerikaiakat és a japánokat is csúfosan lepipáljuk ebben
Óriási különbségek vannak abban, hogy a világ különböző országaiban élők mekkora része jutott már el külföldre. Míg Európa több országában szinte minden felnőtt átlépte már hazája határát, máshol csak a lakosság töredékének volt erre lehetősége. Magyarország 83 százalékos arányával az élmezőnyben szerepel, megelőzve többek között az Egyesült Államokat, Japánt és Lengyelországot is.
A Pew Research Center felmérése 24 országot rangsorolt aszerint, hogy a felnőtt lakosság mekkora része utazott már külföldre. Az eredmények rendkívül nagy különbségeket mutatnak: a lista két végpontja között 96 százalékpontos eltérés van.
A rangsort Hollandia és Svédország vezeti, ahol a felnőttek 99 százaléka járt már másik országban. Németországban 96, az Egyesült Királyságban 94, Kanadában pedig 92 százalékos az arány. Franciaországban tízből kilenc felnőtt rendelkezik külföldi utazási tapasztalattal.
Magyarország az élmezőnyben szerepel
Ausztráliában a lakosság 88, Izraelben 87, Olaszországban 86, Spanyolországban pedig 84 százaléka utazott már külföldre. Magyarország közvetlenül utánuk következik 83 százalékkal.
Ez azt jelenti, hogy a magyar felnőttek nagyobb része járt már külföldön, mint a görögöknek és a dél-koreaiaknak, ahol egyaránt 79 százalékos arányt mértek. Az Egyesült Államokban a válaszadók 76, Lengyelországban 66, Japánban pedig 65 százaléka lépte már át hazája határát.
A rangsor első 16 helyét kivétel nélkül magas jövedelmű gazdaságok foglalják el a Világbank 2024–2025-ös besorolása alapján. Ez egyértelmű kapcsolatot mutat az országok jövedelmi szintje és a külföldi utazások elterjedtsége között.
Több országban a lakosság töredéke jutott el külföldre
A magas jövedelmű országok után meredeken visszaesnek az arányok. Argentínában a felnőttek 37, Kenyában 28, Dél-Afrikában pedig 23 százaléka járt már külföldön. Mexikóban 21, Brazíliában 13 százalékos arányt mértek. Nigériában mindössze a megkérdezettek 9, Indonéziában 6, Indiában pedig 3 százaléka utazott már hazája határain túlra.
Mind a nyolc olyan ország, ahol a felnőttek kevesebb mint fele rendelkezik külföldi utazási tapasztalattal, az alsó-közepes vagy a felső-közepes jövedelmű gazdaságok közé tartozik. Az adatok alapján az utazás lehetőségét jelentősen meghatározhatja a háztartások anyagi helyzete és a nemzetközi utak megfizethetősége.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Nem csak a jövedelem számít
A gazdasági helyzet mellett a földrajzi elhelyezkedés és a regionális közlekedési kapcsolatok is hatással vannak arra, milyen könnyen jutnak el külföldre az emberek. A rangsor felső részében szereplő európai országok lakói viszonylag rövid távolság megtételével átléphetnek egy másik államba, miközben a kontinensen sűrű közúti, vasúti és légi hálózat köti össze az országokat.
Ez Magyarország magas helyezésében is szerepet játszhat. Az ország hét másik állammal határos, így egy külföldi utazáshoz nem feltétlenül szükséges repülőre ülni vagy nagy távolságot megtenni.
Japán és az Egyesült Államok ezzel szemben kilóg a magas jövedelmű országok közül. Japánban a felnőttek 65, az Egyesült Államokban 76 százaléka járt már külföldön, miközben több európai országban az arány meghaladja a 90 százalékot. Mindkét ország nagy belföldi turisztikai piaccal rendelkezik, és földrajzilag is távolabb fekszik számos nemzetközi úti céltól.
A felmérés így nemcsak az országok közötti jövedelmi különbségeket mutatja meg, hanem azt is, hogy a közeli határok, a közlekedési lehetőségek és az erős belföldi turizmus egyaránt alakíthatják az emberek utazási szokásait.







