Elindult a lemondási hullám, egyre több magyar fújja le a nyaralást: ezzel kevesen számoltak 2026-ban

A Pénzcentrum friss kutatásának első része már megmutatta, hogy a magyar utazók számára 2026-os nyári szezon teljesen új realitás alakult ki: a geopolitikai bizonytalanság, az energiaárak és a légitársaságok költségemelkedése együtt olyan nyomást helyez a nyaralási büdzsékre, amelyet a hazai utazók többsége már most megérez. A válaszokból egyértelműen kirajzolódott, hogy a magyarok sokkal tudatosabban terveznek, jobban figyelik az árakat, és egyre többen kényszerülnek kompromisszumokra – akár az úti cél, akár az utazás hossza terén.

A kutatás második része most azt vizsgálja, hogyan alakítja át a jelenlegi geopolitikai helyzet az egyes országok megítélését, és mely úti célokat tartják a magyarok kockázatosnak vagy kerülendőnek. A több mint kétezer kitöltő válaszai alapján jól látszik, hogy a térségben zajló konfliktusok nemcsak az árakat és a tervezést befolyásolják, hanem az utazási preferenciákat is: bizonyos országok népszerűsége drámaian visszaesett, míg másoknál a biztonságérzet vált kulcstényezővé.

Ha a közel-keleti térségben tovább romlana a biztonsági helyzet, változtatnál az idei utazási terveiden?

A válaszadók több mint fele változtatna az idei tervein, ha a térségben tovább nőne a feszültség: közel 40 százalék másik országot választana, míg további 15 százalék inkább belföldre váltana. Ez azt jelzi, hogy a magyar utazók jelentős része rugalmasan reagál a bizonytalanságra, és nem a nyaralásról mondana le, hanem az úti célról.

A „nem változtatnék” válasz aránya 36 százalék körül alakul, vagyis nagyjából minden harmadik utazó kitartana az eredeti tervei mellett. A bizonytalanok aránya 10 százalék alatt marad, ami arra utal, hogy a többségnek már most van elképzelése arról, hogyan reagálna egy esetleges eszkalációra.

A korosztályos adatokból annyi látszik, hogy a fiatalabbak kevésbé érzékenyek a geopolitikai helyzetre, míg az idősebbek körében jóval magasabb azok aránya, akik országot váltanának vagy belföldre terveznék át a nyaralást. A tendencia egyértelmű: minél idősebb valaki, annál inkább előtérbe kerül a biztonságérzet.

Összességében a grafikonok azt mutatják, hogy a magyar utazók többsége nem mondana le a nyaralásról, de készen áll az újratervezésre, ha a közel-keleti helyzet tovább romlana. A rugalmasság tehát megmarad, de a biztonság egyre fontosabb szemponttá válik az idei utazási döntésekben.

Mennyire fontos szempont számodra az úti cél biztonsága?

A kutatásból az is egyértelműen kiderül, hogy a magyar utazók számára az úti cél biztonsága ma már megkerülhetetlen szempont. A válaszadók közel 78 százaléka egyenesen az egyik legfontosabb tényezőnek tartja, amikor nyaralást tervez, és mindössze néhány százalék mondta azt, hogy ez a kérdés nem befolyásolja különösebben. Ez a rendkívül magas arány jól mutatja, hogy a geopolitikai bizonytalanság, a háborús hírek és a térségben zajló események erősen beépültek a magyarok döntési mechanizmusába: a biztonságérzet ma már legalább annyira meghatározó, mint az ár vagy az időjárás.

A korosztályos adatok alapján látszik, hogy ez a szemlélet minden életkorban jelen van, de az idősebbek körében még hangsúlyosabb. A 64 év felettiek körében kiugróan magas azok száma, akik számára a biztonság az egyik legfontosabb tényező, míg a fiatalabbaknál valamivel nagyobb arányban jelenik meg az a hozzáállás, hogy a biztonság fontos ugyan, de nem döntő. A különbség azonban nem drámai: a biztonság minden korcsoportban elsődleges szempont.

Az iskolai végzettség szerinti bontás hasonló mintázatot mutat. A magasabb végzettségűek körében is elsöprő többség tartja kiemelten fontosnak az úti cél biztonságát, és még azok között is, akik csak középfokú végzettséggel rendelkeznek, alig néhány százalék mondta azt, hogy ez a tényező nem igazán számít. A biztonság tehát társadalmi és demográfiai szempontból is széles körben meghatározó.

Befolyásolja a jelenlegi nemzetközi biztonsági helyzet az utazási döntéseidet?

A kutatásból az is jól látszik, hogy a jelenlegi nemzetközi biztonsági helyzet már most érezhetően befolyásolja a magyarok utazási döntéseit. A válaszadók közel 58 százaléka kifejezetten emiatt kerüli el bizonyos országok felkeresését, vagyis a többség számára a geopolitikai kockázatok nagyon is valós tényezőt jelentenek a nyaralás megtervezésekor. További 16 százalék inkább közelebbi úti célokat választana, ami arra utal, hogy sokan nem feltétlenül mondanak le az utazásról, de igyekeznek minimalizálni a kockázatokat és a távolságból fakadó bizonytalanságot.

A „nem befolyásolja” válasz aránya 24 százalék körül alakul, vagyis nagyjából minden negyedik utazó úgy érzi, hogy a világpolitikai helyzet nem írja felül a terveit. A bizonytalanok aránya viszont alig haladja meg az egy százalékot, ami azt mutatja, hogy a magyar utazók túlnyomó többségének már most határozott álláspontja van arról, hogyan reagál a jelenlegi helyzetre. A döntések tehát nem sodródnak: a többség tudatosan választ, és a biztonsági kockázatok ma már egyértelműen részei az utazástervezésnek.

A jelenlegi geopolitikai helyzet miatt melyik országokat kerülnéd el?

A többválaszos kérdés eredményei azt mutatják, hogy a magyar utazók többsége több országot is kockázatosnak tart a jelenlegi geopolitikai helyzetben. A legtöbben Dubait, az Egyesült Arab Emírségeket jelölték meg kerülendő úti célként, több mint 1900 kitöltővel, ami messze a legmagasabb érték a listán. Jordánia szintén sokak számára bizonytalan: több mint 1400 válasz sorolta a kerülendő országok közé. Egyiptomot már kevesebben, de még mindig jelentős számban, több mint ezren jelölték meg, míg Törökország esetében közel 900 fő volt óvatos.

Érdemes kiemelni, hogy mindössze 189-en mondták azt, hogy egyetlen országot sem kerülnének el, vagyis a válaszadók túlnyomó többsége legalább egy, de sok esetben több úti célt is kockázatosnak ítél. A számok így nem összeadódnak, hanem azt mutatják, mely országok váltak a leginkább bizonytalanná a magyar utazók szemében.

Ha a közel-keleti térséget vagy Törökországot elkerülnéd, mely úti célok jöhetnek szóba helyettük?

A válaszokból az is jól látszik, hogy ha a magyar utazók elkerülnék a Közel-Keletet vagy Törökországot, akkor elsősorban Európán belül keresnének alternatívát. A legtöbben Dél-Európát jelölték meg lehetséges helyettesítő úti célként, több mint 1200 kitöltővel, ami egyértelműen mutatja, hogy a mediterrán térség továbbra is a legvonzóbb és legbiztonságosabbnak érzett opció. A Balkán és Közép–Nyugat-Európa szintén népszerű választás: mindkettőt nagyjából 650-en jelölték meg, vagyis sokan maradnának a könnyen elérhető, közeli régiókban.

Távolabbi úti célokat jóval kevesebben választanának alternatívaként. Ázsiát mindössze 245-en, Amerikát 200-an, Afrikát pedig 175-en jelölték meg, ami arra utal, hogy a bizonytalan helyzetben a magyar utazók többsége inkább a kiszámíthatóbb, közelebbi régiók felé fordul. Mivel több választ is meg lehetett jelölni, a számok nem összeadódnak, de jól kirajzolják, mely térségek számítanak valódi alternatívának, ha a Közel-Kelet vagy Törökország kiesik a lehetőségek közül.

Számítasz arra, hogy az iráni–amerikai konfliktus miatt drágulhatnak a repülőjegyek?

A kutatásból az is kiderül, hogy a magyar utazók túlnyomó többsége számít arra, hogy az iráni–amerikai konfliktus hatással lehet a repülőjegyek árára. A válaszadók több mint fele jelentős drágulástól tart, további harmaduk pedig kisebb áremelkedésre számít, vagyis összességében a kitöltők közel 85 százaléka úgy érzi, hogy a geopolitikai feszültség a pénztárcájukon is nyomot hagy majd. Mindössze a válaszadók alig 6 százaléka gondolja úgy, hogy mindez nem lesz hatással a jegyárakra, és kevesebb mint 10 százalék bizonytalan.

A korosztályos adatok alapján jól látszik, hogy ez a várakozás minden életkorban jelen van: a jelentős vagy kisebb drágulásra számítók aránya minden korcsoportban messze meghaladja azokét, akik szerint nem lesz érdemi hatása a konfliktusnak. A magyar utazók tehát egyértelműen arra készülnek, hogy a bizonytalan nemzetközi helyzet az idei utazások költségeit is tovább növeli.

Utazás előtt szoktad ellenőrizni a Külgazdasági és Külügyminisztérium utazási figyelmeztetéseit az adott országra vonatkozóan?

A Pénzcentrum kutatásából az is kiderül, hogy a magyar utazók mennyire támaszkodnak a hivatalos forrásokra, amikor úti célt választanak. A válaszadók 44 százaléka rendszeresen ellenőrzi a Külgazdasági és Külügyminisztérium utazási figyelmeztetéseit, vagyis majdnem minden második utazó tudatosan követi a hivatalos ajánlásokat. További 26 százalék időnként ránéz ezekre az információkra, ami azt jelzi, hogy a többség legalább alkalmanként figyelembe veszi a minisztérium jelzéseit.

Ugyanakkor a válaszadók ötöde bár hallott a figyelmeztetésekről, nem szokta ellenőrizni őket, és 8 százalék most találkozott először ezzel a lehetőséggel. A korosztályos és végzettség szerinti bontásból annyi látszik, hogy a rendszeres ellenőrzés aránya az életkor és az iskolai végzettség emelkedésével nő, de minden csoportban jelen van az a réteg, amely nem támaszkodik a hivatalos figyelmeztetésekre. A többség azonban ma már tudatosan keresi a megbízható információkat, mielőtt útnak indulna.

Szoktál utasbiztosítást kötni a külföldi utazásaidhoz?

A kutatás eredményei alapján a magyar utazók döntő többsége ma már alapvetőnek tartja az utasbiztosítást: a válaszadók több mint 80 százaléka minden egyes külföldi út előtt köt biztosítást, ami egyértelműen jelzi, hogy a bizonytalan nemzetközi helyzetben a biztonságérzet felértékelődött. Mindössze néhány százalék azok aránya, akik ritkán vagy soha nem kötnek biztosítást, és csupán 8 százalék mondta azt, hogy csak a távolabbi utazásoknál tartja ezt szükségesnek. A korosztályos és végzettség szerinti adatokból annyi látszik, hogy a biztosításkötés minden csoportban általános gyakorlat, vagyis ez ma már nem életkor vagy iskolázottság kérdése, hanem széles körben elfogadott alapvetés.

A családi állapot szerinti bontás ugyanezt a mintázatot erősíti meg. A házasok körében különösen magas azok aránya, akik minden utazás előtt kötnek biztosítást, de az egyedülállók és a párkapcsolatban élők között is ez a legjellemzőbb válasz. A ritkán vagy soha nem biztosítást kötők aránya minden csoportban alacsony, ami arra utal, hogy a magyar utazók többsége felelősen és tudatosan készül a külföldi utakra, függetlenül attól, hogy milyen élethelyzetben él. A biztosítás mára gyakorlatilag a külföldi utazás természetes részévé vált.