Vallottak a magyar nők: szerintük ekkora a nemek közti egyenlőtlenség itthon

A nemzetközi összehasonlításban látható, hogy a feminizmus hatását vitató állítások kapcsán az alsó harmadba kerültek a magyarok. Ráadásul a férfiak hatalomvesztését csak három ország válaszadói fogadták el kevésbé, ugyanakkor köztük az állítást elutasítók aránya is nagyobb volt, mint Magyarországon (42%), ami átlagosnak tekinthető globális szinten. Az állítások elutasítása mindkét esetben szorosan követi a világátlagot, amiből arra következtethetünk, hogy a feminizmus hatásait tekintve a magyarok bizonytalanok – inkább hatástalannak tekintik azt.

A feminizmus negatív hatásaival a magyar férfiak nagyobb arányban értenek egyet, mint a nők. Ez a tendencia ugyanakkor globálisan is megfigyelhető, a világon közel minden negyedik férfi szerint vesztettek hatalmukból a nem képviselői a feminizmus hatására és minden harmadik férfi úgy gondolja, hogy a feminizmus több kárt okoz, mint jót. Az utóbbi állítás kapcsán a magyarok között élesebb szemben állás figyelhető meg a nemek között: míg a magyar férfiak 26%-a, addig a nők csupán 15%-a fogadja el az állítást. Az Ipsos felmérésében Szaúd-Arábia volt az egyetlen ország, ahol a nők körében valamelyest nagyobb az egyetértők aránya, mint a férfiaknál (37% vs. 34%).

A feminizmus felmért megítélésén túl a kutatás különös következtetése, hogy a magyarok közel fele (42%) úgy gondolja, hogy napjainkban veszélyben van a hagyományos maszkulinitás – idetartoznak olyan értékek, mint például a teljesítményelvűség, a kockázatvállalás és erőszak elfogadása vagy a gyengeség látszatának elkerülése is – amivel jócskán megelőzzük a világátlagot (29%) és csak az orosz válaszadók között láthatunk nagyobb egyetértést a kérdésben (58%). Továbbá érdekes az is, hogy míg a világon a nők sokkal kevésbé fogadják el az állítást, mint a férfiak (25% – 33%), addig Magyarországon hasonló arányban gondolják úgy a két nem képviselői (40% – 43%), hogy veszély fenyegeti a hagyományos férfiasság eszményét.

A világon minden második ember (55%) elutasítja, hogy a nők ellen elkövetett erőszakot az áldozatok provokálnák ki. Az elutasítás tekintetében a magyarok aránya (57%) enyhén meghaladja a világátlagot, azonban az állítással egyetértők aránya jelentősen alacsonyabb: csupán minden tizedik magyar gondolja azt, hogy a nők ellen elkövetett erőszakról az áldozatok tehetnének. Ebben a tekintetben a magyar válaszadók szorosan követik az élmezőnyt, ahol olyan országokat említhetők meg, mint Svédország (9%), Kanada (6%) vagy Hollandia (3%). A világ felnőtt lakosságának több, mint háromnegyede nem ért egyet azzal, hogy a nőnek akkor is kötelessége az intim együttlét partnerével, ha nincs hozzá kedve. A magyar válaszadók az átlagosnál nagyobb mértékben utasították el (79%) és jóval kisebb az elfogadók aránya is (5%), amiben megint csak a lista pozitív végéhez tartozunk.

A többi vizsgált témához képest ebben a kérdésben nagy az egyetértés nők és férfiak között a világ legtöbb országában, az összehasonlításból azonban kitűnik Románia, ahol arányaiban csaknem kétszer több nő tartja a nők kötelességének az intim együttlétet partnerével (28% vs. 15%). Az immár hagyományosnak mondható Ipsos IWD kutatásából idén az derült ki tehát, hogy bár a magyarok a globális átlagnál jelentősen nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a hagyományos férfiasság eszményét veszély fenyegeti napjainkban, azonban a feminizmust kevésbé tartják kártékonynak, mint más, a tradicionális maszkulinitást féltő nemzetek válaszadói.