Egyre gyűlik a feszültség a magyar munkahelyeken: ezért nem pihenik ki magukat soha a dolgozók

Több ágazatban már második éve okoz komoly fejtörést a cégeknek a szabadságok kiadása és az alkalmazottak kikapcsolódás iránti igényének figyelembevétele - írja a Magyar Nemzet. A korlátozások nehéz hónapjai után az elfáradt munkavállalók között komoly feszültséget okozhat, ha a munkáltató a nyári hónapokra nem adja ki a szabadságot. Összességében idén már sokkal kiszámíthatóbban tervezhettek a munkáltatók és a munkavállalók a szabadnapokkal, mint 2020-ban, ám sokan azzal szembesültek, hogy most is le kell mondaniuk a nyaralásról.

A fizetett szabadságok kiadását a múlt évhez hasonlóan idén is megnehezítette a járvány okozta kiszámíthatatlanság és a hosszabb-rövidebb ­ideig tartó leállások következménye. Viszont amíg 2020-ban mindenkit felkészületlenül ért a járvány, és a fizetett szabadnapok nagy részét a pandémia első hónapjaiban használták fel a munkavállalók, addig idén sokaknak – elsősorban a szellemi munkakörökben – szinte az összes szabadnapjuk megmarad.

A járványhullámok alatt is működő ágazatokban a munkavállalók jellemzően nem pihentek, legtöbben a hagyományosan is a nyári hónapokra eső szabadságot várták.

A nyári szabadságok kiadása tehát sok foglalkoztatónak óriási munkaszervezési kihívást jelent a gazdaság újraindulásának időszakában. A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, évi hét munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – viszont a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalóknak ezt mindössze tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelenteniük. Fontos, hogy a munkaadó az előzetesen engedélyezett szabadságot már nem vonhatja vissza, ellenkező esetben a munkavállalónak és a családtagjainak az emiatt keletkező kárát kötelessége megtéríteni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kilátástalan helyzetben rengeteg magyar: nem csak a fizetésemelésről kell sokaknak lemondaniuk idén

A nemek közti egyenlőség ma még csak távoli utópia, a pandémia pedig csak tovább mélyítette a szakadékot.

A kékgalléros munkakörökben sok területen ellenkező okokból kelt feszültséget a nyári szabadságolás: az iparban a járvány okozta bizonytalanság kezelésére több szereplő hosszabb munkaidőkeretet rendelt el. Ez azt jelenti, hogy az érintett beosztottak a tavaszi vagy akár a tavaly őszi leállások alatt is megkapták legalább az alapbérüket úgy, hogy nem végeztek munkát. Az érintett fizikai munkakörökben

dolgozók jelentős része ráadásul megszokta, hogy az iparban nyáron több gyár néhány hétre tervezetten leáll, csökkenti a kapacitását. A munkavállalóknak pedig ekkor van lehetőségük hosszabb szabadságra menni. Idén ugyanakkor nem állnak le a nagy ipari szereplők, sőt a munkaerőhiány miatt a dolgozók sok helyen nem mehetnek el szabadságra a nyári hónapokban.

Szintén búcsút kell mondaniuk a nyári vakációtól azoknak az alkalmazottaknak, akik a több hónap után újrainduló ágazatokban dolgoznak. A munkaerőhiány pedig több területen is nehezíti a helyettesítések megszervezését. A járvány alatt nem változtak a szabadság kiadásának szabályai. 

A munka törvénykönyve szabályozza, hogy évente húsz nap alapszabadsága van minden teljes munkaidős foglalkoztatottnak. Az életkor szerint vagy a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan pótszabadság jár a beosztottaknak. Az alapszabadságot köteles időarányosan kiadni a munkáltató, a húsz napból pedig hét napról az alkalmazott dönthet.